Alig 20 nap alatt lettem 27 éves aszex aggszűzből „tapasztalt” biszex

Nem mindennapi történetemmel csatlakoznék a szüzességüket relatíve későn elvesztő férfiak témához.

Ebben a posztban folytatjuk a Randiblog inboxába érkező levelek olvasását – az alábbi beszámoló Márió álnevű olvasónktól jött, és nem túlzás, amit a bevezető állít, mert valóban egy nem mindennapi történetről van szó. Ahogy azt Márió említi, azért írt, mert nemrég két levelet is közöltünk egy-egy olyan férfitól, aki relatíve későn vesztette el a szüzességét. Titusz beszámolója azt tartalmazza, hogy ő 31 évesen létesített először szexuális viszonyt, Agaton pedig már a 37-et is majdnem betöltötte, amikor elhatározta, hogy nem várhat tovább, elmegy egy prostituálthoz.

Márió azonban nemcsak a szüzessége elvesztésének történetét mondja el, hanem mesél ezt megelőző és ezt követő kapcsolatairól is, és levele mondanivalója éppen ezzel kapcsolatos. Partnerei között ugyanis nők és férfiak egyaránt voltak, de Márió mégsem a biszexuális jelzőt találja a legpontosabbnak önmagára. Nagyon fontos és érdekes téma ez, amiről kifejezetten ritkán van szó itt a Randiblogban, ezért ezúton is köszönjük Máriónak, hogy megírta tapasztalatait! Ha ön is szívesen hozzátenne, várjuk az ön levelét is, méghozzá e-mailben és az alábbi címre. Írhat bármikor, például most rögtön is!

„Kiskoromban, úgy emlékszem, hogy kizárólag a szőke, kék szemű lányok tetszettek, bár volt olyan is, hogy egy barna hajú és szemű leányzó haját húzkodtam. Előfordult, hogy egy kétpetéjű ikerlánypár két tagjának felváltva csaptam a szelet, így mondhatni, gyermekként jól ment a csajozás.

Aztán hirtelen 14 éves lettem, és művészi ambícióktól vezérelve egy TV-műsorban találtam magam, ahol egyszerre akadt meg a szemem egy 18 éves srácon, illetve egy 19 éves csajszin, akiknek szintén nem voltam közömbös. Másfél hónap után ugyan külső hatások miatt megszakadt köztünk a kapcsolat, de kimondtam a legjobb barátnőmnek: biszex vagyok.

Az ezt követő bő egy-két évben egyre lejjebb kerültem a lejtőn: depresszió, kényszerbetegség, öngyilkossági kísérlet, rehabilitáció. 15 hónapig dilibogyókon éltem, kb. 100 kilósra hízva a 188 centimhez, majd vettem egy nagy levegőt, és abbahagytam a szedésüket: gyorsan le is fogytam egy nyár alatt, ősztől pedig újra jó jegyeket kaptam a gimiben. Közben egy híres szexuálpszichológus aszexuálisnak minősített, ami ennyiféle hormontartalmú gyógyszer szedésével teljesen érthető volt.

17-18 éves koromban, amikor másoknál tombolnak a hormonok, nekem teljesen szex- és szerelemmentesen teltek a mindennapjaim. Ekkoriban találkoztam egy azonos vezetéknevű csajjal egy nyelvvizsgán, aki azt mondta rám, hogy vagy aszexuális vagyok, vagy biszexuális. Egy vadidegen, nem szakember lány fogalmazta meg addig a legpontosabban a nemi orientációmat. Durva.

A sikeres érettségit követően több szakot is elvégeztem, de csak nem jött a szerelem, egy-két (szexmentes) próbálkozást leszámítva semmi említésre méltó nem történt – mindez zömében pár szöszi, kék szemű csajjal. A tanulás, a munka és a hobbijaim viszont valahogy mindig kitöltötték az életemet. Meg persze a zömében nagy érzelmi intelligenciával rendelkező barátaimnak is sokat köszönhetek.

27 éves koromban aztán felgyorsultak az események. Az asztrológusom szó szerint elküldött egy prostituálthoz, hogy végre essek túl ennyi idősen a tűzkeresztségen. Szörnyű volt egy-két kellemes pillanattól eltekintve, ami elég volt ahhoz, hogy oké, akkor kipróbálom fiúval is, most már nincs mit veszíteni. Hát, keresnem sem kellett ehhez alanyt: 12 nappal a prostis élmény után belenyúlt a gatyámba a legjobb barátom, aki fittyet hányva az akkori lelki instabilitásomra és a közelgő nászútjára (igen, előttem 4 nő volt csak az életében, akkor, 32 évesen), rá 8 napra már az ágyában közösültünk. Igen, alig 20 nap alatt lett a 27 éves aszex aggszűzből „tapasztalt” biszex. Vagy mégsem?

