„Kedves Richárd! Kezdeném azzal, hogy jó volt olvasni az őszinte leveled, a tapasztalatom szerint kevés férfi vagy nő van a korosztályodban, aki ilyen nyíltan fogalmaz önmagával kapcsolatban, vagy egyáltalán lennének önreflexiói az érzelmi és/vagy szexuális életével kapcsolatosan, ja és még ezt intelligensen meg is tudja fogalmazni” – a bevezetőből még nem sejtettük, hogy Fülöp levele az egyik kedvencünk lesz azok írásai közül, akik Richárdnak válaszoltak.
Ha ön lemaradt volna az eredeti levélről: Richárdnak van egy barátnője, de úgy érzi, vonzzák a férfiak is. Már többször is megpróbálta kiélni ezeket a vágyait, de az utolsó pillanatban mindig visszakozott, nem tudja hova tenni érzéseit. Fülöp úgy ad tanácsokat Richárdnak, hogy közben saját fiatalságáról, első szexuális élményeiről is beszámol, mindezt olyan nyíltsággal, ami még itt a Randiblogban is szokatlan.
Nekünk kicsit furcsa volt ezt a levelet olvasni, de ettől függetlenül nagyon sok érdekes dolog van benne, amiket mindenkinek érdemes megfontolni nemcsak azoknak, akik biszexuálisnak vallják magukat. Ha elolvasta Fülöp levelét, és valamit hozzáfűzne vagy válaszolna rá, ne habozzon, írjon a Randiblog e-mailcímére!
„Ha visszagondolok 10 évvel ezelőtti önmagamra, akkor a leveled elejét szinte én is írhattam volna. Jó családi környezet, elfogadható anyagi helyzet, rendben lévő fiatal élet, suli, munka, barátnők, maszturbálás, igényesség, jó humor, stb., egy átlagos srác voltam, szóval tényleg én is írhattam volna a bevezetődet. Én is kb. a 20-as éveim közepén láttam meleg pornófilmet először, és azóta megváltozott minden.
Elmondom röviden, hogyan történt. Egy kolléganőmmel beszélgettünk, mondta, hogy ő még nem látott két pasit szexelni, de megnézné. Hazamentem a munka után, és megragadt bennem, amit mondott, kíváncsi lettem, rákerestem a neten melegpornó-videókra, és jó volt, tetszett, felizgultam, maszturbáltam. Ahogy visszagondolok, furcsa volt látni két férfit szexelni, de egyben izgató is. Nem is értettem, miért nem kerestem rá előbb, vagy hogyhogy nem jutott eszembe, hiszen hagyományos pornófilmeket kamaszkorom óta néztem VHS kazettán, DVD- n, később neten is. Én is ekkor jöttem rá, hogy biszexuális lehetek, és fokozatosan sok minden eszembe jutott fiatalabb koromból, és sok dolog utólag értelmet nyert. Utánanéztem a neten, biztosan ismered te is a hatos skálát. Szóval 3-as, állapítottam meg magamról, persze ez nálam egy kicsit bonyolultabb, de ez más tészta.
Olvashattad már, írták mások is, szerintem is túl nagy lépésekben haladsz, és azt is csak főleg elméletben. Azt írod, hogy láttál gay pornót, majd ebből rájöttél, hogy passzív akarsz lenni (de hát hogy jöhettél volna rá?), és csetelsz, és képet küldesz, és már fenn is vagy (1 óra múlva) valakinél. Ja és azt kéred, hogy ne beszéljetek, mert zavarban leszel? Épp, hogy az ellenkezőjét kéne csinálni, például beszélgetéssel egymásra hangolódni, vagy valami, és nem gyorsrandit leszervezni, pláne az első alkalommal.
Állj meg, kérlek, ne rohanj! Megismerted már önmagad, a tested, hovatovább az ánuszod? Mivel őszinte, hosszú, és kitárulkozó levelet írtál, és ez nem volt benne, ezért gondolom, a válasz: nem.
