horoszkóp

Megpróbáltam nővel, de folyamatosan arra figyeltem, hol a nyelvem

2015.04.18. 16:19

Nagyon sok nagyon érdekes levél érkezett arra a beszámolóra, amit egy Richárd álnévvel ellátott fiatalembertől kaptunk – ezúton is köszönjük mindenkinek, aki írt. Ha mindegyik választ külön posztolnánk, valószínűleg hetekig más se lenne ebben a blogban, úgyhogy alább egyben mutatunk a legérdekesebbek közül párat, némelyiket egy kicsit lerövidítve. De előbb egy rövid emlékeztető: Richárdnak van barátnője, mégis úgy érzi időnként, hogy szívesen kipróbálná a szexet egy férfival, passzív szerepben. Már több randit is leszervezett, de amikor ott volt élesben a szituációban, végül mégse tudta rászánni magát.

A válaszadók közül volt, aki röviden azt tanácsolta, hogy ne idegennel próbálkozzon, hanem „keressen egy szimpatikus pasit, és üljön be valahová inni”, vagy esetleg ahelyett, hogy ő megy fel a kiválasztott férfihoz „a saját lakásába hívja a partnerét”. Más szerint „talán próbálja meg a barátnőjét is bevonni ebbe, mert esetleg a lánynak is tetszene a kétpasis felállás”, megint más pedig azt tanácsolta, hogy „próbáljon meg becsatlakozni egy biszexuális párhoz, hiszen ott a hölgy segíthet neki ellazulni, feldolgozni, hogy mi fog történni. Ismerkedésnél pedig el tudja mondani az igényeit, kitérve arra, hogy lehetséges, hogy nem lesz képes szexuális kapcsolatra a férfi taggal.” Öt hosszabb választ talál ezeken kívül alább, hetero-, biszexuális, illetve meleg férfiaktól, sőt, egy hölgytől is. A témát persze ezzel nem tekintjük lezártnak, kérjük, ha még hozzá tudna tenni, írjon nekünk a Randiblog e-mailcímére!

1. Ramón

Én teljesen azonosulni tudok Richárddal, hiszen teljesen hasonlóak vagyunk, ami a vágyainkat illeti, bár én több mint 10 évvel idősebb és tapasztaltabb vagyok... Én is hasonlóan kezdtem a „pályafutásomat” mint Richárd: már 12-13 évesen elkezdtem felfedezni a saját szexualitásomat a kezemmel... Az évek alatt szép (hála Apám gyengén eldugott VHS-kazettáinak) lassan pornófüggővé váltam. Mivel egy idő után a „sima” pornó már nem kielégítő, ezért az ember ilyenkor az exrémebb videókat kezd keresni. Engem is itt talált meg először a biszex, utána a homo pornó, és mivel nekem is tetszett a dolog, ezért rájöttem, hogy nem csak a lányok érdekelnek. Ugyanúgy taszít, ha smárolni kellene egy pasival, vagy ölelkezni... Az nem az én világom... Mindenféle érzelem nélküli szex, passzív szerepben, ami bejön.

Természetesen nekem is voltak kalandjaim lányokkal, de egy nálam idősebb pasi is kikezdett velem. Természetesen az ismerőseim előtt erősen szidtam és „buziztam”, de titokban vonzott az erős udvarlása. Egy szép napon titokban be is adtam a derekam, és ez volt az első „alkalmam”. Természetesen én is majdnem meghaltam az első alkalom előtt, de úgy voltam vele, hogy lesz, ami lesz.... Talán annyi könnyebbség volt, hogy már ismertem, ezért nem menekültem el... Mivel nekem bejött a dolog, ezért kerestem az újabb kalandokat. Már több mint 10 éve fel vagyok regisztrálva egy szexpartnerkereső oldalra, ahol szerencsére találkoztam egy-két jó partnerrel. Az elmúlt 15 évben így is maximum 6 partnerrel voltam, mert mindennél fontosabb a biztonság... Nagyon sok perverz, beteg ember van, jobb vigyázni...

