Az egykor 44-es, illetve más források szerint 42-es konfekciómérettel rendelkező modell, Crystal Renn döbbenetesen soványnak tűnt a W.E. című film New York-i premierjén. Bár piros szaténruhája kellően dekoltált volt, ezzel sem sikerült elvonni a figyelmet arról, hogy majdnem feleakkora lett, mint Mark Fast divatbemutatóján két évvel ezelőtt. A most 25 éves modell súlya, illetve annak változása természetesen mindig is népszerű téma volt. Renn pár éve még elégedett volt akkori méretével, és hozzátette, nem kell sajnálni a csontsovány kolléganőit, ugyanis nyilvánvalóan azért koplalnak, hogy minél több pénzt kereshessenek. Karrierje elején egyébként szintén koplalt, és igen, ez az ő döntése volt.
Később az anorexiát állítása szerint sikeresen leküzdő Renn kifakadt, amikor a Fashion for Passion nevű jótékonysági esemény alkalmából készített fotókon alaposan lesoványították. „Én tudom, hogy mindenki retusál, de nem akarom, hogy olyanná tegyenek, ami nem vagyok” – nyilatkozta Renn, aki ekkor természetesen már keresett plus-size modell volt. Sebaj, fájdalomdíjképp a V Magazin megállapította, hogy 2010 egyértelműen az ő éve, az övé a legszexisebb test. Az előbbit mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy szerepelt a Chanel egyik reklámkampányában, pedig köztudott, hogy a divatház vezető tervezője, Karl Lagerfeld nem igazán rajong a molett modellekért. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a kampányfotón pont a lényeg nem látszik, Crystal Renn csak melltől felfelé szerepel a képen.
Bár ő lett a plus-size mozgalom szimbóluma, eközben szépen-lassan fogyni kezdett, a 2010. decemberi Harper's Bazaar hasábjain már jó pár számmal soványabbnak tűnt. „Kicsit lefogyott, de soha nem ment 36-os méret alá, néha 38-as. Crystal teljesen egészséges, újra elkezdett naponta tornázni” – szabadkozott Gary Dakin, Renn ügynökségének vezetője. Később a modell is megvédte magát. Állítása szerint ahhoz, hogy tartani tudja a 42-es méretet, sokat kellene zabálnia, és egyszerűen nem akarja, hogy az anorexia után egy másik étkezési zavar alakuljon ki nála. “Azt hiszem, nem tudok megfelelni annak a címkének, amit kaptam, és annak, hogy az embereknek milyen kép él a fejében a plus-size modellekről” – fejtette ki.
„Amikor lefogytam, az emberek megpróbáltak bűnbakot keresni, összesküvés-elméleteket gyártottak. Sokan úgy gondolták, hogy a divatipar elvárásai, az ügynökségem nyomására fogytam, hogy magamat kényszerítettem erre, de valójában nem így történt. Szerintem fontos, hogy mindenki tudatosítsa magában, akár modell vagy, akár egy hétköznapi ember, szerkesztő vagy fotós, vagy akármi más, az egészség személyfüggő. A külsőségek alapján nem lehet megállapítani, hogy valaki egészséges-e, hiszen ez mindenki esetében, minden testalkatnál mást jelent” – tette hozzá Renn, aki könyvet is írt megpróbáltatásairól Hungry: A Young Model's Story of Appetite, Ambition and the Ultimate Embrace of Curves címmel.