A kiszabható legsúlyosabb büntetést, tényleges életfogytiglani börtönt kért kedden az ügyész a Szita Bence-gyilkosság mindhárom vádlottjára. A szerepeiket tisztázták: K. József sírt ásott, P. Erika lámpával világított, B. József megölte a gyereket. Két védőbeszéd - K. József és P. Erika ügyvédeié - és a vádlottak utolsó szó jogán előadott nyilatkozata van hátra. Ítélet csütörtökön várható.
  • A három vádlott háromféleképpen védekezik, egy közös van bennük, hogy mindannyian ártatlannak vallják magukat, és a másik kettőre mutogatnak.

    B. József egészen konzekvensen mondja azt, hogy ő aztán nem tett semmit, és többször is a bűnözői múltjával kérkedett, hogy egy olyan nagypályás bűnöző, mint ő bizonyára nem úgy követett volna el gyilkosságot, hogy azt olyan könnyű legyen felderíteni, hogy a holttest megtalálásához képest fél éven belül már az ítéletet várja a vádlottak padján ülve. Ennek sztorinak egyrészt ellentmond, hogy mivel már többször volt büntetve, annyira sikeres bűnöző nem lehet, de ami sokkal fontosabb, hogy tárgyi bizonyítékok, és tanúvallomások szólnak ellene.

    K. József is az ártatlant próbálja adni, P. Erikáról úgy beszél, mintha egyáltalán nem ismerte volna, de a tárgyaláson kiderült, hogy azért látásból ismerik egymást a gyilkosság előttről. Ezen felül azt mondja, B. József halálosan megfenyegette, és gyakorlatilag kényszer alatt lett a gyilkosság részese. Az ő esetében egyébként még az eddigi bizonyítékok és vallomások alapján nem körvonalazódott pontosan, hogy mekkora szerepe volt a gyilkosságban.

    P. Erika mondott már több dolgot is a bíróságon, azt is, hogy B. József hatására formálódott meg benne a gyilkosság gondolata, azt is, hogy belső hangok késztették a bűncselekmény kitervelésére, és azt is, hogy ezotériával foglalkozó ismerőse ültette a bogarat a fülébe, hogy a meggyilkolt gyerek a gonosz küldötte lehet. Próbálja hárítani azt is, hogy a gyilkosságot előre kitervelte volna, de ennek is ellentmondanak bizonyítékok és tanúvallomások.

    Az ügy felgöngyölítését nehezíti, hogy a gyilkosságot a három vádlotton kívül senki sem látta, viszont a tényleges büntetések kiszabásánál fontos lenne tudni, hogy ki, pontosan mennyire vette ki a részét a cselekményekből. Ezt a bíró és az ügyész a trükkös keresztkérdésekkel próbálják tisztázni. Érdekesség még, hogy az ügyvédek nem dolgoznak össze, hiszen az ügyfeleik gyakorlatilag egymás ellenérdekelt felei is, úgyhogy az egyes vádlottak ügyvédei rendszeresen okoznak kellemetlen perceket a többi vádlottnak.

A kiszabható legsúlyosabb büntetést, tényleges életfogytiglani börtönt kért kedden az ügyész a Szita Bence-gyilkosság mindhárom vádlottjára. A szerepeiket tisztázták: K. József sírt ásott, P. Erika lámpával világított, B. József megölte a gyereket. Két védőbeszéd - K. József és P. Erika ügyvédeié - és a vádlottak utolsó szó jogán előadott nyilatkozata van hátra. Ítélet csütörtökön várható.

új hír érkezett, kattintson a megtekintéshez!
  • Az ülnökök, de még az ügyész is elmosolyodik, amikor az elég nehezen nyilatkozó, éppen kihallgatott tanú engedélyt kér arra, hogy kimenjen vizelni. Valószínűleg tényleg vészhelyzetről lehet szó, mert a tanú eléggé furán járt, amikor sietve elhagyta a termet, ráadásul kényszeredett vigyor ült ki az arcára, pedig eddig elég flegmán nyilatkozott.

  • Megkönnyebbülten, szinte szökellve tért vissza a tárgyalóterembe, ahol éppen felolvassák neki egy korábbi tanúvallomását.

  • P. Erika szempontjából mesélik el a történteket éppen egy tanúvallomás ismertetése során, amire Gyöngyi Sándor lánya egy "Mit hazudozol?" felkiáltás után hangos zokogásban tör ki, és az áldozat vér szerinti anyjának vállára borulva sír.