Richárdnak azt tudnám tanácsolni, hogy ne rohanjon. Először üljön be egy kávézóba a kiszemelt partnerrel, beszélgessenek. Ismerje meg egy picit jobban... Hagyja, hogy udvaroljanak neki, csábítsák el... Sokkal jobb lesz. Természetesen a gyomorremegés mindig is meglesz az első találkozó előtt, de ezt inkább fordítsa a javára. Ne pánikoljon, hanem gondolja azt: lesz, ami lesz! Hagyja magát, az az élmény, amit át fog élni egy jó partner mellett, felejthetetlen lesz! Persze biztosan lesz még olyan helyzet, amiből ki fog menekülni (nekem is volt), de ezt sohase szégyellje, mert ha vakrandira megy, akkor bizony előfordulhat, hogy nem azt kapja, amit várt... Nekem is volt már 1-2 olyan helyzet, ahonnan menekültem. Amúgy nálam ez úgy működik, hogy amíg tart a szex, addig minden csodálatos, miután mindenki elment, akkor érzem azt, hogy ezt nem kellett volna... Utána mindig kell 1-2 hónap, hogy a fiúkra gondoljak...

Összegezve: bár néha szenvedés binek lenni, de azért nincs annál jobb érzés, hogy gyakorlatilag két „táborból” (fiúk-lányok) tudok egyszerre válogatni partnereket. Így a dugás esélye is megduplázódik.

2. Robin

Érdekes volt olvasni a történeted. Az biztos, hogy nem vagy egyedül. Én a másik szemszögből ismerem a sztorit: harmincas pasi vagyok, tucatnyi korodbeli sráccal beszéltem meg randit, aki végül lemondta, vagy csak simán nem jött el. Volt olyan, aki zsinórban ötször mondta le, de pár hét után mindig ő ajánlotta fel újra. Volt, aki annyira zavarban volt, hogy az éjszaka közepén, lekapcsolt villanynál volt hajlandó csak találkozni, úgyhogy nem is láttuk egymást. (Mondjuk ez engem is minősít, hogy ilyenbe belementem, de végül is mindkettőnknek jó volt, egyik legszebb emlékem...) Benne is nagyon erős volt a gátlás, hogy átlépje a határt, ő végül egyáltalán nem bánta meg, de nem biztos, hogy neked is ezt kell tenned. Ha ilyen komoly szakadék van a fantázia és a gyakorlat között, ott valami nem stimmel, hajlok rá, hogy nem vagy biszex, csak egy nagyon perverz heteró, aki túl sok pornót nézett. De végül is neked kell eldöntened.

3. Rita

Kedves Richárd! Rendkívül gusztustalannak tartom, hogy a barátnőd/barátnőid háta mögött akarsz kettős életet élni. (Némi enyhítő körülmény, hogy legalább a védekezésre gondolsz, és remélhetőleg semmit nem vinnél haza.) Nem tudom, milyen lányokkal és milyen minőségű (mélységű) kapcsolatod volt, de az, hogy sosem merült fel benned, hogy a párodnak, akit elvileg szeretsz, megnyílj, beszélj a kételyeidről, beszélj a vágyaidról, nagyjából mindent el is mond rólatok... Igen, persze ott a félelem, hogy mi van, ha azonnal rád csapja az ajtót, és sosem látod többé, de akkor mit is veszítenél? Ha valóban biszexuális vagy, és valóban párhuzamosan van (lenne) szükséged szexre nőkkel és férfiakkal, akkor mit is keresel egy olyan nő mellett, aki ezt nem képes elfogadni? Vannak nyitottabb nők, akik képesek megbékélni ezzel is, sőt, olyan nők is vannak, akik adott esetben maguk ajánlanak édeshármast, amiben lehet, hogy feloldódni is könnyebb. Ilyen nyitott, elfogadó, kíváncsi, kísérletező, stb. nőt kéne keresned, nem valami tradicionális, a testi hűségben szigorúan hívőt... Ja hogy, szégyelled magad emiatt? Hogy magad előtt se tudod felvállalni, nemhogy előtte? Már rég pszichológust kellett volna keresned, mert így saját magaddal se vagy korrekt, a nőiddel se, és azokkal a férfiakkal se, akiket időről időre felültetsz.

