Szombat délután a győri Egyetem tér parkolójában végre megértettük Freud apánk tanításait a szexuális ösztön hatalmáról. Csípőből odataláltunk az Eroticon nevű rendezvényre, pedig egy árva papírfecni, annyi sem jelezte az utat.
A modern Egyetemi Csarnok bejáratánál, miután megkaptuk magazinokkal megtöltött ajándékzacskót, izgalommal vegyes lelkesedés lett úrrá csapatunkon, hiszen a bárpult környéke és a kerthelyiség tömve volt emberekkel, az üvegajtón pedig folyamatosan áramlott be a nép. Percekkel később azonban rájöttünk, hogy az emberiség történetében először lehetünk tanúi egy fekete lyuk testközeli tevékenységének. A kiállítási terembe érve ugyanis eltűntek az emberek. Egyszerűen elnyelte őket a tér.
Az impozáns hodályban két közepes méretű elefántcsorda is elélhetett volna békességben egymás mellett, de nem meglepő módon ormányos emlősök helyett dildókkal megrakott standok sorakoztak körbe a teremben, melynek távoli végében törpék álltak körül egy csillogó emelvényt. Kitartóan a fény felé haladva lassan rájöttem, hogy nem egy perverz mesébe csöppentem, hanem csak túl messze volt színpad.
Nietzsche és a cowboy
Az első fellépőt meglátva ujjongtam örömömben. Tökéletesen időzítettük érkezésünket ahhoz, hogy megkapjuk, amit az Erotika Parádén leginkább hiányoltam: egy jó chipendale-műsort. A cowboynak öltözött szőke macsó barátja mellől rángatott a színpadra egy megszeppent asszonyt, majd a műfaj sajátosságainak megfelelően lassan letáncolta magáról a gatyát. Sajnos a show pont eddig volt izgalmas: a fekete tangabugyi látványa a feszes fenéken lelohasztotta a lelkesedésem.
A műsor végeztével muszáj volt megkérdeznem Penz Lászlótól: miért kellett az a tanga? "Mert ha nem az van rajtam, akkor az a baj. A nők egyébként is a fenékre mennek. Én amúgy utálom a tangát." Ez kicsit megnyugtatott. Laci 18 éve űzi az ipart, bár ebben a szakmában "nagyon rögös az út." Hogy miért? "Először azért, mert még új volt, most azért, mert mindenki ezt csinálja. Nagyon felhígult már ez az egész: már csak kimegyek bohóckodni." A borász ezután hosszan beszélt Márairól, Jungról és Nietzschéről.
Vendégváró minidildó és a pókleány
A kissé szerény létszámú, mindössze tizenegy kiállító standján a kínálatban találtam rózsaszín, felfújható gumimalacot, hideg viasszal csöppenő szado-mazo gyertyát (ha nincs fájdalom, hol az élvezet?), vörös pókhálós fehérneműt, rózsaszín halálfejes kombinét, gyomorforgató műanyag férfialsót, és értelmetlen frottírköpenyeket. Már megint. Kedvenc termékem egy péniszben végződő fogpiszkáló szett lett, amit huncut háziasszonyok a vendégváró falatkák átszúrására használhatnak. Ez utóbbit szemlélve egy kedves úr megemlítette, hogy ezek talán túl aprók lesznek nekem, majd megkérdezte mikor táncolok. Amikor elmagyaráztam, hogy bár dolgozom, de mégsem úgy, ahogyan elképzeli, egyszerűen sarkonfordult, és magamra hagyott a vibrátorrengetegben.
A szexjáték- és furafehérnemű-kínálat mellett Viski András személyében a képzőművészet is képviseltette magát. Ugyan vásárolni senkinek sem volt kedve a festő erotikus alkotásaiból, mégis örömmel töltött el a tudat, hogy a szervezők gondoltak a népnevelés eme formájára.
