Rosszul esett, de legalább volt pár hihetetlen orgazmusban részem

Korábban azt mondtam, nem csalnám meg a férjemet, mert szeretem meg stb... Egy kétségbeesett ömlengés volt az egész. Na most nem azt mondom, hogy nem szeretem a férjemet, de már nem úgy mint akkor. Ráadásul iszonyatosat csalódtam benne.

Ebben a posztban Leontina álnevű olvasónk története olvasható. Az első mondatból már lehet következtetni arra, hogy itt pontosan miről lesz szó: a megcsalásról. Leontina roppant érzékletesen írta meg nekünk, hogyan áll a kapcsolata a férjével, és hogy ebbe a helyzetbe hogyan érkezett egy vonzó férfi.

A történet részleteiből az következik, hogy a közvetlen környezetéből Leontina nem sok mindenkivel beszélheti meg a történeteket – talán ez is közrejátszott abban, hogy úgy döntött, nekünk viszont megírja tapasztalatait. Ha van kedve, nálunk ön is mesélhet, ezért álljon itt egy fehér dobozban a mailcímünk arra az esetre, hogy hátha ön most rögtön kedvet kap az íráshoz, és ön is beküldené nekünk saját történetét.

„A munkám miatt sok időt töltök távol a férjemtől. Először abban reménykedtem, hogy ez a távollét majd újra összehoz bennünket, bár soha nem volt egy lángoló szerelem a miénk. Legalábbis az ő részéről. Én sokáig bele voltam zúgva fülig. És akkora pofon ért tőle, amit nem tudok megbocsájtani. Először is rákapott a kőkemény pornóra, mondjuk ez bocsájtható, mert melyik férfi nem, aztán regisztrált valami szexpartnerkereső oldalra. Nem tudom, ott mit akart. Aztán a legjobbnak gondolt barátnőmmel bújt ágyba. Nem szóltam semmit. Csak lefagytam. Ez úgy derült ki, hogy a szomszéd bácsi mondta, milyen sokáig itt állt egy piros, olasz márkájú autó. Szép kis barátnő, mondhatom. A lányaink oda voltak egy sítáborban, és ezt alaposan kihasználta. Érdekes módon mire hazamentem, ki volt sikálva az egész lakás, tiszta ágynemű, tiszta törölköző stb. Már akkor sejtettem, hogy itt valami történt. De szerencsésen működött a társasházi Facebook.

Most sok férfi azt gondolja, jajj, mit rinyál itt ez a nő, adta volna meg a férjének, amit az akart, és minden okés lenne. Elmondom, hogy amit egy nő megadhat az ágyban vagy bárhol, azt mind megkapta tőlem a férjem. Nem kényszerből, hanem szenvedéllyel. De neki nem tetszett, mert az olyan kurvás, és az ő felesége ne legyen ilyen.

Tehát megvolt karácsony előtt ez a nagy pofánbaszás (bocsi). Mivel ez megtörtént, így elvállaltam, hogy karácsonykor is dolgozom, és csak szilveszterezni jövök haza az igazi barátnőimmel. Hát szilveszterkor kicsit kiengedtem a gőzt, és ittam nem kicsit, sokat és elkezdtem küldözgetni mindenkinek az újévi jókívánságaimat. Hát egy igen célba talált, aminek részben örülök, részben zavar.

Két héttel szilveszter egy délután az egyik üzenőappon egy ismerős írt.

Szia szépségem. Van időd a számomra?

Köpni-nyelni nem tudtam. Azt hittem, egy ismerősöm viccel velem. De kiderült, hogy nem ő, hanem a fia írt. Megkérdeztem tőle, hogy tudja-e kinek írt, hogy én kivagyok. Ő erre: persze, ősszel találkoztunk, ott volt az anyja is, és együtt kávéztunk. Erre megkérdeztem, hogy azt tudja-e, hogy hány éves vagyok. Azt válaszolta, hogy beszélni attól még lehet. Utána felhívott. beszélgettünk sokáig. Kiderült, hogy majdnem 20 évvel fiatalabb, mint én. Aztán a szex felé terelődött a beszélgetés. Borzasztóan zavarban voltam. Jesszusom, mit akar tőlem ez a fiú. Elmondtam, hogy nem szeretnék tőle semmit, van férjem családom stb… De elkezdett bennem mocorogni a kisördög. Arra kért, ha a hétvégén nem dolgozom, találkozzunk. Megígérte, semmit nem tesz, amit nem akarok.

Hétvégén mentem volna haza, de lemondtam róla, most egy nap ide vagy oda nem számít, legalább én is jól érzem magam kicsit. Így voltam vele. Közben kiderült, hogy egymáshoz közel dolgozunk. Szándékosan nem írok konkrétumokat, nem szeretném, ha ebből bárki is kitotózná, ki is lehetek.

Tehát a fiú a megbeszélt helyen várt autóval. Elvitt egy eldugott kis étterembe, ami boxokra volt osztva, beültünk egybe, de szerintem ő ezt már előre kinézte, vagy volt már itt mással is. Ekkor éreztem, hogy elindultam egy őrültség felé. Szemben ültünk le egymással, én borzasztó ideges és zavart voltam. Folyton az járt az eszemben, Istenem, mit keresek itt ezzel a fiúval. Bár elismerem, nagyon jól esett, hogy egy ilyen fiatal, jóképű, jótestű pasi keresi a kegyeimet. Nagyon legyezgette a hiúságomat.