Kérlek, előbb ismerd meg a tested! Az nem úgy megy, hogy azt akarod, hogy egy férfi megdugjon, és attól, hogy akarod, már készen is állsz rá. Ez még csak vágy, vagy ösztön, ami vezérel és hajt, ami nem csoda 25 évesen, de ha túl hamar ugrasz bele a dologba, meg is sérülhetsz (minden szempontból), és egy rossz élmény után szerintem még nehezebb lesz újra próbálkozni, márpedig a vágy hajtani fog továbbra is, így azután még rosszabb lesz. Szerintem nem állsz készen még(!), sem lelkileg, sem testileg.
Nekem ebből a szempontból szerencsém volt, egy meleg, kedves és türelmes évfolyamtársam bevezetett a dolgokba. Megmutatta, mit hogyan csináljak szex előtt, közben és utána. Főleg az első alkalom előtt fontos a nyugalom, a bizalom, a tisztaság, a szőrtelenítés, a pozitúra, a síkosítás, a tágítás, hogy csak néhány szót mondjak. Tükröt tartott nekem, szó szerint és átvitt értelemben is, ez nagyon fontos volt, neked is ezt javasolnám.
Azt írtad, hogy „nagyjából felkészítettem a fenekemet arra, ami következni fog”. Na de hát ez nem igaz! Például nem tudtad, hogy szőrös-e odalent. Ebből gondolom, hogy nem tudtad a méretét sem. És ezt mégis hogy?
A pina arra van kitalálva, hogy faszt fogadjon be, na a segged, nem. Igenis számít a méret. (Saját tapasztalatból mondom. Az enyém az átlagos felett van, nem sokkal, de itt minden milliméter számít!) Amúgy meg ha nem tetszett, miért nem mondtad neki, hogy borotválkozzon meg? Ő elküldött tusolni, akkor te miért nem küldted el szőrteleníteni? Az alapdolgokban egyenrangú partnernek kell lenned, még ha amúgy passzív is szeretnél lenni. És már megint itt vagyunk. Honnan ez a passzivitási vágy? Biztos vagy te ebben, és nem lehet, hogy tényleg csak belelovaltad magad, és már nem látsz tisztán? Rátetted magad egy vágányra, és már nem vagy képes lejönni róla. Mondjuk azt is írod, hogy „izgatott a helyzet, hogy nincs mese, csinálnom kell”. Hát dehogy kell, semmit sem „kell” csinálni, csak azt, ami jólesik. Amúgy meg, mint minden, az orális szex is gyakorlással lesz jó, pláne a mélytorok, nem csak úgy „lelkesedésből”.
Most, hogy újraolvasom a leveled, tűnik fel, hogy orál után hanyatt feküdtél. Mindenkinek meg kell találni a legjobb pozitúrát, szerintem a hanyattfekvés, pláne először, nem az. A kézfogásról kétszer is írtál. Mi az, ami taszít egy kézfogásban? (Mondjuk nekem is volt egy hasonló esetem. Egy üzletkötő srác minden héten jött, és kedves volt, meg minden, szóval tetszett, már azt gondoltam, rámozdulok. Úgy volt, hogy az elején, amikor jött, valahogy nem kezeltünk, csak köszöntünk, egyszer az üzlet előtt álltam és kezet nyújtott, és hát nedves, izzadt, vizenyős kézfogása volt. És aztán onnantól mindig nyújtotta a kezét, és mindig rossz volt vele kezet fogni, és akkortól, mintha felszállt volna a lila köd, egyre több hibát találtam benne, ezért végül semmi sem lett.)
A történtek után még a leveled végén is azon dilemmázol, hogy biszex vagy-e. Szerintem igen, az emberek többsége az (lásd hatos skála), csak nem fogadják el, nem tudják feldolgozni, pláne a mai Magyarországon elmondani. Amúgy elmondani nem is kell mindenkinek, de elfogadni, hogy vonzódsz férfiakhoz, jó lenne, ha elfogadnád. Talán ez lenne az első lépcsőfok, és aztán ezentúl fokonként, lassan haladnál a szex felé, és nem erőltetnéd, hogy ajtóstól rontsanak a házadba. Úgy érzem ez jó kép lett.
