A sok külföldi kutatás, felmérés és brittudós mellett viszonylag ritkán van szerencsénk magyar adatokat közölni. Most a Zone Reality csatorna örvendeztetett meg minden sajtóközlemény-olvasót egy összeállítással, amellyel egy szeptemberben “A család” címmel szeptemberben induló műsorukat ajánlják a tévénézőknek. A sorozat ugyan a brit családokról szól majd, de az alábbi adatok, trendek, ránk, magyarokra vonatkoznak, és azokat Ságvári Bence szociológus magyarázza.

„Magyarország hagyományosan családközpontú ország. Ennek részben az az oka, hogy az emberek bizalma általánosságban nagyon alacsony a külvilág, azaz a különböző intézmények, illetve más emberek irányába, így az utolsó biztonságos 'mentsvárként' tekintenek a családra.”

„Ugyanakkor, mint ismert, a házasságkötések és a gyerekszületések száma folyamatosan csökken. 1990 és 2010 között 64-ről 41%-ra esett azoknak a szülőképes korú nőknek az aránya, akik házasságban éltek Magyarországon. Míg 1990-ben a 30 éveseknek közel 80%-a már házasságban élt, napjainkra ez az arány jóval 50% alá csökkent” – mondta el a szociológus.

„Eközben a házasságkötések átlagos életkora is jelentősen kitolódott, illetve megnőtt azoknak az aránya, akik várhatóan soha nem fognak házasságot kötni. Fontos megjegyezni, hogy bár lehet, hogy a csökkenő házasságkötések és az egyre alacsonyabb gyermekvállalás között van ok-okozati kapcsolat, de ezekkel a megállapításokkal azért óvatosan kell bánni. Olaszországban például sokan élnek házasságban, de nagyon kevés gyerek születik.

Svédországban viszont jóval flexibilisebbek a családformák, ennek ellenére több gyereket vállalnak. A gyerekszületések alacsony száma általában inkább a bizonytalanságban, a jövő kiszámíthatatlanságában keresendő. Ha valaki úgy gondolja, hogy nem vállal gyereket, az nem feltétlenül azon múlik, hogy házasságban él, vagy sem, bár kétségtelen, hogy a házasságban élők körében több gyerek születik.”

A folyamatok másik, érdekes hozadéka, hogy a férfiak egyre több részt vállalnak a gyermeknevelésben és az otthoni munkában. Többé már nem ritka az sem, hogy az apa marad otthon a gyermekkel, míg az anya tartja el a családot. A KSH 2009-es kutatása szerint például a megkérdezettek 72%-a a pénzkeresést tekinti a férfiak legfontosabb céljának, ám 65% szerint szűkös idejükből inkább a családra, mint többletjövedelem szerzésére kellene időt szentelniük.

„Fontos nézőpont, hogy bár a romló statisztikák negatív folyamatnak tekinthetőek, arról vajmi keveset mondanak, hogy korábban hány rosszul működő, boldogtalan házasság volt, ami kifelé, jogi értelemben jól működő kapcsolatnak tűnt. Az uralkodó értékek változása egyben azt is magával hozta, hogy ami nem működik, amiben valamelyik fél nem érzi jól magát, az felbontható, megszüntethető. Ebben a fogyasztói társadalom értékvilága is tetten érhető, azaz a "cserélhetőség", az individualizmus logikája a családi kapcsolatok alakulásába is beszivárgott” – fejtette ki a szociológus.