Azt gondolom, hogy tényleg beszélned kéne egy szakemberrel, és helyre kéne tenned magadban a dolgokat, kívülről nézve ugyanis én azt mondom, hogy nem is vagy te biszexuális, álmodozni, fantáziálni ugyanis mindenki szokott. Heteroszexuális nő létemre én is nézek leszbikus pornót, mégsem szexeltem sosem nővel, pedig a látvány felizgat, de megtenni sose tudnám. Nézek olyan análszexest, ami után a lány szerintem hetekig ülni se tud, sőt fantáziálok olykor erőszakról is, mégsem állok ki a kiserdőbe, és nem ordibálom, hogy minden pszichopata erőszaktevő ide jöjjön... Sőt, a páromat se kértem még arra, hogy most úgy csapjon falhoz, hogy 5 nap múlva is fájjon... Ez a rohadt nagy különbség a fantázia és a valós igények között. Gondolok rá, fantáziálok róla, mert a tiltott gyümölcs és az ismeretlen izgató, de soha nem akarnám, hogy megvalósuljon, mert tudom, hogy nem élvezném. Sőt taszítana. Tehát önmagában az, hogy gondolkozol ezen, netán az, hogy beszélsz róla, nem jelent semmit. Ha folyamatosan arra gondolsz közben, hogy úristen, hol vagy, mi ez, ki vagy te, és fujj, akkor vélhetően NEM EZ VAGY TE. Még az orális szex se jelent önmagában semmit. Élvezted? Felizgultál tőle, hogy egy férfi fallosz van a szádban? Ha meg kellett kérdezned, hogy egyáltalán jól csinálod-e, akkor nem a reakcióira figyeltél, és nem tüzelt fel az, hogy ő feltüzelődik, hanem a célod elérése érdekében, mint a gép, nekiálltál... Attól még nem számítasz biszexnek. Anno nekem is volt egy kísérletező időszakom, majdnem megpróbáltam nővel, de már a csókolózásnál elbukott a dolog. Folyamatosan arra figyeltem, hol a nyelvem, hol a fogam, mit csinálok, és nem éreztem semmit. Mert nem vagyok biszexuális, sem leszbikus. Nem mozgatott meg. Téged bármelyik próbálkozásod megmozgatott? Éreztél bármit?

Komolyan, mit vártál? Ha már kezet fogni se tudsz azokkal a férfiakkal, tényleg azt hiszed, hogy nem undorodnál, miközben épp beléd hatolnak? Próbálkoztál egyáltalán valamiféle anális izgatással otthon egymagadban? Van saját dildód, és játszadoztál már vele? Hogy reagált rá a feneked? Próbálkoztál már esetleg közös maszturbálással férfiakkal? Ez is egyfajta „szüzesség elvesztése”, egyfajta első alkalom. Nyilván ideges az ember, fél az ismeretlentől, nem akarja elrontani, stb... Nem itallal kéne rálazulnod, hanem idővel és rákészüléssel, talán az elsőt érdemes lenne jobban „felépíteni”. Aztán, ha azon túl vagy, lehetnél akárki „ribanca”. (Itt lép át a történet abba a részbe, amit már nem tudok elfogadni, ezért bocsáss meg, ha a hangnem kicsit durvulni fog.) Nekem az is furcsa, hogy megcsókolni nem akarnád egyiket se, de azért szeretnéd, ha kvázi anonim módon valaki jól megfarkalna, de kizárólag hátulról ugye (mázli, hogy férfi vagy, és ugye egyébként is így a kényelmesebb nektek), hogy ne lásd, tudomásul se kelljen venned... Függetleníteni akarod magad ettől az egésztől, hiszen tulajdonképpen hozzá se akarsz érni (lásd kézfogás), csak cincáljon szét, élvezz el, esetleg fájjon, de nagyon, és utána mehess haza? Adott esetben befeküdni a barátnőd mellé, és úgy tenni, mintha minden a legnagyobb rendben lenne? Te saját magadtól is függetleníteni akarod saját magad... Ott se voltál, meg se történt...

