A kávé mérsékelt mennyiségben akár jó választás is lehet, de nem mindegy, hogyan készítjük, mikor isszuk, és mit teszünk bele.

A kávé sokak reggelének elmaradhatatlan része, ráadásul mérsékelt fogyasztása több kutatás szerint is összefügghet bizonyos egészségügyi előnyökkel. Vizsgálták már a 2-es típusú cukorbetegség, egyes májbetegségek és idegrendszeri kórképek alacsonyabb kockázatával kapcsolatban is. Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindegy, hogyan isszuk. Néhány hétköznapi szokás könnyen elvehet abból, ami miatt a kávét sokan egészségtudatos választásnak tartják. 

Hogyan készül? 

Az egyik ilyen tényező az elkészítési mód. Sokan kizárólag íz alapján döntenek a francia prés, a török kávé, a kotyogós vagy a filteres változat között, pedig egészségügyi szempontból is lehet különbség. A szűrés nélkül készített kávékban például nagyobb mennyiségben maradhatnak olyan természetes vegyületek, amelyek emelhetik az LDL-koleszterin, vagyis a köznyelvben rossz koleszterinként emlegetett érték szintjét.

Ez főleg azoknak lehet fontos, akiknek eleve magas a koleszterinszintjük, vagy szív- és érrendszeri kockázat miatt figyelniük kell az étrendjükre. 

Az időzítés sem mellékes

Sokan ébredés után azonnal a kávéfőző felé indulnak, pedig egyes szakértők szerint érdemes lehet kivárni az első csészével. Reggel a szervezet természetes módon is aktiválja az éberséget segítő folyamatokat, ezért a közvetlenül ébredés után elfogyasztott koffein hatása kevésbé lehet látványos. Többen azt javasolják, hogy az első kávé inkább 60–90 perccel ébredés után jöjjön.

Az sem mindegy, mi kerül a kávéba

Egy kevés tej vagy növényi ital sokaknak belefér, de a rendszeresen hozzáadott cukor, szirup, tejszínhab vagy édesített kávékrém gyorsan desszertté alakíthatja a napi italt. Így a kávé már nem csak koffeinforrás lesz, de jelentős extra cukor- és kalóriabevitelt is jelenthet. Ez különösen akkor számít, ha valaki naponta több csészével iszik.

Éhgyomorra nem jó ötlet 

Az üres gyomorra fogyasztott kávé szintén nem mindenkinek ideális. Vannak, akik gond nélkül bírják, másoknál viszont gyomorégést, savas panaszokat, émelygést vagy idegességet okozhat. 

Mennyi az annyi? 

A mennyiséggel kapcsolatban nincs mindenkire érvényes szabály. Egészséges felnőtteknél általában napi 400 milligramm koffeint szoktak felső határként említeni, de az egyéni érzékenység nagyon eltérő lehet. Van, aki délután is gond nélkül megiszik egy eszpresszót, más már délelőtti kávétól is nyugtalanabbul alszik. 

A cikk a Weborvos szakértői anyaga alapján készült.

(Borítókép: Getty Images)