Ki jutott rögtön eszembe, amikor először láttam a tündéri Susan Boyle videóját és értesültem mindent elsöprő sikeréről? Jellemző: Britney Spears. Ő volt ugyanis - emlékezetem szerint - az első a popbizniszben, aki azzal tartolt egy eszméletlent karrierje kezdetén, hogy 17 évesen bedobta, hogy szűz. Persze nála teljesen más volt a felállás, mert emellé az információ mellé csináltak neki őrülten szexi iskoláslánykás videót, azaz Britneyt mint meghódítandó terepet, leszakítandó virágszálat lökték a közönség elé.
Mint megírtuk, azóta egymást érik a szexmentes kapcsolatokról prédikáló popsztárok az USÁ-ban, de Susan Boyle teljesen más tészta, mint ők. Nem lehet véletlen, hogy nem is amerikai. A Britain's Got Talent sztorija attól ilyan erős, hogy ösztönösen megsajnáljuk az aranytorkú nénit. Szegényke, milyen csúnya, soha nem is csókolózott, megérdemli, hogy legalább énekesként sikere legyen - érezzük valahol a hír hallatán. Szinte ugyanúgy drukkolunk neki, mint az egykezű, gyomorbeteg kislánynak, aki meg modell szeretne lenni.
Vajon tényleg következtethetünk ebből arra, hogy a közvélemény szerint randizgatás, flörtölés nélkül leélni egy életet ugyanolyan szánalomkeltő, mint fogyatékosnak lenni? Abból, hogy rögtön szextripet ajánlottak szegény Susan Boyle-nak a "fogyatékosság" "orvoslására", csak arra következtethetünk, hogy igen. Őszintén szólva azt sem egyszerű elképzelni, hogy akkor is milliószám tolonganának a nézők a youtube-on, ha a hölgy mondjuk elvált lenne két huszonéves gyerekkel. Sajnáljuk a szűzeket, és kész. Ha nem szánalom van a jelenség mögött, akkor magyarázzák meg önök, hogy mi.