"Szerintem, aki ennyire fikázza a másikat, csak magát minősíti le" - írta egyik olvasónk nagy vihart kavart háromfordulós mi a baj a magyar nővel illetve a magyar pasival témákat boncolgató cikksorozatunkra (lásd lenti linkek) reagálva. Miután az első két részt követően alaposan kidühöngte magát mindkét nem, a jelek szerint lenyugodtak, és az észérvekhez nyúltak. Most már legalábbis kevesebb kritikai hangvételű levelet kaptunk, inkább azok voltak túlsúlyban, akik a lehetséges okok után néztek. Legújabb összeállításunkkal tehát a konstruktív megoldások híveinek szeretnénk kedveskedni.
Egyik olvasónk szerint cikksorozatunk "valóságos sortűz lett a valóság ellen", és bár ő ennek örül, azt kimondottan fájlalja, hogy a nemek párbeszéde helyett észosztássá, ellenségeskedéssé, utálkozássá fajult a dolog. Szerkesztőségünket is meginti: "Olyan jó lenne árnyaltabb nézeteket felvonultatni, hátha más is kijön ebből, mint a nemek kölcsönös szapultatása."
"Szegény Urak, biztos a keceli diszkóban végezték a szociológiai esettanulmányaikat"
Legtöbben a nagy általánosításokat rótták föl egymásnak: "Habár tényleg van egy erős cicababa-kultusz az országban, de a legutóbbi cikketek inkább erről a csoportról szól. Őket tényleg szórakozóhelyeken, szalonokban vagy a tömegközlekedésben lehet megtalálni és valóban sokszor a pénzre mennek. De nemcsak a plázákban és a körúton látottak alapján kell ítélni és általánosítani" - írja egyik olvasónk, a másik pedig jelentős ténymegállapítást tesz: "Szegény Urak, biztos a keceli diszkóban végezték a szociológiai esettanulmányaikat".
Ugyanakkor olyan is akadt, aki a markáns véleményekből optimista következtetéseket vont le: "Olyan szempontból jólesett olvasni a cikket, hogy visszakapjam a hitem, hogy a magyar pasik nem az általuk leírt nőre vágynak és a többségük elutasítja és közönségesnek, már-már (bocsánat) kurvásnak tartja ezt a stílust."
A nőnek mindegy, hogy csokit kap vagy kocsit
A leghevesebb indulatokat a magyar nő pénzéhségét ábrázoló vélemények váltották ki.
Egyik olvasónk szerint pont a magyar nőt pénzéhesnek titulálni a "legálszentebb baromság", ha abból indulunk ki, hogy az egész nyugati világot a pénz motiválja. És azt sem érti, miért kell csodálkozni, hogy ha valaki pénzes macsónak álcázza magát, akkor annak is kezelik őt a nők, így nem is a kézzel, illatos papírra rótt verseire kíváncsiak. További érvek szólnak arról, hogy a pasikat éppen úgy motiválja a siker, a jólét és a biztos megélhetés, mint a nőket.
Olyanok is akadnak, aki szerint sokan összemossák a fogalmakat: "A férfiak azt gondolják, hogy a nők anyagiasak, mert örülnek neki, ha ajándékot kapnak. Én úgy látom, hogy a nőnek mindegy, hogy csokit kap vagy kocsit, és a férfiak ezt nem veszik észre."
"Igazából a nők ösztönösen a jobb megélhetéshez vonzódnak, de természetesen nem mindenki van előnyös helyzetben, ezt inkább az ambiciózus és főleg a szépnek mondott nők teszik meg" - írja egy férfi olvasónk. Majd egy önmagát ambiciózusnak és szépnek mondó nő foglalja össze az érintett kérdéseket: "Egy kritériumom van: a pasinak ne legyen kevesebb pénze, mint nekem, ami nem nagy teljesítmény egyébként. Vagy ha mégis kevesebb, akkor ne sírjon, ha egy szál virágot kell venni."