  • Nagyon tempósan haladunk, ha ezt a tanút is meghallgatta a bíróság, akkor akár a bizonyítási eljárás végére is érhetünk, ha nem adnak helyt K. József indítványának, hogy idézzék meg a pszichiáterét.

  • Eddig talán egy tanú volt, akitől B. József ne kérdezett volna valami egészen jelentéktelennek tűnő apróságot.

  • De az a baj, hogy nem tud megfogalmazni egy épkézláb kérdést. Hiába mondja a tanú, hogy nem emlékszik arra, amit K. József kérdez, K. József hajthatatlan, végül a bíró szól rá, hogy értse meg, ha újra megkérdezi, akkor sem fog emlékezni arra az apró részletre, amit kérdez.

  • K. Józsefnek több indítványa is volt, a volt élettársát is idéztetné, ahogy új elmeorvosi vizsgálatot kér magára, és kéri beidézni egy ismerősét, hogy szokott-e tőle szerszámokat kölcsönkérni, valamint a korábbi pszichiáterét szeretné idézni. Más indítványok nincsenek. B. József tanúkat emleget, többek között olyat, aki bizonyíthatná, hogy nem is tartózkodott a gyilkosság helyszínén. P. Erikának nincs bizonyítási indítványa.

  • A vádlottak érzik, hogy lassan a végére ér a tárgyalásnak az a része, amikor még bizonyíthatnak dolgokat. Csak úgy repkednek a nevek, hogy kiket idézzen be a bíróság.

  • A nap kérdése, hogy úszik-e az egész tárgyalás. A bíró elég kíméletlen, elrendelte az ebédszünetet, és csak utána mondja meg, hogy helyt ad-e az indítványoknak. Amennyiben igen, úgy napolódik a per, és akár őszre is átcsúszhat az egész. Ha nem napolják, akkor a tárgyalás a végjátékba ér. Ne menjenek sehova, 12:45-kor minden kiderül!

  • És most jöjjenek az eddig nem közölt vallomások: a meg nem jelent tanú szerint P. Erika két éve tervezte a gyilkosságot, ezt állította a felolvasott vallomásában. A sógorától tudta, hogy P. Erika mit tervez a gyerekkel, ezért egy idő után felvette, hogy mit tervez P. Erika, ezt juttatta el később a hatóságoknak. A vallomás szerint a tanú korábban többször hallotta, hogy P. Erika el akarja tenni láb alól a gyereket.

    Konkrétumokat nem tudott, a sógora mellett az anyósától tudott a dolgokról. Azért készített két felvételt, hogy biztos legyen, hogy P. Erika tervezte a dolgot. A második felvételen irányított kérdéseket tett fel. A bíróság egyébként az ilyen felvételeket nem szereti, mert a másik fél, akit felvesznek, általában nem tud a felvételről, így bizonyítéknak sem lehet rendesen felhasználni.

    Mindenesetre a felvétel értelmében P. Erika 2 évig gondolkozott azon, hogy eltegye láb alól az áldozatot. Erre reagálva P. Erika a bíróságon azt vallotta, hogy ő ilyet aztán nem tervezett. Ráadásul, ha tervezett is volna, kérdezte, akkor a családtagjai miért nem szóltak valakinek?

  • A vádlott nagybátyja a tanú, nem akart nyilatkozni alapvetően, de a bíró figyelmezteti, hogy ez sajnos nem opcionális dolog. Ő az a tanú, akit rendőrök hoztak, mert azt mondta, nincs pénze arra, hogy megjelenjen a bíróságon. A bíróságon viszont kötelező megjelenni, ráadásul az utazási költséget fizeti is az állam, ha a megjelent kéri - ráadásul nem is lakik messze, alig 25 km-re. Azért van felháborodva, mert rendőrök hozták be.

    Arról beszél, hogy az áldozat terrorizálta P. Erikát, legalábbis P. Erika ezt mondta neki. De különösebben nem foglalkozott ezzel, a kapcsolatot sem tartotta igazán velük. Elég flegma a tanú, széttárogatja a karjait, de közben nagyjából azt mondja el, hogy P. Erika szerette volna, ha vége van a gyereknek. "Mondtam neki, hogy hülye vagy" - ennyivel zárja le a tanú azt, hogy P. Erika méreggel akarta megölni a gyereket. Akkor is ott volt, amikor P. Erika álíltólag egy méreggel felütött energiaitallal akarta megmérgezni az áldozatot. Azt kérdezik tőle, ha érezte a bűzt, miért nem próbálta leállítani az eseményeket. "Hát, ami büdös, büdös. Förtelmes szaga volt, de azt hittem, ilyen az energiaital" - mondta a tanú, aki ezek szerint nem egy nagy Red Bull-fogyasztó.