A tűzhányó és a pezsgősüveg
A színpadon eközben sorban folytak a műsorok, a szünetekben pedig Kovi pálinkától vidám sztárjai kötötték le a közönség figyelmét dalokkal vagy mellekkel. A pillangónak öltözött műsorvezető, aki szárnyak nélkül biológiatanár, lelkesen konferálta fel a hölgyeket. Láttunk kombinés lányt ernyővel, leszbishowt, egymást faló párokat, Judy Nerot macskanőként és Mészáros Dórit, amint tűzet fújt. Mint megtudtuk, rummal tanulta a sárkánymesterséget, most egy speciális olajat használ a lángokádáshoz, aminek nemcsak hogy vegyszer íze van, de még veszélyes is, hiszen egy rossz mozdulat és a tüdejéből csapnak fel a lángok.
Maya Gold, a kiállítás sztárvendége, aki nemrég jelentette meg könyvét, kicsit elégedetlen volt a fellépésével. Azt mondta, még bizonytalanul bánik a pezsgősüveggel. A közönségnek viszont tetszett.
A fellépők egyébként nagyon kedvelték a közönséget, bár mindenki több embert várt . Maya Gold szerint az emberek kedvesek voltak: nem félénkek, de nem is arrogánsak, Mészáros Dóri szerint pedig egyenesen megtáltosodtak. Judy Nero is elégedett volt, és örült, hogy nem kellett behúznia egy tiszteletlenül tapogtatózó férfinak, nem úgy, mint egy héttel korábban Szegeden. Rácz Linda szerint "a közönség az elmúlt években egyre nyitottabb lett, hiszen jobban elfogadják az erotikus műfajt, másrészt viszont zárkózottabbak lettek". Már nem lehet akármivel lehengerelni őket.
A kolbász és a közös ellenség
Egy kis csendre és szabad levegőre vágyva kiszédültem a kordonokkal kijelölt ad hoc kerthelyiségbe, ahol meglepődve tapasztaltam a széles étel- és alkoholkínálatot. A pult mögött két borpincészet is képviseltette magát, de hiába. Az embereket sem a bor, sem a friss grillcsirke nem hozta lázba. Sör kellett, kolbász, meg szex. Egy ittas úr épp leesett a székről, egy másik a telefonba üvöltötte, hogy még megnéz pár feszes dudát, mielőtt továbbáll, én pedig józanabb beszélgetőtársak után néztem.
Bár egyedülálló lányokat nem, párokat annál többet lehetett látni a rendezvényen. Móni és Adorján például azért jött el, mert a férfi már nagyon kíváncsi volt, milyen egy erotikakiállítás, Móni pedig nem tiltakozott. Nem lett volna értelme. Norbi azonban otthon hagyta a csaját. "Kérte, hogy vegyek neki valami ajándékot. Mondtam, hogy veszek neki egy néger faszit, akkor legalább mehetek csavarogni." Nem lehetett túl lelkes a lány.
Amennyire a fellépőknek bejött a közönség, annyira tetszett a nézőknek is a műsor. Laci és Adorján is színvonalasnak találta az előadásokat, Zsoltnak sem volt baja, bár nem kívánt konkrét véleményt mondani, Norbi szerint viszont volt, akinek jól állt a távolság. Azért kritika is akadt bőven, bár a Tisza Expo, a rendezvény szervezője biztosított róla, hogy agyonhirdették az eseményt, ez sem a fellépőknek, sem a nézőknek nem tűnt fel. Főként azért, mert nem jött el a nép.
Hogy mit kellett volna máshogy csinálni? Zsolt kisebb helyre vitte volna a rendezvényt, lehetőleg olyanra ahol, táncolni is lehet. Adorján szívesen látott volna több meztelen lányt, Csaba Monique Couvet-t hiányolta, Móni pedig Győzikét.
A panaszos erotikától megrészegülten végül azzal a gondolattal szabadultunk a fekete lyukból, hogy ilyesminek kell lennie egy erotikus kiállításnak, csak kisebb térben, több kiállítóval és több emberrel. A hazafelé útra csak egyetlen nyitott kérdés maradt: vajon mi lehet az ajándékcsomagban talált VHS-en? Talán egy őskori bölcselet? Vagy az idegenek üzenete? Esetleg a rák ellenszerének receptje? Vagy a kérdések kérdése az életről a világmindenségről meg mindenről? Sohasem fogjuk megtudni. Ugyanis egyikünknek sincs már videója.