horoszkóp

'Vaddisznó, mint a Soma, vagy halkszavú, mint Ruttkai Bori'

vb
2007.12.06. 12:15
A Ludditák női rapperzenekar elkészetítte életének eddigi legzseniálisabb lemezét, ráadásul rögtön duplát. Ezen a szenzáción felbuzdulva készítettünk velük interjút. A zenélés mellett szóba került Medveczky Ilona teste, Madonna karizmája, Buppa kerékpárja, Soma szexualitása, Új Zsuzsi besorolhatatlansága, a feng shui, a kosztümös ruhák, egy nyugdíjas szerkesztő félreértése és a kozmetikaipar, amit rendre beszopnak a nők.

Egy évvel ezelőtt, amikor legutóbb interjút készítettünk veled, épp a cigiről szoktál le, ami miatt fennállt a veszély, hogy rászoksz a szivarra. Hogy áll most ez a projekt?

Fiáth Titanilla (ő a szőkehajú mc lány): Most éppen nem dohányzom. Azóta időnként visszaestem, de mivel csütörtökön lemezbemutatónk lesz, igyekszem önmérsékletet tanúsítani.

Nagyon készültök?

Fiáth Marianna (ő a barnahajú mc lány): Sokat próbálunk, rohangálunk, papírokat írunk alá - és reggelenként futni járok, futógépen. Életemben nem volt még rá példa, de most muszáj.
Fiáth Titanilla: Lehet, hogy nekem is el kellene kezdenem futni, mert ilyen hosszú koncertet még nem adtunk, amilyen ez lesz. Nemcsak DJ-k, hanem komplett zenekar lesz a hátunk mögött, ahogy az utóbbi időben mindig.

Ha szerteágazó tanulmányaitok lezárulnak, több energiát akartok a fordítani a zenélésre?

Fiáth Marianna: Nem akarunk ennél mélyebbre menni, nekem nincs olyan illúzióm, hogy több időm lesz a zenére annál, mint amennyi most van - a maradék szabadidőnket így is ebbe szorítjuk bele.
Fiáth Titanilla: Nem azért nem hype-oltatjuk magunkat jobban, mert iskolába járunk és dolgozunk, hanem mert erre ennyi időt akarunk szánni. Ennél többet egyébként sem raknánk bele.

Eddigi interjúitokból is az derül ki, hogy tudatosan kerülitek a nagy nyilvánosságot, bár új lemezetek, a Tizenegyest ismerve lehet, hogy ez most elkerülhetetlen lesz: csak jókat írnak róla, az egyik kolléga egyenesen az év magyar lemezének nevezte. Szóval mi lesz akkor, ha hirtelen tömegek kattannak rá a Ludditákra?

Fiáth Marianna: Szerintem eddig is elég jól be tudtunk fékezni akkor, amikor kellett, és jól kézben tartottuk a dolgainkat. Az biztos, hogy ez az új lemez sok szempontból slágeresebbre vagy - nem a legjobb szó, de mondjuk, hogy - közönségbarátabbra sikerült.
Fiáth Titanilla: Itt a fék nem annak szól, hogy ne hallgassák sokan a Ludditákat, persze, jöjjenek csak tömegek koncertre! Inkább a médianyilvánosságról van itt szó. Koncertfelkéréseket nem is tudom, hogy valaha utasítottunk-e vissza. A média más. Most is volt olyan újság - direkt nem nevezem meg -, ahol nem vállaltunk el egy interjút. Nem nagymellényeskedésből, hanem mert nem értettem, mi helye lett volna ott egy Ludditák-interjúnak.

Nagyon sokszínű az új, dupla albumotok, műfajilag és témafelvetésben is.

Fiáth Marianna: Most zenekarral is készítettünk korongot, és ott áll mögöttünk négy nagyon jó, profi zenész, akiknek rengeteg ötletük van: emiatt már a kezdetektől adta magát, hogy nem lesz túl homogén a lemez. Meg témaválasztásban is sokkal nagyobbat merítettünk.
Fiáth Titanilla: Azért is lett ilyen szerteágazó, mert a zenészek is kitalálnak dolgokat, amik visszahatnak a szövegekre: bármilyen témát nem fűzhetsz fel például rock and rollra.

