A kiszabható legsúlyosabb büntetést, tényleges életfogytiglani börtönt kért kedden az ügyész a Szita Bence-gyilkosság mindhárom vádlottjára. A szerepeiket tisztázták: K. József sírt ásott, P. Erika lámpával világított, B. József megölte a gyereket. Két védőbeszéd - K. József és P. Erika ügyvédeié - és a vádlottak utolsó szó jogán előadott nyilatkozata van hátra. Ítélet csütörtökön várható.
  • A három vádlott háromféleképpen védekezik, egy közös van bennük, hogy mindannyian ártatlannak vallják magukat, és a másik kettőre mutogatnak.

    B. József egészen konzekvensen mondja azt, hogy ő aztán nem tett semmit, és többször is a bűnözői múltjával kérkedett, hogy egy olyan nagypályás bűnöző, mint ő bizonyára nem úgy követett volna el gyilkosságot, hogy azt olyan könnyű legyen felderíteni, hogy a holttest megtalálásához képest fél éven belül már az ítéletet várja a vádlottak padján ülve. Ennek sztorinak egyrészt ellentmond, hogy mivel már többször volt büntetve, annyira sikeres bűnöző nem lehet, de ami sokkal fontosabb, hogy tárgyi bizonyítékok, és tanúvallomások szólnak ellene.

    K. József is az ártatlant próbálja adni, P. Erikáról úgy beszél, mintha egyáltalán nem ismerte volna, de a tárgyaláson kiderült, hogy azért látásból ismerik egymást a gyilkosság előttről. Ezen felül azt mondja, B. József halálosan megfenyegette, és gyakorlatilag kényszer alatt lett a gyilkosság részese. Az ő esetében egyébként még az eddigi bizonyítékok és vallomások alapján nem körvonalazódott pontosan, hogy mekkora szerepe volt a gyilkosságban.

    P. Erika mondott már több dolgot is a bíróságon, azt is, hogy B. József hatására formálódott meg benne a gyilkosság gondolata, azt is, hogy belső hangok késztették a bűncselekmény kitervelésére, és azt is, hogy ezotériával foglalkozó ismerőse ültette a bogarat a fülébe, hogy a meggyilkolt gyerek a gonosz küldötte lehet. Próbálja hárítani azt is, hogy a gyilkosságot előre kitervelte volna, de ennek is ellentmondanak bizonyítékok és tanúvallomások.

    Az ügy felgöngyölítését nehezíti, hogy a gyilkosságot a három vádlotton kívül senki sem látta, viszont a tényleges büntetések kiszabásánál fontos lenne tudni, hogy ki, pontosan mennyire vette ki a részét a cselekményekből. Ezt a bíró és az ügyész a trükkös keresztkérdésekkel próbálják tisztázni. Érdekesség még, hogy az ügyvédek nem dolgoznak össze, hiszen az ügyfeleik gyakorlatilag egymás ellenérdekelt felei is, úgyhogy az egyes vádlottak ügyvédei rendszeresen okoznak kellemetlen perceket a többi vádlottnak.

A kiszabható legsúlyosabb büntetést, tényleges életfogytiglani börtönt kért kedden az ügyész a Szita Bence-gyilkosság mindhárom vádlottjára. A szerepeiket tisztázták: K. József sírt ásott, P. Erika lámpával világított, B. József megölte a gyereket. Két védőbeszéd - K. József és P. Erika ügyvédeié - és a vádlottak utolsó szó jogán előadott nyilatkozata van hátra. Ítélet csütörtökön várható.

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • A szakértői vélemény szerint B. Józsefnél megállapítható az antiszociális személyiségzavar, de az nem olyan mértékű, hogy a józan ítélőképességét akadályozta volna. Röviden, nem találtak olyan kóros elmeállapotot, elváltozást, ami akadályozta volna a büntethetőségét.

  • A szakértők tesztekkel megállapították, hogy B. Józsefre jellemző a valóság elferdítése, másmilyennek akarja mutatni magát, mint a valóságban, színpadias, megjátssza magát, taktikázik, manipulál. Ezeket úgy állapították meg, hogy a különféle tesztek során hogyan viselkedett a vádlott.

  • Arra kérte a bíró a szakértőt, hogy foglalja össze néhány szóban és érthetően a hallgatóságnak, amit mondott.

    "Nem egy szokványos életút jellemző a vádlottra, nem tudott beilleszkedni a világba, sok időt töltött elzárva.  Az érzelemvilága hideg, rideg, kapcsolataiban is, nehezen kapcsolódik másokhoz" - foglalta össze B.József lelkivilágát a szakértő.

    A Dr. Diag szerint a személyiségzavarok között az ún. dramatikus csoportba tartozó disszociális személyiségzavart az antiszociális magatartás jellemzi, a szociális normák és mások jogainak feltűnő mellőzésével.