A sors fintora, hogy régen azt mondtam, hogy prostival és foglalttal sosem. 27 éves fejjel viszont már nagyon be voltam sokallva a ténytől, hogy még mindig nem jön a szerelem, és helyes, kedves, intelligensnek tartott srác létemre még mindig szűz vagyok, így belementem a prostiba és a fiúszexbe is. Egyrészt bánom, mert nem voltam szerelmes egyikőjükbe sem, sőt, foglalttal akkor sem tartom helyénvalónak a viszonyt, ha nem szeretik egymást igazán. Másfelől megerősítést kaptam, és felmértem a szexuális határaimat: aktív biszexuálisnak minősítettem magamat.

A csekély számú együttlétekkel töltött, megismerkedéstől utolsó telefonhívásig másfél éves kapcsolat viszont annyira megrázott, hogy azóta sem volt senki az ágyamban... Érzelmileg nem bírtam a kiszolgáltatottságot, hogy van valaki más is a képben neki, aztán elvált ugyan, de uni melegnek nevezte magát, és mivel én csak az aktív szerepre vagyok képes, keresett magának olyat, aki a passzivitásra is nyitott. Próbáltunk barátok maradni, de őt annyira elragadták a vad vágyai, indulatai, valamint felszínességre való hajlama, hogy ki kellett mondanom: ennyi volt. Elvesztettem a legjobb barátomat, aki a lelki társam is volt, és ő is engem.

Azóta voltak érdekes pillanatok, lányokkal és fiúkkal is, de még a csókig sem jutottunk el. Pár sztori a teljesség igénye nélkül.

1. Volt (biszex) kolleginám, aki kb. 8 évvel volt fiatalabb, elkezdte fogdosni a fenekemet, majd mielőtt bármi lehetett volna köztünk, kirúgták csalásért és bepasizott.
2. Egy kb. 9 évvel ifjabb (passzív meleg) sráccal elkezdtünk levelezni, ápoltam a neten a lelkét, majd azt állítva, hogy ő szexuálisan zárt, benyögte, hogy szeretkeznék-e vele, mert szexelni bárki tud. Írtam erre, hogy bocsi, de nekem idő kell ehhez. Kb. másnap letiltott, és rá pár hétre megtudtam, hogy prostituáltként dolgozik.
3. Magát később kurvának (nem hivatásos) nevező, 37 éves, uni/inkább passzív meleg srácot ismertem meg egy tanfolyamon. Engem magnetikusnak és helyesnek nevezett, illetve mivel 5 különböző tanfolyamot végzett hobbiszintű masszőr is vagyok, alig várta, hogy a kezeim közé kerüljön, de fél évig sosem volt jó neki, így töröltem mindenhonnan.

Összegezve az elmúlt bő két és fél évet: rengeteget olvastam gender, szexuálpszichológia, nemi különbségek témában, így ráébredtem, hogy én alapvetően egy pánszexuális srác vagyok, akinek a szexuális életét nemektől függetlenül az érzelmei határozzák meg. Itt jön viszont a csavar: van-e éppen ezeknek az érzelmeknek alanya/tárgya? Minek nevezzem magam, ha holnap jön az életembe egy csaj vagy srác és together forever? Vagy ha újabb évekig szexmentes életem lesz?

Nincsenek elvárásaim és vízióim. Nem mondok sem kizárólagos igent, sem határozott nemet, hiába várják el tőlem egyesek, hogy pl. válasszak nők és férfiak között – nekik az a válaszom, ami a híres izlandi énekesnő, Björk szállóigéje: „választani férfiak és nők között olyan, mint fagyi és süti közül”. Igen, nekem nagyon tud tetszeni egy szép arcú nő és férfi is, de senkire sem tekintek bankautomataként, illetve magamra bankkártyaként, ahogyan Kylie Minogue fogalmazott, hiszen a lélek és a szellemiség is kiemelten fontosak számomra. Én egy sodródó srác vagyok, aki nyitott, és elfogadja a sorsát egyedül, nővel, férfival, de kizárólag monogámiában, mert túlságosan őszinte és érzékeny ahhoz, hogy akár közvetve ugyan, de mások érzéseivel játsszon.”