Elég kemény kórkép rajzolódik ki az albumon.

Fiáth Titanilla: Az ember óhatatlanul belefut ilyen dolgokba. Elmész mondjuk a Fonogram-díjkiosztóra, és ott nem tudod agyonverni a Hooligans zenekart - megjegyzem, nem mi voltunk, akik agyonverték őket -, de egy ilyet például megemlíthetsz egy számban. Eleve rapszöveget írni vagy rappelni nem hoz be akkora személyességet, mint mondjuk a Kiscsillagban egy dal. Itt sokkal inkább kifelé kell fordulni, és bizonyos dolgokat célba venni, szóval ez a műfajból is adódik. Nem nagyon ismerek baromira személyes, lírai hangvételű raplemezt - egy-két szám kivételével.
Fiáth Marianna: Meg azért lett egy dead és egy live album is, mert így kerek az egész: ha csak a live-ot adjuk ki, az nem tükröz minket, mert nem vagyunk ennyire nagyon lazák, ennyire nagyon vidámak. Kellett egy sötétebb oldal is, de ha csak azt adjuk ki, akkor egy punnyadt lemezt kapnak az emberek, amiről viszont a számok felével nem nagyon fogunk koncertezni.

A szövegek többségét egyikőtök írja. Hogyan?

Fiáth Titanilla: Van egy hangulat, mondjuk rosszul leszel a metrón valamitől, pánikrohamot kapsz, és hazamész, aztán azt az érzést próbálod meg szöveggé kiterjeszteni.
Fiáth Marianna: A Titi nagyon fegyelmezetten dolgozik: vannak rímek, kitalálunk témákat, aztán vasárnap leül, és elkészül a szám. De például a Buppa, állandó vendég-MC-nk máshogy dolgozik: egész nap teker a városban, megáll, felírja, aztán továbbmegy.
Fiáth Titanilla: Nekem napközben egy csomó minden eszembe jut, és azokat szépen beírom a telefonomba. Egyszer nagyon megijedtem, mert elvesztettem a telefonomat, és száz rím meg minden nyavalya odaveszett, de szerencsére meglett. Például kitaláljuk, hogy mondjuk írjunk a globális felmelegedésről, meg megvan, hogy rock and rollba menjen, és akkor szépen előveszem a kis telefonomat, megnézem, mik azok a rímek, amiket bele lehet pakolni, ami felhasználható. Aztán írok. És amikor más is benne van, mint a Buppa vagy az Újonc Peti, akkor reagálunk egymásra - szeretem, ha a szám felét megírja más.

Továbbra is használsz lexikonokat?

Fiáth Titanilla: A Magyar nyelv szóvégmutató szótára és a Szinonimaszótár nélkülözhetetlen. Meg hát az internet. Ha már van valami dallam a fejedben, és le vannak írva ezek a barom szavak, amik például a Medve című számban vannak, utána már csak össze kell ollózni az egészet.

A Medvében egy Ilona nevű hölgyet állítotok pellengérre.

Fiáth Titanilla: Azt a címet akartuk adni neki, hogy Medveczky. Az öregedésről, a halálról meg arról szól, hogy a nők minden baromságot beszopnak, hogy ne kelljen megöregedniük. Szerencsésen összecsúszott, hogy akartunk csinálni egy ilyen dárenbészesebb számot, és az interneten az összes wellness-, parfüm- és krémoldalt megnéztem. Minden létező baromságot össze akartam rántani, amit megvetetnek az emberrel, hogy úgy nézzen ki, mint Medveczky Ilona.

Vannak rappelésre alkalmasabb és kevésbé alkalmas nyelvek?

Fiáth Marianna: Egy portugál vagy egy román rap... úúúúúh. Azok óriásiak.
Fiáth Titanilla: Én most kaptam egy marokkói hiphopcédét, amit nagyon imádok, szerintem az arabok nagyon szépen beszélnek.
Fiáth Marianna: Háát, a német hiphop mondjuk...
Fiáth Titanilla: "Hallo Toma', alles klar?" - ez inkább vicces, de mondjuk máshogy vicces, mint a szláv hiphopperek. Hogy a magyar hogy hangzik, azt nem tudom, de felléptünk Berlinben, és ott szerették. Valami olyan nyelvhez hasonlították, amin nagyon meglepődtünk.