    Egy korábbi, rendőrségi vallomásában egyébként egészen részletesen számolt be arról, hogy P. Erika rossz viszonyban volt az áldozattal, csúnyán beszélt róla. Azt is mondta, hogy a gyereket felrúgja, valahogy meg akarja oldani a bajait vele. A tanú a gyámügyhöz küldte rokonát és az áldozatot, jobb ötlete nem volt. P. Erika azt mondta, hogy hosszú ideje nem tartotta a kapcsolatot a tanúval, nem is érti, miért beszél ilyeneket.

  • Az utolsó ma meghallgatott tanú annak a presszónak az alkalmazottja, ahol a vádlottak találkoztak a gyilkosság előtt. Néhány percet látott csak az egész cselekményből. Ő volt az egyik ember, aki utoljára életben látta az áldozatot. Azt mondja, teljesen átlagos vendégeknek tűntek. Emlékei szerint sört és rövidet ittak a felnőttek, a gyerek pedig üdítőt és csokit kapott. Együtt távoztak nagyjából félóra után a presszóból. P. Erika ügyvédje arra volt kíváncsi, hogy a vádlottak együtt is érkeztek-e, a tanú szerint igen.

  • Szép lassan mindenki visszaszállingózik a tárgyalóterembe, hamarosan kiderül, hogy napolják-e az ügyet vagy sem?

  • A bizonyítási indítványokat elutasították, ez ellen most nem lehet fellebbezni, majd az ítélethirdetés során kitér a bíró ennek az indoklására. Röviden annyit mond el, hogy olyan bizonyítási indítványokat adtak be, amelyek olyan dolgokat tárgyaltak volna, amelyeknek vagy irrelevánsak az ügy szempontjából, vagy olyan dolgokról szóltak volna, amiket már megtárgyaltak korábban.

  • A peranyag nagyjából 1600 oldal, természetesen nem olvasnak fel mindent, csak nagyvonalakban végigveszik a dolgokat, ahol fontos dolog van, azt olvassák fel részletesen.

  • Tízmilliós költség volt, a költség nagyját a szakértői vélemények előállítása adja, a genetikai és orvosszakértői véleményekhez szükséges vizsgálatok igen drágák. A peranyag első kötete ezen felül a nyomozás ismertetéséről szól. A rendőri jelentéseket is említi a bíró, hogy a város összes kamerájának a képeit, felvételeit beszerezték a nyomozók, átnézték, osztálytársakkal, sporttársakkal beszéltek, igen nagy erőkkel indult meg a nyomozás. "A rendőrség igen részletes és igen kiterjedt kutatást folytatott" – mondja a bíró.

  • A lakosság igen aktív volt a keresési szakaszban, nagyon sok bejelentés érkezett a rendőrségre, olyanok is, hogy valaki határozottan állította például, hogy Nyíregyházán látta az eltűnt áldozatot. A rendőrség természetesen kivizsgálta ezeket a bejelentéseket is, de ez némileg lassította a nyomozati munkát. A nyomozás egyébként meglepően gyors volt. Kb. fél év telt el a holttest megtalálása és a vádlottak első bírósági tárgyalása között.

  • Az áldozat múltját egészen az óvodáig viszakövették, próbálták feltérképezni a családi, rokoni kapcsolatait. Ezt a kötetet is gyorsan átpörgette a bíróság. Most jön a harmadik kötet, amiben már szakértői vélemények is vannak.

  • Az áldozatot DNS-minták alapján azonosították, ahogy az elkövetés helyszínét is ilyen minták segítségével tudták a vádlottakhoz kötni, voltak DNS-minták a gyilkossághoz használt autó kárpitján, a gyilkosságnál használt kesztyűn, és még egy pár helyen. Ezek igen kemény bizonyítékok, minden előadott vádlotti történetnél erősebbek. De nemcsak DNS, hanem például guminyomokat is rögzítettek, így kötötték össze a gyilkossághoz használt autót a helyszínnel, szóval elég jó, konkrét bizonyítékok álltak a nyomozók rendelkezésére.

