horoszkóp

Szegény Júliát fényesre csöcsörészték a turisták

2014.07.14. 17:29

Idén voltam már azon az eseményen, amit Magyarország legromantikusabb rendezvényének szánnak, a Gyömrői romantikaünnepen. Úgy jött ki a lépés, hogy a múlt hétvégén volt szerencsém felkeresni azt a helyet is, amit a világ legromantikusabb turistalátványosságának szánnak: Júlia házát Veronában. Voltam már itt egyszer 10 évvel ezelőtt, de akkor a mostaninál is bénább fotókat készítettem, és ráadásul akkor még nem dolgoztam a Velvetben. A hely viszont már akkor is ugyanilyen lesújtó volt, úgyhogy most nagy örömömre szolgál, hogy végre megoszthatom az élményt a Randiblog olvasóival.

Kezdjük azzal, hogy alapvetően azt gondolom, hogy Olaszország egy gyönyörű ország és Verona egy gyönyörű város. Akinek van lehetősége, ide jöjjön turistáskodni, mert ennek a területnek a szépsége sokadszorra is lenyűgöző. Azonban ha valaki kicsit jobban ismeri Olaszország északi részét, annak azért meglepő lehet, hogy egy júliusi vasárnap délután mekkora tömeg hullámzik Verona központjában: annyival azért nem szebb Verona sok-sok más, kevésbé híres és 100 km-es körzeten belül levő városkánál, mint amennyivel több turista van itt. Úgy látszik, az utazók és az utaztatók pont ezt a helyet kiáltották ki kihagyhatatlannak, és csak részben érthető, hogy miért.

Nagyon reméljük, hogy az okok között nincs ott az a tény, hogy Veronában található a Júlia háza nevű látványosság, amit nagyon próbálnak a világ legromantikusabb helyének beállítani, de közben nem más, mint egy borzasztóan együgyű és kiábrándító turistacsapda hülyéknek. Kiválasztottak ugyanis egy olyan házat Verona belvárosában, ami a sok gyönyörű ház közül a kevésbé szépek közé tartozik, és egy idióta, fabrikált sztorival turisták ezreit vonzzák oda, hátha ott hagynak pár eurót. A sztori: ez a ház Júlia háza a Rómeó és Júliából.

Jószándékból feltételezzük, hogy az itt nyüzsgő amerikaiak, japánok, európaiak és a többiek mind-mind 100%-ig tisztában van vele, hogy attól még, hogy a híres Shakespeare-darab Veronában játszódik, a sztori nem egy megtörtént eseményt dolgoz fel. Se Rómeó, se Júlia nem léteztek, így nyilván Júliának (illetve a Capulet családnak) háza sem lehetett Veronában. Még csak arra sem utal semmilyen történelmi adat, hogy Shakespeare valaha kitette volna a lábát Britanniából, így még csak azt sem lehet mondani, hogy esetleg ez a ház ihlette volna őt a rengeteg feldolgozást megért Rómeó és Júlia megírására. Shakespeare egyszerűen csak olvasta egy itáliai szerző romantikus történetének angol fordítását, és átköltötte azt saját szája íze szerint. Létezett ugyan egy Capulet nevű család, már az Isteni színjátékban is említik őket, de ők cremonaiak voltak, nem veronaiak.

De persze ha az ember Olaszországban nyaral, akkor nem fogja kitűnő jókedvét ilyen unalmas észérvekkel tönkretenni, hanem lelkesen fotózza Az Erkélyt, Ahol Az Erkélyjelenet Játszódott (Játszódhatott Volna), illetve sorban áll hosszasan, hogy megfoghassa Júlia szobrának immár fényes és vészesen kopó jobb mellét, ami a hagyományok szerint ugyanolyan értelmes dolog, mint a Városligetben Anonymus cerkáját dörgölni a Mezőgazdasági Múzeummal szemben.

További romantikus dolgok Júlia házában Veronában: aki pont rágózik, az a rágóját szív alakúra gyúrhatja, és a Júlia-szobor mögötti falra ragaszthatja! (Ez nem csak romantikus, roppant guszta is!) Ezen kívül lehet graffitizni egy romantikusat az udvarra bevezető kapualjban! Lehet szerelemlakatot otthagyni egy rácson! Lehet venni eszméletlen sok mindent, ami vagy piros/rózsaszín, vagy szív alakú (illetve általában mindkettő), hiszen a pici udvarban két szuvenírbolt található! Sőt, Júliának még igazi postaládája is van, ahova be lehet dobni a szerelmesleveleket! És ha nem elég az alulról fotózás, teljesen méltányos belépti díjért fel is lehet menni Az Erkélyre, Ahol Az Erkélyjelenet Játszódott (Játszódhatott Volna), és lehet hagyni, hogy pár másodpercig alulról fotózzanak a haverok meg az éppen ott zsezsegő vadidegenek. Mi is fotóztunk, ha kíváncsi a végeredényre, klikkeljen a képre!