Pro és kontra 5 sokat vitatott élelmiszerről

Szinte hetente jelennek meg olyan tanulmányok, amelyek valamely élelmiszer egészséges vagy éppen egészségtelen mivoltára hívják fel a figyelmet. Vannak, akik összeesküvés elméleteket állítanak fel, hogy ki és miért fizette le a kutatókat, mások egyszerűen legyintenek a dologra.

Az ausztrál Deakin egyetem kutatói bebizonyították, hogy vörös húsok elhagyása az étrendből növeli a szorongásra és a depresszióra való hajlamot - írta meg a Huffington Post.

Azok, akik kevesebb bárányt és marhát esznek, mint az ajánlott, kétszer nagyobb eséllyel lesznek betegek – állapították meg ausztrál szakemberek.

A több mint 1000 nőre kiterjedő kutatásból az is kiderült, hogy a szárnyasok és a hal fogyasztása nem olyan egészséges, mint azt korábban gondolták. „Azt gondoltuk, hogy a vörös húsok fogyasztása nem tesz jót a mentális egészségnek, és a korábbi vizsgálatok azt mutatták, hogy ezen ételek fogyasztása kockázatot jelent az egészségre" - állítja Felice Jacka, a Deakin Egyetem kutatója. „Figyelembe vettük a gazdasági-társadalmi státuszt, a fizikai aktivitás szintjét, a dohányzást, a testsúlyt és az életkort is."

A kutatás szerint aki rendszeresen többet eszik ebből, mint az ajánlott mennyiség, annak számolnia kell depresszióval és szorongással. Az ajánlott mennyiség 3-4 tenyérnyi adag hetente. De nem mindegy, honnan származik a tányérunkba jutó hús, az ajánlások szerint bio vagy legalább szabadtartásból származó húst kéne vásárolni.

De mi a helyzet a többi élelmiszerrel? Hol tart most a szója vagy nem szója vita? Margarin vagy vaj? Jó nekünk a tehéntej, vagy tényleg nem tud vele mit kezdeni az emberi szervezet? És mi a helyzet a kávéval? Megvizsgáltuk a legismertebb és legtöbb vitát kiváltó ételeket.

Vincefiné Simon Tímea dietetikust megkértük, segítsen eligazodni a kutatások és ellenkutatások tengerében. Simon Tímea felhívta a figyelmet, hogy az étkezéseknél az arany középút betartása fontos, és nem érdemes semmilyen szélsőséges diétát követni, még akkor sem, ha az egészségesnek tűnik. Ha például valaki csak makrobiotikus ételeket eszik, az hosszú távon hiányállapotokat idézhet elő. Ugyanakkor a csak feldolgozott élelmiszerek fogyasztása sem egészséges, a kettőt vegyíteni kell. Az alábbi keretes írásokban Simon Tímea véleménye olvasható.

1. Szója

Pro: A szója segít a mellrák megelőzésében, állítják a tokiói nemzeti rákközpont kutatói. A jótékony elem a genisztein, amely a feldolgozott szójabab minden formájában megtalálható. Emellett csökkenti a szívroham kockázatát, és a változókori panaszok is csökkenthetőek általa. Túl sokat azonban nem szabad enni, étrendkiegészítőben meg főleg nem – állítják a sok szóját evő kutatók.

Kontra: Pusztai Árpád biokémikus szerint viszont pont az ellenkezője igaz a szójával kapcsolatban mindannak, amit tudunk.

A szójában goitrogenek vannak, melyek a pajzsmirigy működését gátolják. A phytic-sav pedig gátolja az alapvető ásványi anyagok felszívódását, mint a kalcium, a magnézium, a mangán, a réz vagy a vas. Pusztai szerint a szója D-vitamin hiányt kelt, ezáltal nem véd a  csontritkulás ellen.

2. Tej

Mi van  tejjel? Csak a bocinak jó, vagy tényleg megelőzhető vele a csontritkulás?

Pro: A tej proteint, kalciumot, D-vitamint és más, az egészségre jótékony anyagokat tartalmaz. Ezért fogyasztása javasolt.

Kontra: Több ország kutatói is bizonyították, hogy a tehéntejben levő fehérjék a szervezetet antitestek képzésére serkentik, amelyek megtámadják a hasnyálmirigy inzulintermelő sejtjeit. Ha ezek a sejtek nincsenek jelen, vagy csökken a számuk, csökkentik az inzulin termelését. Ha pedig kevés az inzulin, az ember könnyen cukorbeteg lesz. A kutatások szerint, minél korábban kezdünk el tehéntejet inni, annál nagyobb az esély az 1-es tipusú cukorbetegség kialakulására. Erre jó példa Finnország, ahol a legmagasabb a tejfogyasztás és a cukorbetegek száma is.