Következő lépcsőfok, hogy ha van egy párod, jelen esetben a csajod, akkor addig ne kezdj ki mással, sem fiúval, sem lánnyal. Ez alap.
Örülök, hogy őszinte voltál a leveledben az olvasókkal, és szerintem jó lenne, ha a fiú szexpartnereddel is megpróbálnál ilyen őszinte lenni. Elmondanád nagyjából mindazt, amit leírtál. Persze akkor nem biztos, hogy az első férfi igent mond egy találkozóra, de talán lesz egy türelmes pasas, aki kivárja, amíg fel leszel készülve a dolgokra.
Tegyük fel, hogy én vagyok az, tudok minderről, amit olvastam. Persze lehet, hogy más nem így állna hozzád, elmondom, én hogyan csinálnám.
Alap, hogy kölcsönösen vonzódunk egymáshoz. Akkor kezdjük a kézfogással. Feljössz, vagy én megyek el hozzád, megfogjuk egymás kezét, és nem eresztjük el. Ülünk, vagy állunk, és beszélgetünk, és biztosan nevetünk is a szitun, de ennyi. Hol vagyunk még attól, hogy egymáson vonaglunk? Érted?
Ha nem volt kellemetlen a társaság, legközelebb folytatjuk. Mondjuk azzal, hogy leülünk, vagy lefekszünk egymás mellé (felöltözve!), és belépünk egymás intim zónájába. Egymást nézzük, beszélgetünk. Ennyi. Hol vagyunk még attól, hogy egymáson vonaglunk?
Ha jó volt, alszol rá egyet, és rájössz, hogy akarsz-e továbblépni. A következő alkalommal kevesebb ruhában folytatjuk (egy alsó, egy póló). Esetleg simogatások, csók is következhet. Látjuk egymás reakcióját, erekcióját. Ennyi. Hol vagyunk még attól, hogy…?
Jó volt? Nem volt jó? Izgat a dolog? Akarsz többet? Legközelebb egy közöset tusolunk. Nincs ruha, megmossuk egymás testét, ergo megismerjük egymás testét, esetleg leborotváljuk magunkat vagy egymást. Ennyi. Hol vagyunk még attól, hogy…?
Következő alkalommal végre megint együtt vagyunk a kádban vagy az ágyban. Kézzel és szájjal egymáshoz érünk, ha úgy adódik, eljuttatjuk egymást a csúcsra. Ennyi. Az egymás közötti távolság még mindig a pozitív tartományban mozog!
Folytassam, vagy már érted mire gondolok, amikor a partner, és önmagad megismeréséről írtam? De mondom, lehet, hogy mások máshogyan csinálnák, de nekem ez jött be a kezdetekkor, ezért én így, apránként haladok. Persze a lépések között, amiket leírtam, és amiket nem, lehetnek napok, vagy akár órák is, de ezt neked kell eldöntened, és semmit nem kell csinálni, amit nem akarsz.
Sokan javasolták a hármast, különböző felállásban. Na én egyáltalán nem ajánlanám, az megint egy másik szituáció. Inkább én indulásként egyes felállást javasolnék saját magaddal.
Többen írták, hogy kérj segítséget valamilyen szakembertől, pszichológustól. Lehetséges megoldás, ártani biztosan nem árt, de szerintem te most fedezed fel a másik szexualitásod, és mivel az első felfedezéséhez sem kellett, nem gondolnám, hogy ehhez pszichológus kellene. Most el vagy kicsit tévedve, össze vagy zavarodva, mintha ledobtak volna egy ismeretlen, idegen nyelvű városba. De mit tennél, ha ez megtörténne? Nem hiszem, hogy először a pszichológushoz való fordulás jutna eszedbe. Talán meghatároznád a saját helyzeted, eldöntenéd mivel, merre és hová indulj el, és aztán ezt szem előtt tartva, a jeleket figyelve, mennél a cél felé.”
Ön is írna?
Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket.