A reggeli kávé első kortya sokak számára szinte egyet jelent az ébredéssel, egy új kutatás szerint azonban lehet, hogy a hatás egy része már jóval korábban elkezdődik. Japán kutatók ugyanis arra jutottak, hogy önmagában a frissen főtt kávé illata is együtt járhat a hangulat és bizonyos agyi aktivitási mintázatok változásával, még akkor is, ha egyetlen csepp koffein sem jut a szervezetbe.
Nem ihattak belőle
A Showa Pharmaceutical University kutatói azt vizsgálták, mi történik, amikor valaki egyszerűen csak néhány percig érzi a kávé aromáját. A Nutrients folyóiratban megjelent tanulmányban húsz, 20 és 29 év közötti egyetemista vett részt, a résztvevők mellé frissen főzött kávét helyeztek, de nem ihattak belőle. A kutatók eközben hangulatukat, agyhullámaikat, pulzusukat és szívfrekvencia-variabilitásukat is mérték.
Már öt perc alatt változott a hangulatuk
A kávé aromájával töltött öt perc után a résztvevők összességében kevesebb negatív érzelemről számoltak be. Csökkent egyebek között a fáradtság, a feszültség és szorongás, továbbá a zavartság és a lehangoltság érzése is.
Ami viszont érdekes: az energikusságuk nem nőtt számottevően.
Vagyis az eredmények alapján a kávé illata nem feltétlenül felpörgette a résztvevőket, inkább bizonyos negatív érzéseket tompított csak.
Ellazítja az agyat?
A kutatók az EEG-mérések során egy úgynevezett relaxációs index emelkedését is kimutatták. Ez az alfa-, béta- és théta-hullámok arányából számolt érték, amelyet az ellazultabb állapot egyik lehetséges jelzőjeként használnak, ez azonban még nem jelenti azt, hogy bizonyítottan a kávéillat ellazítja az agyat.
Bár a változás statisztikailag kimutatható volt, abszolút mértékben nem volt nagy, és egyelőre az sem világos, hogy ennek mekkora élettani jelentősége van.
A szív viszont nem reagált
Miközben a hangulatban és az EEG-adatokban változást láttak, a pulzus és a szívfrekvencia-variabilitás nem módosult számottevően, emellett az sem derült ki, hogy azoknál, akiknek a hangulata a legtöbbet javult, az agyi aktivitás változása is nagyobb lett volna. Vagyis a két jelenség csoportszinten egyszerre jelent meg, egyénenként azonban nem járt feltétlenül kéz a kézben.
Ez azért érdekes, mert arra utalhat, hogy a kávé illatára adott pszichés és idegrendszeri reakció nem egyetlen, egyszerű folyamat eredménye.
Nem feltétlenül maga a kávéillat a kulcs
Az illatok szoros kapcsolatban állnak az agy érzelmekért és emlékekért felelős területeivel, ez lehet az oka annak, hogy egy-egy ismerős aroma pillanatok alatt előhívhat emlékeket, hangulatokat vagy akár egy teljes élethelyzet érzését is. A kávéillat ráadásul különösen sok tanult asszociációt hordozhat, hiszen kapcsolódhat a reggelhez, a pihenéshez, de akár az otthonosság érzéséhez is, így nem feltétlenül furcsa, hogy pozitív érzések társulnak mellé.
Egy korábbi, 2018-as kutatásban például azt találták, hogy a kávéra emlékeztető illat mellett az emberek jobban teljesítettek bizonyos analitikus feladatokon. Az illat emellett növelte a résztvevők saját teljesítményükkel kapcsolatos várakozásait is, vagyis könnyen lehet, hogy nem pusztán a kávé kémiai aromája számít, de az is, amit az agy az illathoz társít.
Azért vannak korlátok
A mostani kutatásnak persze komoly korlátja is volt. Egyfelől mindössze húsz fiatal vett részt benne, ráadásul nem volt kontrollcsoport, emellett a kutatók nem hasonlították össze a kávéillat hatását például egy szagtalan helyiséggel vagy egy teljesen más, ismerős illattal, ebből adódóan azt sem lehet biztosan megmondani, hogy valóban a kávé okozta-e a hangulat javulását. Fontos megemlíteni azt is, hogy a szakértők nem vizsgálták részleten, ki mennyi kávét iszik rendszeresen, mennyire szereti az illatát, vagy milyen erős személyes emlékek kötik hozzá.
Egyelőre tehát nincs ok arra, hogy a reggeli csészét öt perc intenzív szagolgatásra cseréljük. A kutatás viszont arra utal, hogy amikor már az első korty előtt egy kicsit jobb kedvünk lesz a frissen főtt kávé illatától, lehet, hogy nem csak képzeljük.
(Borítókép: Getty Images)