  • Annyira fülel, amikor a személyiségéről beszélnek, mint még korábban soha. Amikor azt mondja a szakértő ügyészi kérdésre, hogy a vádlott nagyon hidegen viselkedik az emberi kapcsolatokban, B. József egyetértően bólogat.

  • "Szociális képességek terén rideg hozzáállás jellemzi, indulatkezelési nehézségei vannak, hirtelen kirobbanó agresszív magatartás jellemzi B. Józsefet."

  • Az első tárgyalási napon mi is írtunk arról, hogy B. József nagyon összefüggéstelenül ad elő sztorikat. Ezt a szakértők is megállapították, nagyon nehezen rakták össze B. József történeteit. A szakértők azt is megállapították, hogy B. József személyisége valószínűleg a börtönévek alatt torzult, keményedett meg, lett nagyon zárt.

  • A felindult B. Józsefnek elmagyarázza, mit is mondott pontosan a szakértő, nyugtatja, elég határozottan kezeli a folyton a börtönéveivel érvelő B.-t.

  • Több személyiségzavart is találtak a tesztekkel K. Józsefnél, ezeket ugyan felírták, de egyiknél sem találták olyan súlyúnak a zavart, hogy K. József büntethetőségére hatással lenne. A vádlottnak volt pszichiátriai kórelőzménye, családi problémái miatt szorongásos tünetei lettek, ezeket kezelte orvos. Gyógyszert is kapott.

  • és pszichiátriai gondozóba is járt. A szakértő szerint az általa szedett nyugtató csak a szorongást csökkenti, 10-15 percen belül alakul ki a hatása. Rendszeres szedése esetén nincs tompító hatása – hallhattunk egy rögtönzött gyógyszerismertetést.

  • Labilis, nehezen beilleszkedő, alkalmazkodási zavaros személyiség rajzolódott ki K. Józsefnél a tesztek során. Jellemző rá a magát sajnáltató magatartás, ugyanakkor a morális és az indulati kontrollfunkciók gyengék nála. Vagyis nem tudja, hol a határ, ráadásul könnyen el is borul az agya. A feszültséget hajlamos cselekvésekkel levezetni, ajtót csapkod, tányért tör, hasonlók.

  • Könnyen elsodorja magát egy helyzetben, éretlen reakciói vannak helyzetekben, ezt jelenti K. Józsefnél, hogy labilis, elsodorható. Nem azt jelenti, hogy könnyű például befolyásolni, mint K. József ügyvédje kérdezett, nyilván arra utalva, hogy B. József képes volt-e arra, hogy manipulálja K. Józsefet.

  • Azt viszont megállapították, hogy B. József vezéregyéniség, K. József pedig hajlamos az alárendelt szerepre. Ezt eddig is sejtettük, de most már szakvélemény is van erről.

  • Nagyon vontatottan beszél, alig érteni, amit mond, de az a lényege, hogy a három szakértőn felül szeretné a saját pszichiáterét meghallgattatni. Magyarán bizonyítási indítványt nyújt be, hogy hallgassák meg a pszichiáterét.

  • A három szakértő K. József pszichiáterével egyeztetve, a kezelési naplóját ismerve hozták meg a szakvéleményüket, így lehet, hogy nem fogják beidézni K. József pszichiáterét, hiszen ismert, amit mondana. Ha viszont elfogadják a bizonyítási indítványt, az boríthatja az egész tárgyalást.

  • véli a szakértő, mert hiába kapta, nem befolyásolta azt a képességét, hogy tudja mit tesz - fejtette ki a szakértő K. József gyógyszeréről.

  • A bizonyítási indítványról később dönt a bíró, addig meghallgatjuk, mit állapítottak meg P. Erikáról.

  • A szakértők szerint a három vádlott közül P. Erika személyisége a legegységesebb, nincs személyiségzavara, semmilyen kóros elmeállapot nem áll fenn. Intellektuálisában és személyiségvonásában átlagos személyiség, beilleszkedő, alkalmazkodó, szociális típus, kiegyensúlyozatlan érzelmi élettel. Rá is jellemzők az infantilis reakciók. Itt nem arra kell gondolni, hogy röhög, ha valaki elesik, hanem arra, hogy nem tud megfelelően mérlegelt döntéseket hozni.

  • Az orvosszakértő most mondta ki, hogy kvázi beszámítható, az áldozat családja boldog a hír hallatán.

  • Csak K. József védője kérdez a szakértőktől. Kicsit ügyvédesen fogalmazva, de azt kérdezi, hogy ki tűnik kevésbé hazudósnak a három vádlott közül. A szakértők azt mondják, ők ilyen megállapításokat nem tudnak tenni, csak azt, hogy B. József és P. Erika hajlamosak arra, hogy teátrálisak legyenek, ami itt azt jelenti, hogy a valóságot saját képükre formálva adják elő. De hasonló jegyek K. Józsefnél is voltak, csak nem ez volt a legjellemzőbb.

