Fokozódik a svéd képzőművész, Carl Michael von Hausswolff alkotása körüli botrány, mostmár a lengyelek is beszálltak az ügybe. Von Hausswolff ugyanis holokauszt-áldozatok hamvaiból készített képet, ami még az igen liberális Svédországban is kiverte a biztosítékot. A művész még 1989-ben csempészett ki hamvakat a Lengyelország területén lévő egykori náci koncentrációs táborból, Majdanekből. Ezt vízzel keverve készítette el alkotásait – írja a svéd Local.
"Az eljárást megnyitottuk az ügyben folyó vizsgálattal hétfőn" – közölte Beata Syk-Jankowska, a lublini ügyészi hivatal szóvivője. A lengyel hatóságok ugyanis rá akarják bizonyítani a művészre a kegyeletsértést és az emberi maradványok ellopását, amikért akár nyolcéves börtönbüntetést is kiszabhatnak. Pedig von Hausswolff elképzelése szerint a fekete-fehér függőleges sávok az áldozatok borzalmas szenvedéseit szimbolizálják. A képet decemberben állították ki Lund városában, de egy zsidó szervezet tiltakozása nyomán azóta le is szedték.
A kereszt ellen
Több más botrányos kiállítást is rendeztek már a világban. A Fülöp-szigeteken 2011 augusztusában robbant a szoborbomba: az állami kulturális központban kiállítottak egy olyan feszületet, amiről műpéniszek lógtak alá. Egy másik műalkotáson Jézust bohócorral és Mikiegér-fülekkel ábrázolták – írja a Global Post.
Succès de scandale
A művészetben a francia Succès de scandale kifejezéssel írják le azt a jelenséget, ami a 21. századra a tömegmédia jellegzetessége lett. A lényege, hogy a műalkotásokat botránnyal lehet a legjobban eladni. A botránymarketinget már a 19. század végén elismerték, egyes impresszionisták és a Vadak mozgalmához tartozó művészek tudatosan éltek is vele, olykor még zavargást is sikerült kirobbantaniuk.
Ennek egyik fő előzménye volt Andres Serrano egyházpukkasztó és kissé gusztustalan műve, a Christ In Piss (Krisztus a pisában). Egy üvegbe belevizelt maga Serrano, és ebbe egy feszületet helyezett a megfeszített Jézussal. New Yorkban akkora botrány lett, hogy tüntetések kezdődtek, és meg is rongálták a művet, ami Serrano eredeti szándéka szerint nem a vallás ellen irányult. És ha már vizelet, Marcel Duchamp többször megrongált klasszikus piszoárját, a Forrást sem hagyhatjuk ki (erről bővebben megrongált művekről szóló cikkünkben olvashat).
Magyarország legnagyobb tavalyi botrányát Győrffy László okozta "Nem érzek hálát, amiért részt vehetek a teremtésben" című installációjával. Egy levágott kézfejet és 12 tányér szart helyezett el egy koponyás kép alá. Az önkormányzati üzemeltetésű REÖK-palotában kiállított, sokak szerint Jézusra és apostolaira utaló mű nagy botrányt keltett a városban, sőt az egész országban, kis híján fejek is hullottak miatta.
Múlandó meztelenség
Konzervatívabb vidékeken a női mell miatt is nagy patáriát tudnak csapni. Törökország Eskisehir városában Emin Gülören török festő aktképeit állították ki, de a festő egyik nap azt vette észre, hogy valaki önhatalmúlag leszedette az aktokat a falról – írja a Hürriyet Daily News. A felháborodott művész nem értette, ki rühelli ennyire a melleket. "Néhányan azt gondolják, a művészet valami olyasmi, amitől félni kell vagy szégyent kell miatta érezni, ha meztelen portrék állnak a középpontban" – mondta tavaly decemberi sajtótájékoztatóján.
Bécsben 2005-ben volt kisebbfajta skandallum, bár korántsem akkora, mint az eddigi kiállításokon. Gustav Klimt és szecessziós kortársai aktképeit állítoták ki a Leopold Museumban, és hiányos öltözetű vendégeknek ingyen beugrót adott a galéria. A teljesen meztelen látogatókat nem engedték be, de 40 fokos augusztusi hőségben sokan bevállalták, hogy bugyiban vagy fürdőruhában flangáljanak a művészettörténet közepén.
2008-ben egy német művész még a kiállítás előtt felhergelt egy csomó embert bizarr tervével: kiállított volna egy haldokló embert. "A halál és a halálhoz vezető út sajnos ma szenvedést jelent. A halál valósága kegyetlen a német kórházakban, az intenzív osztályokon és a műtőkben. Ezért lett belőle botrány" – nyilatkozta utána Gregor Schneider. A krefeldi performance-ról nem tudni, végül megvalósult-e, de Schneider maga is számos fenyegetést kapott, egyedül a brit Guardian lap állt ki ötlete mellett.