Míg vacsoráztunk, mondjuk nekem alig ment le pár falat a torkomon, ő folyamatosan bókolt. Milyen szép a szemem, erotikus a nézésem stb… Egyszer csak azt kérte, hogy mellém ülhessen, én meg: persze gyere ide mellém. Mint egy hipnotizált birka. Már bocsi. Azt ígérte az elején, hogy semmit nem tesz, amit nem akarok. Ahogy mellém ült, rögtön átkarolt. Próbáltam elhúzódni, de nagyon akartam ekkor már, hogy valami történjen velem. Magához húzott, és megcsókolt, úgy, ahogy a férjem az együtt töltött 20 év alatt egyszer sem. Na akkor éreztem, hogy végem van. Visszacsókoltam, és hagytam, hogy benyúljon a blúzom alá. Amit soha nem hagytam volna a férjemnek sem ilyen nyilvános helyen.

Arra már nem is emlékszem pontosan, hogyan kerültünk az albérletébe, de ott voltunk, ott álltunk mind a ketten meztelenül a zuhany alatt, és borzasztóan szenvedélyesen csókoltuk egymást. Majd eljutottunk odáig, hogy megtörténjen az is. Még most is zavarban vagyok ettől. Azt hittem, nagyot fog csalódni, ha levetkőzöm, meg főleg, ha lefekszem vele. De nem. Mindent megtett, de szó szerint mindent, hogy a csúcsra juttasson. Olyan orgazmusvihart éltem át, hogy a számhoz kellett szorítani egy kispárnát, hogy ne üvöltsek. De ez a dolog kölcsönös volt. Én is mindent megtettem, hogy neki nagyon nagyon jó legyen. Együtt töltöttük az egész éjszakát, és többször is eljutottunk a csúcsra.

Reggel borzasztóan zavarban voltam attól, amit tettem. Ott volt ez a fiatal fiú, akinek szinte az anyja is lehetnék. Ott aludt mellettem. Nem tudom most sem túltenni magamat az egészen.

Nagyon rossz érzés volt hazamenni. Senki nem fogadott otthon. A lányaim a testvéremékkel voltak oda víkendezni, a férjem állítólag továbbképzésen.  Annyit írtam a fiúnak, hogy hazaértem.

Visszaírt: csodálatos voltál kicsim, máris hiányzol. Innentől kezdve ment a 18+ üzenet váltás. Írta, hogy 5 nap és itthon lesz, találkozzunk megint. Kimentem elé a pályaudvarra, úgy gondoltam, kibérlek magunknak egy apartmant. Kibe botlottam először? Persze a szüleibe. Azt sem tudtam, merre menjek. Persze megérkezett a fiú, láttam, hogy ő is lehidalt. Zavartan kérdezte: hát ti? Én bemutatkoztam meg udvariasan mondtam, hogy lehet, hogy már nem emlékszel rám, de már mi találkoztunk… Mondanom sem kell, leforrázva mentem haza, visszamondtam a szobát is.

Este 10 körül csöngött a telefonom. A fiú volt az, azt kérdezte: hagyom megfagyni a kapuban? Eljött a házunkhoz. Persze tudta, hogy nincs senki odahaza rajtam kívül. Beengedtem, és minden megtörtént, ami megtörténhetett. Hajnalban kiosont, és elment az autójáért. Míg odahaza volt, többször is kerestük az alkalmat a kielégülésre.

Olyan élvezetben volt részem, amit a férjemtől soha, de soha nem kaptam meg. De nagyon féltem a lebukástól, mivel ez azért a kínosnál is kínosabb lett volna. Egy olyan fiúval, aki a gyerekem is lehetett volna. Jajj, bele sem gondolok. A múlt hét végén elutazott, azóta se kép, se hang. Annyit írt, hogy ne keressem, majd ő ír, ha akar valamit. Ez rendesen letaglózott. Voltam neki kicsije, istennője, szerelme, cicamicája… szóval mindenféle beceneveket adott.

Aztán tegnap ért az igazi hidegzuhany. Összefutottam egy szomszédunkkal. Beszélgettünk, majd szóba kerültek a gyerekeink is, hát neki 3 lánya van, nagyon büszkén mesélt róluk, mondta, a legidősebb most egyetemre jár, és az XY fia, a te ismerősöd fia udvarol neki. Hirtelen megszédültem, még a talaj is megindult velem. És akkor ez a régi ismerős tövirül-hegyire elmondott mindent.

Míg hazafelé mentem, a könnyeim megállíthatatlanul folytak. Jól tudtam, hogy ebből a kapcsolatból semmi nem lehet, sem a korkülönbség, sem pedig az én kapcsolatom miatt. Így teljesen világos lett, amiket mondott, nem nekem mondta; amit tett, nem nekem szólt.

Nagyon rosszul esett, de legalább volt pár hihetetlen orgazmusban részem. Nem leszek emiatt Anna Karenina, bár meg kell, hogy mondjam, nagyon rossz érzés, hogy egy fiatalember így az orromnál fogva vezessen. Nem tiltottam le, nem töröltem a telefonból. Ha úgy adódik a helyzet, újra meg fogom tenni vele. Igaz, a kislányt sajnálom, hogy teljesen hülyének nézi és átveri.

Bár ha tehetném, inkább visszacsinálnám az egészet, és esetleg, esetleg talán olyannal kezdenék, akinek szintén van vesztenivalója, mint nekem.”