horoszkóp
18

Csak felnőtteknek

A következő oldal tartalma a kiskorúakra káros lehet. Ha korlátozná a korhatáros tartalmak elérését a gépén, használjon szűrőprogramot!

Az oldal tartalma az Mttv. által rögzített besorolás szerinti V. vagy VI. kategóriába tartozik.

shutterstock 1207844872

A 2,5 év alatt többet szexeltünk, mint a volt nejemmel 11 év alatt

2019.04.26. 16:13 Módosítva: 2019.04.26. 16:13

Grétának a „Jelenleg nekem is egy házas pasi csapja a szelet” és Kartal „Egyik éjszaka kíváncsiságból óvatosan megsimogattam a mellét” hozzászólása késztetett írásra.

Ervin álnevű olvasónk azzal kezdte a levelét, hogy megjelölte a két korábbi posztot, amikhez alábbi tapasztalatait-következtetéseit hozzá szeretné fűzni. Azok számára, akik nem olvasták még Gréta és Kartal leveleit, íme a két link: Gréta arra panaszkodott, hogy a férfiakat egy kapcsolatban sosem a nőjük érdekli, hanem mindig valaki más felé kacsingatnak, Kartal számára pedig az okoz gondot, hogy a felesége nem kívánja már a szexet.

Nos, Ervin azzal kezdi, hogy egy igen hosszú-tartós és több rövidebb viszonyon van túl, így rengeteg tapasztalattal rendelkezik arra nézve, hogy mi a szexualitás helye, illetve szerepe egy kapcsolatban. Tapasztalataiból rengeteg érdekes következtetést von le – egybevágnak ezek az ön által tapasztaltakkal? Az ön történetére is kíváncsiak vagyunk, ha hozzá szeretne tenni a beszélgetéshez, kérjük, írjon nekünk e-mailt! Címünket az alábbi dobozban találja, illetve az oldal legalján is, Ervin levele alatt.

Kattintson ide, itt a címünk:
randi (kukac) mail.velvet.hu

A Gréta írására reagálva elsőre az ember önkéntelenül is felteszi a kérdést: ha ennyire rossz a kapcsolat, akkor miért nem szakít a partnerével ahelyett, hogy telesírja az internetet fájdalmával és közben a teljes férfinépességet kollektíven megbélyegzi egyetlen ember – a párja – miatt? Ha a kapcsolat rossz, fel kell állni, el kell jönni, majd pár év alatt kiheveri és jön más, ez ennyire egyszerű. Attól, hogy valaki leír minden rosszat, amit a férfiakról le lehet, csak mert a párja pornót néz és nem őt keféli, még nem fog helyrejönni a kapcsolat. Nem tudom, mennyire követhető ez az okfejtés...

Azonban a dolog felvet legalább egy komolyabb problémát, ami tényleg létezik. Ez pedig a szexuális vágy kihunyása a kapcsolatban. Én a '40-es éveim második felében járok, 11 évig voltam nős (három gyerekem van), a házasságomon kívül öt másik, két évnél hosszabb viszonyom volt, ebből kettő és fél élettársi kapcsolat, és volt kb. 30 hosszabb-rövidebb viszonyom, egyéjszakástól párhónaposig, ezek a nők ma a húszas éveiktől az ötvenesig terjednek.

Ebben a sok-sok kapcsolatban összesen egy volt olyan, ahol részemről a szexuális vonzalom nem szűnt meg évek múlva sem, bár szinte megállás nélkül szexeltünk, végigpróbálva a menüsor minden lehetséges pontját, néha a legerősebb idegzetűeknek is durva dolgokat, és ahol a századik kefélés is legalább ugyanolyan izgató maradt, mint a legelső volt. Igazából két és fél év alatt, amíg tartott, többet szexeltünk, mint a volt nejemmel a 11 év alatt. És úgy, hogy mindez már 40 éves korom felett jött elő, amikorra azt hittem, hogy már mindent láttam és már mindenen túl voltam – úgy, hogy a kezdéskor még ő is házas volt, bár jóval fiatalabb.

Sőt, miután tönkrement a kapcsolat, én még évekig senki másra rá se bírtam nézni, és se más nők, se pornó nem tudott lekötni, csak az ő emléke. De ez így iszonyú ritka, mert mindenki másnál törvényszerűen jött az, hogy az ember elveszíti az érdeklődését: olyan nőkről is, akik pedig az elején annyira izgattak, hogy majd' megőrültem értük, egy idő után úgy pottyantam le, mint egy elfáradt hűtőmágnes a hűtő oldaláról. És egy férfi nem tudja megjátszani az izgalmat, egyértelmű testi jelei vannak annak, hogy egy nőtől izgalomba jön-e vagy sem.

