Levizsgáztak a jövő kisvasutasai - ott voltunk, amikor felavatták őket

Emlékeznek még, mikor volt az első alkalom, hogy diákként remegő lábakkal ültek le egy vizsgabizottság elé? A tételek és a szülőktől kapott jótanácsok egyszerre cikáznak az ember fejében, és hajlamosak úgy összekeveredni, hogy az illető azt sem tudja, fiú-e vagy lány.

Nagy volt az izgalom június elején a Gyermekvasút hűvösvölgyi épületében is, amikor a 2017-es tavaszi évfolyam diákjai felsorakoztak a vizsgákra várva. Februártól júniusig mi is végigkövettük a négyhónapos tanfolyamot, amit egy négy részes sorozatban mutatunk be. Az első részben a jelentkezés feltételeiről és izgalmairól számoltunk be, a másodikban pedig együtt kirándultunk a lelkes diákokkal, áttekintettük a tanfolyam menetét és a programokat.

Ahogy az már sejthető, mérföldkőhöz érkeztünk, a két főszereplő Barna Ábris és Dobronyi Attila szembenézett a legnehezebbel: a tanfolyam végét jelentő vizsgákkal. Azt hiszem eloszlathatjuk az aggodalmakat, a sikeres vizsgák után részt vehettek az avató ünnepségen is. Ezzel pedig nekivághattak a turistákkal teli nyárnak, és az első szolgálataiknak, (amiről majd az utolsó fejezetben számolunk be részletesen).

2017. június 6-8. között zajlott a vizsgaidőszak a hűvösvölgyi gyermekvasút tavaszi tanfolyamán végzőknek. Azok a diákok, akik elmulasztották a korábbi jegyszerzési lehetőségeket, ezeken a napokon tolonghattak izgatottan a viszonylag gyorsan pörgő sorokban. A tanárok gyakorlottan, néha szigorúan, olykor megengedőbben faggatták a gyerekeket. 

A vizsgák előtt Váczi Viktor, a Gyermekvasút szóvivője elmondta, hogy ezek a vizsgák csak egyfajta belépőt jelentenek a kisvasutas életbe, és évente újra kell vizsgázni, ha valaki kitartó, és folytatni kívánja kisvasutas szolgálatait. 

Gyermekvasutas valaki nyolcadikos koráig lehet, ekkor van itt is a ballagás, csak az iskolai rendszerrel ellentétben nem nyár elején, hanem nyár végén. Így az idősebb diákoknak még sok lehetőségük van átadni a tudást a következőknek – és táborozni és mókázni egy utolsót a nyár folyamán.

A gyermekvasutassá válás ünnepélyes formája az avatás. Az őszi és tavaszi tanfolyamot elvégző pajtásokat általában a tanév végén avatják gyermekvasutassá függetlenül attól, hogy mikor kezdik meg tanuló-szolgálataikat.

Az avatás reggelén korán érkeznek a diákok, hogy felvegyék egyenruháikat, egyenek-igyanak, megtalálják a helyüket a sorban. Az ifi-vezetők ezúttal is pontosan teszik a dolgukat, irányítják a szétszórt gyerekeket, segítenek nekik, hogy az egyenruha tökéletes legyen, és ellátják őket jó tanácsokkal.

A hűvösvölgyi ünnepségen a szülők a felvonulási téren várják büszkén gyermekeiket. A viccelődés persze addig sem maradhat abba. 

Az ifi-vezetők az utolsó pillanatig unszolták a kisdiákokat, hogy mindenki egyen, igyon, különben a tűző napon még nagyobb az ájulás veszélye. Adtak néhány tippet is, mit lehet tenni, ha kezd elsötétülni a világ.

A hőségre felkészülve pedig rengeteg víz sorakozott a színfalak mögött, akarom mondani, az állomásépület tövében.

Zászlófelvonás, a Gyermekvasút Nosztalgia-zenekarának térzenéje, beszédek, ünnepélyes fogadalomtétel, egy felújított nyári kilátókocsi bemutatása és taps – ez a műsor. A kiváló eredménnyel végzőket természetesen megjutalmazzák.

Kisvasutasnak lenni tehát nyolcadikig lehet, ha valaki ezután is a Gyermekvasútnál tevékenykedne, az ifi-vezetőként teheti meg, amihez nyolcadikban a tanév során egy képzésre kell járni. Nem egyszerű a feladat, mert plusz elfoglaltságot jelent, nagy a lemorzsolódás, csak a legjobbak és legelszántabbak maradhatnak.

Az avatás és a szülők ölelései után jöhet a csoportkép.

Nem maradt más hátra mint várni a beosztást és felkészülni az első szolgálati napra.

Tartsanak velünk az utolsó részben is!