Úgy döntöttem, hogy kiírom magamból a csalódásomat, hátha könnyebb lesz.

Ez itt a Randiblog Inbox

A Randiblognak ebben a posztsorozatában olvasóink névtelenül, e-mailben beküldött leveleit közöljük, minimális változtatással, tartalmi ellenőrzés nélkül. Ezeket tehát nem a Velvet szerkesztősége írja. Ha bármilyen kérdése maradt, kattintson ide!

Ezzel a mondattal vezeti be rövid történetét egy olvasónk, aki nálunk Eleonóra álnéven fog szerepelni. Ez ugyanis a Randiblognak az a posztsorozata, amelyben társkeresésről, párkapcsolatokról, szakításról mesélhet nálunk bárki, akinek van mondandója – igen, ön is!

Eleonóra például úgy döntött, a csalódását írja meg nekünk azután, hogy összeismerkedett, sőt, összejött az egyik szomszédjával. A férfi jól szituált és értelmes volt, illetve hozzáteszi Eleonóra, hogy legalábbis elsőre annak tűnt. De a sztori további részleteit természetesen nem meséljük el a bevezetőben Eleonóra helyett, olvassa végig ön is, hogy mi vezetett el végül is a bevezetőben említett csalódáshoz – aztán ha kedve támad reagálni, vagy elmesélni saját történetét, kérjük, írjon nekünk e-mailt az alábbi címre!

Ide kattintson, ne a bióba:
randi@mail.velvet.hu

26 éves nő vagyok, a 3. diplomámat csinálom, szakmában dolgozom. Vége lett egy 2,5 éves kapcsolatomnak, az is megérne egy cikket... De a lényeg, ami utána jött.

Történt ugyanis, hogy van egy szomszédom. Velem egyidős, jól szituált, értelmes férfi (vagyis annak tűnt). Elkezdtünk közeledni egymás felé, áthívott magához, mentünk ide-oda. Majd pár alkalom után megtörtént, aminek meg kell, elsőre is eszméletlen jó volt, hát még utána.

Csakhogy az úr aztán eltűnt, néha írt, felbukkant, aztán megint eltűnt. Ez ment 3 hétig, meguntam, megkérdeztem, hogy akkor ez most mi. Hát ő néha úgy gondolta, okés a dolog, aztán meg nem. Amikor együtt voltunk, csupa szép, kecsegtető dolgokat mondott. Én naiv meg elhittem. Hát bocsi, nála nem alakult ki, aminek kellett volna. Köszi! Csakhogy a szemembe meg másképp viselkedtél, szépeket mondtál...

Valóban igaz, hogy a nők a fülük után mennek. Miért nem lehet őszintének lenni?! Férfiak, mondjátok már meg, mire jó ez a hitegetés, nem egyszerűbb egyenesnek lenni? És még örülhetek, hogy időben kiderült.

Nem attól lesz valaki férfi, hogy a farkát használja, hanem hogy gerincet növeszt! Jellemtelen emberekkel sajnos nincs mire menni.

Ön is írna?

Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket. A levelekkel kapcsolatos leggyakoribb kérdések válaszaiért pedig ide kattintson!