Megjegyzem, ez a természetes, az állatvilágban is így van: etimológusok megfigyelték, hogy a legtöbb emlős hímje meghatározott számú közösülés után elveszti az érdeklődését a konkrét nőstény iránt. Mindennek evolúciós oka van, egyrészt minden faj túléléséhez (az emberéhez is) az kellett, hogy a hím minél több nőstényt termékenyítsen meg, hogy legalább néhány utód túléljen, másrészt az anyaság összeegyeztethetetlen az aktív szexualitással, mert akkor a babára kell az idő és az energia. Szóval a szexuális vágy kihunyása a konkrét egyed irányában biológiailag törvényszerű, ez genetikailag hozott adottság, ami továbbra is meghatároz minden embert, ezt nem lehet kulturálisan felülírni, mint a legtöbb ide írt levél is mutatja.

Viszont kezelni talán lehet. Sok módja lehet, az egyik a férfi önmegtartóztatása, hogy a szexuális érdeklődését megpróbálja azokra az időszakokra koncentrálni, amikor a párja is nyitott rá (különösen gyerekes családoknál lehet ez megoldás, a helyzetet Kartal ismertette). Ez egyébként sok férfinál működik, a szexuális energia átalakítható alkotó energiává, csak akiknél működik, azok nem ide írogatnak, hanem kitartóan dolgoznak és érvényesülnek a szakmai vagy üzleti életben.

A másik lehetőség lehet a nyitás a sima közösülésen túl mindenféle extremitások felé: nekem is volt kapcsolatom, ahol éreztük, hogy ez már kezd repetitívvé válni, lassan itt a vég, aztán egyszer valamelyikünknek egy szeretkezés közben megeredt a nyelve: „ugrás a sötétbe”, ha már úgyis itt a vég, akkor úgyis mindegy, ha a másik ledöbben, és beteges perverznek gondol – de nem, mindkettőnkből elementáris erővel tört fel az izgalom a perverziók iránt, nagyon sokáig elvitte még a kapcsolatot, pedig már zsákutcát vizionáltunk mindketten.

A harmadik lehetőség pedig, hogy a páros megpróbál együtt élni a helyzettel, hogy kevés vagy nem kielégítő a szex. Végülis az életnek sok más területe is van még, ami fontos, a szex csak egy dolog, ráadásul egy-két generációval ezelőtt negyedennyire sem volt átszexualizált az élet, mégis éltek párok boldogságban, kiegyensúlyozottan holtomiglan-holtodiglan, kevés szexszel is. Különösen gyerekek és családi élet mellett alternatíva ez is.

Esetleg a nő tolerálja, hogy a férfi pornót néz. Illetve a megcsalás tolerálása is lehet megoldás, meg a nyitott kapcsolat is, ha egyébként elég jó a viszony a szexen kívüli téren. Sajnos az én volt feleségem pont nem ilyen volt, de ha elviselte volna azt, hogy a szexhez másra is szükségem van, vele pedig már rég megszűnt az izgalom, akkor a mai napig is együtt lennénk. De vannak párok, akiknél ez működik, szóval nem feltétlenül kell elmenni a szakításig egyből.

Egyébként – egyetértve Kartallal megint – a szex nem jár együtt más tulajdonságokkal, és így nem is feltétlenül meghatározó. Mint mondta egy volt barátnőm sok-sok éve, mikor beállított az irodámba szakítani az összekészített cuccaimmal, amik nála voltak, úgy, hogy előző éjjel még orbitálisat élvezett velem: „a szex nem minden”. Akivel a legjobb volt a szex, az élet más területein egy őrült volt, aki folyamatosan bajba sodort mindenkit, előrelátási képessége egy kavics szintjén mozgott, viszont amennyire nehezen látta előre a történéseket, annyira makacs is volt a döntéseiben, szóval egy folyamatos tűzoltás volt mellette az élet.

Akivel viszont a legharmonikusabb volt a hétköznapi együttműködés (volt feleségem, gyerekeim anyja), szépen gyarapodtunk és kiegyensúlyozott életet éltünk, vele az első másfél év után 95%-ban dögunalom volt a szex, megkívánás és vágy nélkül.

De voltam fülig szerelmes olyan nőbe is, akinek iszonyú jó humorérzéke volt, végtelenül intelligens volt, éjszakákat tudtunk végigbeszélgetni és végigröhögni, azt éreztük, hogy zsák és a foltja vagyunk, de már az első együttlétnél kiderült, hogy nem tud rendesen dugni. Csak fekszik, mint egy fadarab, elvárja, hogy dolgozzanak rajta, el is megy, de egyszerűen a misszionárius póznál több nincs a fejében, és ez nem változott két év alatt sem.

Szóval nagyon sok összetevős a dolog, úgyhogy a végén ténylegesen csak a szexre kihegyezni a kapcsolat fennmaradását szerintem hiba, és ha a kezdeti szexuális izgalom természetes módon elmúlik, még mindig létezhetnek technikák, amik segíthetnek visszahozni azt, egy újabb szinten megnyitni, vagy csak segítenek valamennyire helyén kezelni a szex jelentőségét a pár életében, ha egyébként minden más jól működik.”

Ön is írna?

Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket. A levelekkel kapcsolatos leggyakoribb kérdések válaszaiért pedig ide kattintson!