Mindenki tudja, hogy az esküvőszervezés mennyi kisebb és nagyobb problémával jár, sokba kerül, sok idő rámegy, és ráadásul gyakran veszekedésekre is okot ad a téma. A Sun egy olyan jelenségről számol be, aminek legnagyobb előnye, hogy így nem a legszebb szerelmes hónapokat kell beáldozni a lagziszervezésre. A módszer lényege, hogy az egész szervezősdit még szingliként le kell tudni, hogy amikor megtaláljuk az igazit, már minden kész legyen, és csak az igent kelljen kimondani. Persze az alább bemutatott brit hölgy, Rearna Ackord nem ebből a megfontolásból kezdett úgy esküvőt szervezni, hogy nem is szerelmes.

A 22 éves, egyetemen irodalmat hallgató diákban a brightoni Saint Bartholomew templomban jártakor szakadt el valami, a bölcsészlány ugyanis azt mondja, a templomi látogatás előtt meg sem fordult a fejében az esküvő gondolata, onnantól kezdve azonban mással sem bír foglalkozni. Azt mondja, barátja ugyan nincs, de ez nem gátolja meg abban, hogy álmodozzon, sőt, szervezkedjen.

Ackord azt mondja, tisztában van vele, hogy egy férfi számára elég riasztó lehet, ha egy frissen megismert nőről megtudja, hogy ilyen súlyosan esküvőmániás. De erre is megtalálta a megoldást: „ha egyszer összejövök valakivel, akkor szigorúan titkolni fogom előle ezeket a terveket - egészen addig, amíg az ujjamon nem lesz az eljegyzési gyűrű”. De részletezzük egy kicsit, hogy mik is pontosan ezek a tervek.

A templomot ugyebár a hölgy már kiválasztotta, azt is eldöntötte, hogy édesapja és öccse fogják az oltár elé kísérni, miközben James Blake-től az A Case of You című szám szól majd.

Megvan a négy koszorúslány is, az ő rózsaszín ruháik is ki vannak választva, mellettük (most elő a hányzacskót!) legjobb barátnőjének kutyái fognak masírozni, kis öltönyöcskékbe és ruhácskákba beöltöztetve. Lehet, hogy a program ezen részét jó lesz a lelkésszel is előre egyeztetni, mert a tiszteletes jó eséllyel nem fog repesni a gondolattól, hogy egy olyan nő, aki életében kb. egyszer járt templomban, összekeveri a helyszínt egy revüszínpaddal. A katedrális közelében egyébként nehézkes a parkolás, ezért, hallgatva valakire, aki már házasodott ott, Ackord úgy döntött, hogy a násznépet minibuszokkal szállítják majd a templomhoz.

Az esküvőmániás nő egy csaknem négyszázezer forintos menyasszonyi ruhát is kinézett már magának, ezt azonban sajnos a diákhiteléből jelenleg nem tudja megvenni. Egy kb. ötvenezer forintnak megfelelő foglalót azért a biztonság kedvéért otthagyott az üzletben, nehogy eladják a ruhát másnak, és havonta egyszer bejár felpróbálni - egy ilyen alkalommal a Sun is elment fotózni (képek itt).

Ackord a három szintesre tervezett torta részleteiben szintén már megegyezett cukrász ismerősével, míg jamaicai születésű nagymamája vállalta, hogy főz majd a lakodalomra, és fejenként 50 fontból (kb. 17 500 Ft) kihozza majd a vacsorát. Mivel Ackord Brightonban lakik, a dínom-dánomot a romantikus angol tengerpart strandján szeretné tartani, ahol egy jazzegyüttes játszik majd, igaz, azt még nem választotta ki a leendő menyasszony, hogy pontosan melyik.

Bár Ackorn irodalomszakos, azért matekból is van olyan jó, hogy azt ki tudta kalkulálni, hogy ez így egyben kb. harmincezer fontjába fog kerülni, ami tízmillió forint. Az összeg összespórolását még csak most kezdi, de van rá hat éve, ugyanis úgy gondolja, hogy a 28. életév az ideális kor az igen kimondásához. Arra az esetre azonban, hogy ha nem találna magának vőlegényt, van egy praktikus megállapodása egy férfiismerősével. Megfogadták egymásnak, hogy ha 30 éves korukig egyikük sem nősül meg vagy megy férjhez, akkor összeházasodnak.