  • Most ő beszél, gyakorlatilag az a védelme, hogy minden, amit eddig mondott, az nem számít, mert azután, hogy beismerte a felbujtást, beszélt a szakértőkkel, satöbbi, azután neki volt egy megvilágosodása, hogy neki ki kell állnia magáért.

    Azt mondja a szakértőknek, hogy amikor velük beszélt olyan volt, mintha egy fátyol mögül beszélt volna, minden összefolyt, nem tudta, mi történik vele. A szakértők viszont azt mondják, hogy ez nem így tűnt a beszélgetések és a tesztek alapján. Teljesen normális személyiségnek tűnt. Például rákérdezésre elmondott egy csomó dolgot, ami azt jelenti, hogy nem egy ködös összezuhanásban él, hanem vissza tud emlékezni.

  • Hangulatjavító, nyugtató, és szorongásoldók egymásra gyakorolt hatását elemzik a szakértők, annyi jót mondanak róluk, hogy lassan rákapunk.

  • Újra felszólal, azt szeretné megtudni, hogy az, hogy három gyógyszert is szed-e, az nem okozhat-e nála esetleg talán, egy kicsi beszámíthatatlanságot, bíró úr? A szakértők szerint nem, három gyógyszer sem okoz büntethetőséget kizáró elváltozást, különösen nem, ha Xanaxot meg Rivotrilt szed. Ezek szerint K. József védekezése leginkább abból áll, hogy tényleg áldozatnak állítja be magát. Ha nem B. József áldozatának, mint eddig, akkor a gyógyszerek és a körülmények áldozatának. Csak az a baj, hogy K. József ezeknek a körülményeknek sem az áldozata.

  • A tanúkat 11 órára idézte a bíróság, így most lesz egy kb. 30 perces üresjárat, de addig is hasznosan töltjük az időt. Például felolvassa a bíró, hogy K. Józsefet kiskorú veszélyeztetésével vádolja az ügyészség. A bíró is kiemeli, hogy ez a másik ügy nincs befolyással a mostani tárgyalásra, de meg kell említenie, hogy nemcsak itt vádlott a vádlott. Egy ítéletet is ismertet, egy másodfokú döntés értelmében K. József könnyű testi sértés vétségében bűnös volt egy 2009-es ügyben.

  • A tárgyalás előtt több lapban arról írtak, hogy valamiféle koronatanú van az eljárásban, akit titkos ülésen hallgattak ki. A bíró pontosít, elmondja azt, amit eddig is lehetett tudni, hogy nem koronatanúról van szó, a nőt már kihallgatták korábban is, a tárgyaláson azért nem hallgatták ki, mert az egészségügyi állapota nem teszi lehetővé az utazást. Ezért hallgatták ki egy másik bíróságon. Az ő vallomását ismertetik most, és - a bíróság kérésének megfelelően - amint a másik két tanú vallomása is elhangzott, mi is összefoglaljuk a lényeget.

  • Időben jól állunk, úgyhogy a bíró nemcsak a meg nem jelent tanú tanúvallomását olvassa fel, hanem ugyanennek a tanúnak a korábbi, a nyomozás során tett vallomásait.

  • Az egyik fiatal rendőr a legjobb akciófilmeket idéző módon kommunikál teljesen némán a bíróval. A következőket beszélték meg úgy, hogy a rendőr nem szólalt meg.

    - Megérkeztek esetleg a 11-re idézett tanúk?

    - Egy tanú, vagy mindkettő?

    - Egy? Férfi vagy nő?

    Itt már az egész hallgatóság nevetett, még a rendőr is elmosolyodott, aki tényleg a legszebb activitys pillanatokat idézve jelelte le a dolgokat, csak a "második szó, első fele" klasszikus mozdulatsor maradt el gyakorlatilag.

  • Szerencsére az egyik 11-re idézett tanú már negyedórával korábban megérkezett, úgyhogy a tárgyalás folytatódhat.

  • Várhatóan ez a vallomás sem tart majd sokáig. A hallgatóságban a vér szerinti anya, az élettársa és Gyöngyi Sándor lánya egymás mellett ülve feszülten figyelnek.

  • Ahogy az előző tárgyalási napokon, úgy a mostanin is B. József a legaktívabb vádlott. Minden tanúhoz van néhány keresetlen kérdése. B. József történetei egyébként erősen változnak a tanúvallomások függvényében. Ehhez a tanúhoz P. Erikának is van mondandója.

  • A múltkori tárgyaláshoz hasonlóan ismét több rendőr vigyázza a rendet. A teremben 3 rendőr és 6 BV-dolgozó üldögél egyre fáradtabban, ráadásul a rendőrök taktikai mellényben vannak, ami az egyre melegebb teremben nem lehet túl kényelmes.