A tejben sok a kalcium, ergo erősek lesznek a csontok. Az emberi tejben négyszer kevesebb kalcium van, mint a tehéntejben. A sok kalcium nem nekünk fontos, hanem a tehénnek. Angol és ausztrál felmérések szerint azon országokban, ahol magas a tejtermék-fogyasztás, magasabb a csontritkulásos esetek száma, mint ahol kevesebb tehéntej fogy.

Azok a gyerekek, akik kimondottan rajonganak a kakaóért, gyakrabban szenvednek arcüreggyulladástól, vérszegénységtől, fülfertőzésektől.

A szívroham, mellrák és a tüdőrákos esetek száma is jelentősen nőtt 1950-1975 közt, és ezalatt hasonló arányban nőtt meg a tejfogyasztás volumene.

3. Kávé

Kávé nélkül nem indulhat nap az emberek nagy része számára. Fokozatosan tesszük tönkre az egészségünket és nyírjuk ki magunkat, vagy jót tesz nekünk? Nyilván jót, mert a koffein hozzásegít a felébredéshez, beindulnak az agysejtjeink, és képesek leszünk emberek módjára működni.

Pro: A kávé növeli az agy vérkeringését, csökkenti a migrénes fájdalmakat (számos fájdlomcsillapítóban van koffein), a vesekő kockázatát, sőt a rák elleni küzdelemben is szerepe lehet. A floridai egyetem agykutatási intézete (University of Florida Brain Institute) szerint vérnyomásnövelő hatása nem jelent veszélyt az egészséges emberre, a stressz legalább ennyi vérnyomásemelkedést okoz. Egyéb jó hatásai és magas antioxidáns tartalma miatt viszont a fogyasztása ajánlott.

Kontra: A kávé köztudottan növeli a vérnyomást, a vér koleszterinszintjét, ezáltal növeli a szívbetegségek kialakulásának esélyét. Állítólag csökkenti a termékenységet és a hasnyálmirigyrák kialakulásában is szerepe van. Arról nem is beszélve, hogy csökkenti a kálcium felszívódását, ezáltal a csontritkulást is elősegíti.Azt már 1968-ban is kimutatták, hogy a kávé növeli a vérben a szabad zsírsavak szintjét, ami érelmeszesedéshet és más degeneratív betegségekhez vezet. Növeli a vércukorszintet is. A koffein hanyagolásával jelentősen csökken a vérben a koleszterin szintje, arról nem is beszélve, hogy vízhajtó hatása sem érvényesül.

Margarin vs vaj

Csak a margarin jó. A margarin művileg készül, tehát egészségtelen. A legnagyobb viták pont a margarin és vaj kedvelők között szoktak kitörni.  Nemrég újra végigsöpört a netes társadalmon az a hisztériakeltő írás, mely szerint a margarint csak egy molekula választja el a műanyagtól, és még a hangyák is a vajat választják.

De vajon melyikkel járunk jobban valójában?

A vaj

Pro: A vajat évezredek óta fogyasztjuk, tele van D-, E-, A- és K-vitaminnal, és karotonidokat is tartalmaz.

Kontra: fogyasztása ellen az hozható fel első indokként, hogy hízlal. A vaj ugyanakkor telített zsírsavakban gazdag, ezáltal növekszik a vér káros (LDL) koleszterin szintje, fokozódik a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának esélye. Ha sok vajat fogyasztunk, kitehetjük magunkat a trombózisnak is, mert a vérlemezkék összetapadásának esélye nő.

A margarin

Pro:  A margarin növényi olajokból készül, egyszeresen és többszörösen telítetlen zsírsavakat tartalmaz, ezek kedvező hatást gyakorolnak a koleszterinszintre, csökkentik azt. A hidrogénezési eljárás helyett ma már inkább kókusz- vagy pálmazsírt adagolnak a könnyebb kenhetőség érdekében a margarinhoz, így a transzzsírsavak aránya mindössze 1-2 százalék.

Kontra: A hidrogénezési eljárással készült margarinok transzzsírsavat tartalmaznak, ami emeli a vér koleszterinszitntjét.

Mindebből annyi konklúziót mindenképpen le lehet vonni, hogy szinte bármilyen étellel kapcsolatban találni egy tanulmányt, amely szerint egészséges, és egy másikat, ami azt bizonyítja be, hogy ha az adott terméket elfogyasztjuk, akkor rövid úton végünk lesz.