A 2025-ben megjelent, Maximizing Recovery: The Superiority of Frequent Vacations (magyarul: A regenerálódás maximalizálása: a gyakori szabadságok előnyei) című kutatásban Selvaraj Giridharan, az abu-dzabi Tawam Kórház onkológiai osztályának munkatársa arra a következtetésre jutott, hogy a rövid pihenők javíthatják a mentális jóllétet és növelhetik a munkahelyi teljesítményt.
A tanulmány szerint a hosszú éves szabadságok helyett a gyakoribb, rövidebb pihenők sokszor hatékonyabbak, mivel jobban képesek mentálisan elszakítani a munkától. Miközben gyorsabb regenerálódást tesz lehetővé a kiégésből, addig a kutatók arra is rámutattak, hogy a szabadság pozitív hatásai általában néhány héttel a munkába való visszatérés után elhalványulnak, ezért a rendszeres pihenők fontosak az érzelmi egyensúly és a produktivitás fenntartásához.
Kiemeljük, hogy a rendszeres szabadság elősegíti a regenerálódást és javítja a jóllétet, ezáltal csökkenti a stresszt és javítja a teljesítményt.
Azt szorgalmazzuk, hogy mind az egyének, mind a szervezetek gyakorlati stratégiák révén építsék be a rendszeres pihenőket a munkahelyi kultúrába” – írta a tanulmány szerzője, Selvaraj Giridharan.
Komoly teher a mentális egészségen
A kutatók, köztük a brit Nemzeti Egészségügyi Szolgálat (NHS) szakértői hangsúlyozták: a tartós munkahelyi stressz jelentős pszichobiológiai megterhelést okoz. Ez kimeríti a szervezet fiziológiai és pszichológiai erőforrásait, ami megemelkedett kortizolszintben, mentális fáradtságban és érzelmi kimerültségben nyilvánulhat meg.
Megfelelő regenerálódás nélkül ez a terhelés idővel felhalmozódik, növelve a kiégés, a csökkenő produktivitás és az egészségkárosodás kockázatát. Indiában az utóbbi időben több olyan eset is történt, amikor a munkahelyi stressz súlyosan érintette az emberek mentális egészségét: voltak, akik összeestek munka közben, míg mások saját kezükkel vetettek véget az életüknek.
Így javítja a szabadság két havonta a hangulatot, az alvást és a szív egészségét
A tanulmány egy 22 kutatást vizsgáló metaelemzést is idézett, amely szerint a szabadság jelentős pszichológiai, fiziológiai és kognitív előnyökkel jár. A kutatások alapján egy-egy szabadság után csökken a kimerültség, javul a hangulat, és nő az élettel való elégedettség a dolgozók körében.
Az eredmények összhangban állnak több más vizsgálattal is, amelyek fiziológiai javulásokat mutattak ki, például alacsonyabb kortizolszintet, jobb alvásminőséget és kisebb esélyt a szívritmus zavarokra. Ezek az eredmények arra utalnak, hogy a szabadság csökkentheti a krónikus stressz testi terheit, így fontos egészségmegőrző eszköz lehet. A kutatók szerint a szabadság elengedhetetlen a modern munkavégzés pszichobiológiai hatásainak enyhítéséhez, miközben pszichológiai, fiziológiai és kognitív előnyöket is biztosít.
Bár a szabadság hossza is fontos szempont, a gyakoribb és rövidebb pihenők – például hét havonta – hatékonyabban segítenek fenntartani a jóllétet a rendszeres regenerálódás révén.
„A társadalmaknak olyan szabadságpolitikákat kellene támogatniuk, amelyek a gyakoribb pihenést hangsúlyozzák a dolgozók jóllétének és teljesítményének javítása érdekében” – áll a tanulmányban.
(Borítókép: Túrázó pár szabadságon. Illusztráció: Getty Images)