Szerintetek mi az oka annak, hogy Magyarországon - műfajtól függetlenül - kevesebb a karizmatikus női előadó, mint a karizmatikus férfielőadó, noha ez a nemzetközi popszcénában elég kiegyensúlyozott?

Fiáth Titanilla: Én azon szoktam gondolkodni, hogy miért nincs itt egy normális popzenei előadó, mint mondjuk a Madonna, akinek nem ilyen lebutított szövegei vannak, hogy "néz rám a hajnal üveges szemmel". Bár mostanában azt látom, hogy jönnek fel a csajok. A saját bőrünkön csak annyit érzünk, hogy még mindig az a leosztás, hogy a lányok dekorációként legyenek jelen.
Fiáth Marianna: Ezek részben szerepelvárások is, hogy ha csajként kell előtérben lenned, akkor legyél simulékonyabb, mosolygósabb, kicsit halk szavú, visszafogott, szerethető, mert így fogsz tudni megfogni mondjuk még kétszázezer hallgatót.
Fiáth Titanilla: Vagy legyél ilyen nagyon vaddisznó, de akkor vidd bele a tömény szexualitást, mint a Soma. Tehát vagy olyan legyél, mint a Ruttkai Bori vagy olyan, mint a Nagy Kriszta, a Soma. Az olyanokról, mint az Ujj Zsuzsi meg nem nagyon lehet hallani, mivel ők teljesen mások.

Egy panelház oldalára fel van fújva a nevetek. Mit tudtok erről?

Fiáth Marianna: Azt mi csináltuk annak idején egy graffitis ismerősünkkel - mi persze csak őrt álltunk, füleskedtünk - egy hűvös nyári éjszakán. 2001 óta ott van a 3-as busz vonalán a Petőfi híd Budai hídfője felé, gyönyörű nagy, cirádás betűkkel. Fiáth Titanilla: Nyitva voltak az ablakok és a rendőrök mellett még a szomszédokat is kellett lesni. Fölöttünk egy pali úgy horkolt, mint aki mindjárt felriad, és ránk ront.
Fiáth Marianna: Úgyhogy gyorsan és precízen dolgozott a fiatalember. Ehhez kapcsolódóan van egy jó sztori: egy nyugalmazott szerkesztő írt egy egész cikket olvasói levél formájában a Magyar Hírlapba, hogy meglátta a feliratot, és mennyire megörült, hogy a mai fiatalok végre nem az ostobaságokat fújják fel, nem a saját nevüket meg a zenekarokat, hanem ilyen elgondolkodtató dolgokat, hogy a géprombolók, ludditák. És ezzel üzennek.

Nagy hangsúlyt fektettek arra, hogy a színpadon teljesen másképp nézzetek ki, mint egyébként.

Fiáth Marianna: Régen, amíg nem volt zenekarunk, csak két DJ állt mögöttünk. Mindig azt mondtuk a tesómmal, hogy azért kell a paróka, a show, mert nagyon nincs betöltve a színpadi tér, és hogy legyen benne valami plusz, ami ezt az egy óra darálást kicsit ki tudja színezni. Egy rapkoncert húsz perc után általában rohadt unalmas bír lenni, és ehhez hozzájön az a szomorú tény, hogy Magyarországon általában képtelenek zenekarokat - rapzenekarokat meg különösen - jól hangosítani. És persze, a színpadi "ottlétet" nagyon segíti: jó érzés benne lenni ebben a kontrasztban.
Fiáth Titanilla: Az is fontos, hogy ha odajön valaki, az lássa, hogy e mögött tényleg munka van. Végül is egy koncert egyben vizuális élmény is. És tényleg nagyon jó egy 500 éves ruhában a No feng shuit énekelni. Egy ilyen finom göncben előadni valami vadságot. Jól hangsúlyozza, hogy ez a rappelés részben szerepjáték.

A Mikulás napjára, csütörtökre tervezett lemezbemutatón az A38-on kilenctől kezd a Zuboly, és kb. fél 11-kor jön a Ludditák. A zenekar eddigi fennállásának egyik leghosszabb koncertjét ígéri.