Ez számomra érthetetlen és elfogadhatatlan, és szerintem magadban kéne először rendet tenned. Fiatal vagy még, 25 évesen még bőven van időd felfedezni a saját szexualitásod minden árnyalatát, minden szintjét, de előtte fejben kell helyrekattannod. Kezdd azzal, hogy beszélsz erről, nem csak nekünk ismeretlen olvasóknak, hanem pszichológusnak, adott esetben barátoknak is. Ha tényleg törődnek veled, nem fognak emiatt kiközösíteni, nem fognak félredobni, hanem megpróbálnak tanácsokat adni... Ha pedig tényleg biszex vagy, vagy esetleg egy kezdetektől menekülő homoszexuális, aki még nem áll készen arra, hogy kibújjon a szekrényből, akkor sokat segíthetnek a környezetedben élők. Csak a kulcsszót ne feledd sose: őszinteség... Anélkül semmire se fogsz jutni. Nem ájuldozni kell, Richárd, hanem megállni a tükör előtt, és feltenni a kérdést, ki is vagy Te, mit is akarsz az élettől. Álszenteskedni, hazudozni, titkolózni, játszani a tisztes nyárspolgárt... Van ennek értelme? Szerintem nincs. Belegondoltál már egyáltalán, mit érezne egy barátnőd, ha megtudná, hogy a háta mögött huncutkodsz férfiakkal? (Ha a dolog titokban valósulna meg...) Szerinted hogy reagálna rá? (Én, bevallom, a bőrt lekaparnám a képedről, és ez csak a kezdet lenne.) Gondolkozz el ezeken, és keress segítséget!

Drukkolok neked, hogy helyre tudd pakolni a dolgokat, mert biztosan nehéz lesz, de remélem, nem adod fel.

4. Rudolf

Richárd, úgy gondolom, nincs egyedül ezzel, ám korántsem biztos, hogy biszexuális. Sőt azzal, hogy többször megfutamodott, simán lehet, hogy nem az. Két lehetőség jutott eszembe:

1.

Lehet, egész egyszerűen az anális szex izgatja. Ennél lehet javaslat, hogy először próbálja ki nővel, akár segédeszköz segítségével. Ehhez nőt találni biztos nem egyszerű, de hát ez van. (Sok férfi vágyik rá.)

2.

Szerintem legalább a sztori fele arról szól, ha nem az egész, hogy legbelül, tudat alatt csak simán a passzív szerepre vágyik. Hála a nemi sztereotípiáknak a szerepek sokak fejében kötöttek: férfi aktív, nő passzív. Ennek következtében férfiaknál előfordulhat, hogy a passzív szerepre vágyakozás homoerotikus vágyakban fejeződik ki. Egy pszicho témájú könyvben olvastam is ilyen esetről: több éves házasságban élő, vezető beosztású férfinak homoerotikus álmai voltak és attól félt, meleg lett. Kiderült, hogy csak szeretett volna passzív szerepben lenni (nem feltétlenül szexuális értelemben), végre nem ő akart vezetni, irányítani.

Más hasonló férfiak dominákhoz járnak.”

5. Reginald

„23 éves, biszexuális férfi vagyok, két oldalról szeretném megközelíteni a felvetett témát, íme az első:

1.

Induljunk ki abból, hogy a probléma gyökere szerintem, hogy itt Magyarországon az emberek többségének szemében bűn a másság. Ez mit eredményez?