  • Nem tudni, mennyire bevett gyakorlat, de a helyszín megjelölésekor a nyomozati anyag szerint a rendőrök a Google műholdképeit is használták, hogy pontosan be tudják azonosítani a gyilkosság helyszínét.

  • Ha valaki szívesen hallgatna büntetőpereket, akkor lehet ülnök. Ennek nincs túl sok feltétele, elég a  büntetlen előélet, rendelkezik választójoggal, elmúlt 30 de fiatalabb mint 70 éves, magyar állampolgár, és az arra feljogosított társadalmi szervezet vagy természetes személy(ek) jelöli(k). 4 évre lehet pályázni, és az önkormányzat választja meg az ülnököket. Fontos, hogy politikai szerepet nem vállalhat, így ettől a lehetőségtől a országgyűlési képviselők,  és az önkormányzati képviselők elesnek. Túl sokat nem lehet keresni az ülnöki munkával, jelenleg bruttó 4662 (nettó 3916) forint jár egy tárgyalási napra. Legközelebb 2015-ben lesz ülnökválasztás Magyarországon.

  • Abból is látszik, hogy nem profi bűnözőkről van szó, hogy a rendőrség a nyomozás során sikeresen használta fel a vádlottak telefonjainak cellainformációit. Nemcsak a híváslistákkal tudták egymáshoz kötni az elkövetőket, hanem úgy is, hogy az elkövetők telefonjai mikor, milyen cellában tartózkodtak egyszerre. Az is kiderül, hogy Gyöngyi Sándor számtalanszor próbálta hívni P. Erikát a gyilkosság napjának estéjén, miközben P. Erika telefonja a cellainformációk alapján a gyilkosság helyszínének cellájában volt. Gyöngyi Sándor és a lánya is rengetegszer hívta P. Erikát azután is, hogy a nő kikapcsolta a telefonját. Közben P. Erika időről időre beszélt K. Józseffel.

  • A vádlottak ugyan próbáltak hárítani, a másikra terelni, mindent bevetni, de eddig elég konkrét bizonyítékokat sorolt a bíró. Például a nyomszakértői véleményt, ami viszonylag határozottan állította, hogy K. József autójának a nyomait találták meg a gyilkosság területén. Ahogy azt is, hogy mindenhárom elkövető cipőnyoma megtalálható a gyilkosság helyszínén. Két cipő esetében csak azt tudták megállapítani, hogy egy ugyanolyan típusú cipő nyoma van a gyilkosság helyszínén, mint amilyennel a vádlottak rendelkeznek. Egy cipő esetén pedig azt állapították meg, hogy konkrétan annak a cipőnek nyoma van a gyilkosság helyszínén, amit a rendőrök lefoglaltak.

  • A hematológiai szakvéleményből idéz a bíró, a sértett édesanyja ismét elsírja magát, sokadszor a tárgyalás alatt.

  • Ha jól értettük, akkor 48*10-19 az esélye annak, hogy nem az áldozat DNS-mintáját találták meg B. József cipőfűzőjén. A lényeg, hogy továbbra is nagyon konkrét bizonyítékok szólnak a vádlottak történetei ellen.

  • Szalicilsavval, gyakorlatilag aszpirinnal próbálta megmérgezni P. Erika az áldozatot. Ezt eddig is lehetett tudni. Viszont ha az áldozat beleivott volna a mérgezett energiaitalba, akkor sem lett volna komolyabb baja. A szalicilsav 300-500 mg/kg aránytól kezdve lesz veszélyes, vagyis egy 50 kilós gyerek esetében 25000 mg szalicilsavra lett volna szükség, nagyjából 25 grammra. Ehhez képest 5 gramm volt összesen az energiaitalban.

  • A NAV Somogy megyei igazgatósága tavaly november 16-án döntött úgy, hogy nem kívánja a jövőben a vádlottat foglalkoztatni. Ezalatt P. Erika már előzetesben volt.

  • Az elsőrendű vádlott azt mondja, hogy egyrészt a rendőrök hamisították a híváslistát, másrészt ő nem is használta a gyilkosság napján a telefonját.

  • Szólt a bíró a hallgatóságra, majd hozzátette: Ez a módja a dolgoknak itt a tárgyalóteremben. A teremben rögtön csönd lett, és szünet nélkül folytatódik a tárgyalás az ügyészi perbeszéddel.

  • A bíró nem akarja sokáig húzni valószínűleg az ítéletet. Már vége is az iratismertetésnek, már az ügyész perbeszédénél tartunk.