Még alig telt el fél év 2009-ből, de már kijelenthetjük, hogy a Velvet számára ez a fogyókúra éve. Az projektsorozat januárban kezdődött, amikor a Poronty ötfős fogyicsapata nekiállt ledobni 44 kilót, aztán gasztrobloggerünk szabadult meg testsúlya 17 százalékától, majd négy lelkes kolléga tesztelte a hasmenéssel tarkított turbódiétát. Szerkesztőségünk többi tagja (például maga a szerző) csendben farigcsálta élhetőbbé testképét.
Miután mindenki karcsú lett és gyönyörű, a dietetikusok is észbe kaptak, és összeállították a fogyókúrázók szabályrendszerét, amelynek az első és legmegkapóbb pontja, hogy ne éheztessük magunkat. Most pedig a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének "Tudományos Életmódtanácsok" című hírlevélében összefoglalt kutatásokból derül ki az, miért is érdemes méretes hurkák nélkül élni.
A túlzott önmegtartóztatás hizlal
A Quebec Family Study elnevezésű vizsgálatban a kanadai kutatók hat éven át követték nyomon 500 quebeci felnőtt életét, hogy megismerjék a túlsúly és elhízás szempontjából meghatározó rizikótényezőket. A vizsgálatban a kevés alvás, az alacsony kalciumbevitel, valamint a szélsőséges táplálkozási szokások, azaz a gyakori nagyevések és a túlzott önmegtartóztatás voltak a testtömeget leginkább gyarapító kockázati tényezők.
A túlsúly növeli a szellemi leépülés kockázatát
Testtömeg index
A testtömeg index (BMI – Body Mass Index) megmutatja, hogy a testmagasságunk hogyan viszonyul a testtömegünkhöz. A BMI értékünket úgy kaphatjuk meg, hogy a kilogrammban mért testtömegünket elosztjuk a méterben kifejezett magasságunk négyzetével. A kategóriákat itt nézheti meg.A svéd Göteborgi Egyetem Pszichológiai Tanszékének munkatársai egy negyven éven át tartó vizsgálatban annak jártak utána, hogy milyen hatása van a felnőttkori súlyfeleslegnek az időskori elbutulásra. A kutatók 1152 fő negyven évvel korábbi testtömeg indexét (BMI) figyelembe véve a szellemi leépülés (demencia) szempontjából szűrték a résztvevőket. 312 beteget találtak. Az ő vizsgálatukból kiderült, hogy a cukorbetegség és az érrendszeri megbetegedések egyértelműen hatással voltak az agyi vérellátás zavarából (pl.: érelzáródás, súlyos érszűkület) következő szellemi leépülésre. A cukorbetegség és az érrendszeri megbetegedések pedig szoros összefüggésben állnak a túlsúllyal.
Kövéreknél gyakoribb a szívkoszorúér megbetegedés
Az elmúlt évtizedekben a nyugati társadalomban jelentősen megnőtt a szívkoszorúér megbetegedések száma. A betegségnek rengeteg oka lehet, többek között a magas vérnyomás, az elhízás, a kóros vérlipidértékek, a magas vércukorszint és a dohányzás is. A Hisayama vizsgálatban 125 negyven év feletti japán férfi és 105 nő szívkoszorúereinek állapotát vizsgáltak a haláluk előtt és után. Az eredmények szerint a koszorúerek meszesedése leginkább az életkortól, a magas vérnyomástól és koleszterinszinttől, az elhízástól és a cukorbetegség egyik alapját képező glükóz-intoleranciától függött. Ezek közül a tényezők közül pedig csak a kor az, amit nem befolyásolhatunk.
A kövérség és a soványság is rövidebb életet ígér
Ausztriában 184 és félezer felnőttet követtek 15 éven át, és azt próbálták kideríteni, hogy milyen kapcsolat van az alacsony, illetve magas BMI értékek valamint a különböző betegségek okozta elhalálozások között. A referenciakategóriához (BMI 22,5-24,9 kg/m2) viszonyítva, az elhalálozás kockázati aránya nagyobb volt mind a magas (35 vagy több kg/m2), mind az alacsony (<18,5 kg/m2) BMI értékkel rendelkezőknél. A magas BMI a szív- és érrendszeri betegségek gyakoriságával, míg az alacsony a légúti megbetegedésekkel függött össze. Tehát nem csak a kövér, de a nagyon sovány embereknek is rosszabbak az életkilátásai, mint a normál testalkatúaknak.