Számomra azt eredményezte, hogy csak a legszűkebb baráti köröm tud erről és a családom egyáltalán nem. Ezt pedig így is szeretném, ha maradna a továbbiakban is. Azért, mert egyszerűen képtelenek lennének elfogadni, megérteni, hogy miért nem vagyok „normális”. Nos az én szememben nem attól lesz valaki normális, hogy hetero vagy biszex, homo, leszbi, keresztény, buddhista, zsidó, stb... Azt tartanám legszívesebben normálisnak, ha az emberek elfogadóbbak lennének egymással szemben. Nem kötnék őket a gúzsba a társadalmi elkorcsosult elvárások.

Erről kénytelen voltam szót ejteni, mert ez az oka elsődlegesen a „bujkálásoknak” énszerintem. Az embert egy idő után fel tudják emészteni a titkai, ha nem talál olyanokat maga köré, akik képesek elfogadni és tolerálni őt. Úgy veszem ki, hogy ez a nyomás, a titkolózásra való kényszer, szégyenérzetet és félelmet teremt, ami akkor tör leginkább felszínre, mikor le akarnál feküdni egy férfival. Írásodból kivéve egy egyéjszakás, nővel való kaland során nem éreztél ilyet, hogy el kell menekülnöd onnét. Így csak erre tudom visszavezetni, hogy félsz a környezeted reakciójától és félsz önmagad számára is felvállalni, hogy biszexuális érzéseid vannak.

Ezen a helyzeten több módon is lehet segíteni. Egyik, egyáltalán nem elvetendő ötlet, egy pszichológussal való beszélgetés, aki valószínűleg mélyebben fekvő problémáidon is tud segíteni.  A másik: olyan ismerősök, barátok, akikkel megoszthatod ezt a félelmedet, gátlásodat és beszélhetsz róla. Harmadik: eléggé ódzkodtál attól, hogy bővebben beszélgess a leendő férfi partnereddel, mert zavarban voltál. Ez lehetne még egy olyan pont, amin elindulhatsz, hogy beszélgetsz a leendő partnereddel. Elmondod neki a félelmedet.

2.

Előfordul az emberrel, hogy bármennyire is igyekszik, nem jön össze egy kapcsolata a másikkal, mert nem passzolnak össze, nincs meg az a plusz, ami összetartaná őket és elhidegülnek egymástól.

Az a véleményem, hogy valóban eléggé gerinctelen dolog mással lefeküdni, ha van valakid. De elismerem, ennek tényleg sok oka lehet. Próbáld meg megbeszélni az aktuális barátnőddel, hogy mi az, ami nem működik. Vagy, ha olyan szinten megbízol benne, akkor ezt a pasi problémát is megbeszélheted vele is.

Mindenképp fontosnak tartanám, hogy tisztázd magadban, hogy tényleg csak egy alkalmat szeretnél-e lenni egy pasival, vagy rendszeresen lennének alkalmi kapcsolataid. Mert ennek függvényében kéne kialakítanod egy nővel egy párkapcsolatot.

A legtöbb ember nem díjazza, ha a párja a háta mögött félre...sétál. Vagy szakítsd meg ilyenkor a kapcsolatot a pároddal, ha nem képes megadni azt a fizikai és lelki kielégülést, amire vársz, vagy pedig olyat keress, aki tolerálja.

Próbáld tisztázni a dolgokat magadban és találd meg a választ, hogy valóban csak 1 alkalmit szeretnél, hogy legyen, vagy valójában rendszeresen vágynál rá? Emellett szeretnél még egy párkapcsolatot is? Milyen hosszútávú kapcsolatot szeretnél valakivel kialakítani? Egy olyat, ahol megoszthatod a pároddal a legtöbb gondolatodat, vagy egy olyat, ahol szégyenérzet és félelem tölt el?

Alakítsd ki a fejedben, hogy miképp néz ki számodra egy ideális kapcsolat, akár férfival, akár nővel, de egyszerre lehetőleg csak egyikkel légy. Kivéve persze, ha a párod is benne van a többjátékos verzióban.

Sok sikert a problémáid megoldásához, remélem segíthettem!

Ön is írna?

Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket.