horoszkóp
MG 8665

Teszt: Schoberték avas ízű kekszeket és égetett sajtot árulnak nassolnivalóként

2015.04.21. 11:25 Módosítva: 2015-04-21 11:29:52

Schobert Norbert birodalma már teljesen rátelepedett az összes olyan ételre, amivel eredetileg örömöt lehet szerezni, mert a pizza és a hamburger után tavaly fagyifronton is támadást indított, most meg édes és sós nassolnivalókat kezdett gyártani.

Szerencsére a sikeres fogyást ezek a termékek is elősegítik, mert  ha megkóstolja őket, egy jó időre elmegy a kedve az evéstől.

Nyilván tisztában voltunk vele, hogy nem az Update kekszei lesznek a világ legfinomabb termékei, főleg mert a legjobb dolgot, a cukrot spórolják ki belőle, de azért ennyire rossz élményre mi sem számítottunk.

A Norbi Update Grissino igazából egy fokhagymás sós rúd , aminek a csomagolása büszkén hirdeti, hogy nem tartalmaz hozzáadott cukrot, azt viszont nem, hogy tele van búza-, meg szójaliszttel, és ennek köszönhetően olyan, mint egy műfokhagymaszagú lisztrúd.

Ilyen lehet, amikor egy 10 éves kislány, aki sosem főzött együtt anyuval vagy nagyival, nekiáll elkészíteni élete első ehető akármijét – sikertelenül. Nem a fűrészporos íz a legrosszabb, hanem az ehhez társuló romlott fűszerek íze. Bármilyen jó bor vagy mártás zamatát képes lenne elrontani.

Körülbelül ennyivel lehet jellemezni ezt a kissé hörcsögalom-szagú izét, amit az egyik kolléga egy megavasodott vastag ropinak nevezett, egy másik szerint pedig pont olyan, mintha egyszer már átment volna valakin.

Az babapiskótát helyettesíteni akaró Papa's Cake neve már önmagában büntetés, ezért is volt megkönnyebbülés a kóstolása, mert annyira azért nem is volt rossz.

Azt leszámítva, hogy majdnem megfulladtam tőle, a választékból ez a legjobb.

Persze lehet, hogy azért volt ez a legjobb, mert szerencsére nem volt neki sok íze.

A csokis és egészen pornós nevű Cookie King keksz először egészen vállalhatónak tűnt, bár a többi kekszhez hasonlóan ez is száraz volt, miközben mégis volt egy enyhén gumis állaga is. A vélemények megoszlottak, mert valakinek kifejezetten ízlett, valaki viszont szar minőségű kakaóport és olcsó, avas sütőmargarint fedezett fel benne. 

Ugyanennek a keksznek van egy nem csokis változata is, azt viszont tényleg kerülje el nagyon messziről, mert kollégánk szerint

pont olyan élmény volt, mint amikor a nagyon kedves, 82 éves Ilike néni a szomszédból megkínál sütivel, és nagyon félsz, de azért persze beleharapsz, és először azt hiszed, nincs is itt semmi baj, de amikor elkezded rágni, tudod, hogy igen, ez bizony 1978 óta áll a szekrényben.

A narancsos ízű minikeksz – ami az Orange flavoured cookie nevet kapta – az erőteljesen olcsó ízű narancsaroma ellenére egész jó volt, bár ez is avas ízű volt, mint gyakorlatilag az összes keksz, amit kóstoltunk. Ugyanennek a kakaós változata szinte ugyanilyen, csak enyhén porízű.

A narancsosban van valami narancsaroma, de az is inkább csak sima lisztízű. Btw, hogy lehet valami szénhidrátcsökkentett, ha fuldoklik a búzalisztben?

A fizikai fájdalmakat okozó Stewardess keksz – igen, a pilóta keksz után – elnevezés tényleg csak a kezdet volt. Mert ez a kakaókrémmel(?) töltött keksz külleme bár tényleg nagyon hasonlít a pilóta kekszre – igaz, legalább háromszor akkora–, a benne található krém undorítóan lágy, és nagyon, de nagyon édes. Gyanús, hogy ez is avas sütőmargarinból készült.

A töltelék pont olyan, mint a krém egy vidéki lagzi tortájában 87-ből. Vagy mintha utasellátóban ennék bármit ugyanabban az évtizedben. Fúj.

Először úgy éreztem, semmi bajom vele, de double check után, tíz perccel később egy újabb harapás már visszahozott a valóságba.

Ja, és pálmaolaj van benne, szóval rohadjon meg az orángutángyilkos.

Az igazi kegyetlenség viszont csak ezután következett. Az egykori Jóreggelt-kekszekre hasonlító Biscuit annyira vállalhatatlan volt, hogy én például kiköptem. De akinek sikerült lenyelnie, az se akar többet a szájába venni ilyet. Ez vagy tényleg avas volt, vagy romlott zsemlemorzsából készítették.

A Biscuit márkanevű termék pont olyan, mint amikor egyszer költözésnél találtam egy csomag 5 éves győri kekszet, és beleettem.

Annak kifejezetten megörültem, hogy a nassolnivalók közt volt egy pászkára hasonlító termék is, ami Rips néven fut, de aztán belekósoltam, és minden örömöm elszállt a francba. Kollégánk szerint a hagymás-mákos ízesítésű pászkaszerű cucc

aromája kimeríti azt az émelyítő élményt, ami a Burger King vécéjében van. Tulajdonképpen állott hagymaszag, egy kis hidrogénezett olajjal.

A Snack with seeds névre hallgató sós aprósüteményben a legmegdöbbentőbb az volt, hogy miközben ez egy sós aprósütemény, durván édes ízű volt.

Ízre mindenképpen olyan, mintha avas margarinnal kevert sós gyurmát ennék, de szerencsére a csomagoláson láthattam, hogy ennél sokkal több minden van benne, kár hogy szinte mind kemikália.

Összességében erősen haszontalan étel.

A sós nassolnivalók közt a csúcs viszont egyértelműen a több mint 500 forintért vásárolt, 40 grammos kiszerelésű, szintén büntető nevű Cheeps volt, ami gyakorlatilag sütőlapra égetett sajtkorongokat takar.

Pontosan olyan az íze, mint amikor felkaparod a sajtot a melegszendvics sütő aljáról.

Fontos megjegyezni azt is, hogy az összetevői közt szerepel a sütőpor, na meg azt, hogy a csomagolás szerint Eredeti Olasz Gran Gusto sajtból készült. Viszont Gran Gusto sajtról mint olyanról nem hallott az a született olasz ember sem, akit megkérdeztünk, sem a magyar, az angol vagy az olasz nyelvű Google.

De hogy dicsérjünk is: Schoberték műzliszeleteket is gyártanak, amiből csokis-meggyeset, kókuszosat és almás-fahéjasat vettünk, és mind a hármat meg tudtuk enni különösebb fintorgás nélkül. Kár, hogy cukormentes műzliszeletből van ezerféle, és azok között vannak ennél sokkal finomabbak. 

A kóstoláson résztvevők közül többen is panaszkodtak hasfájásra a kóstolás utáni órákban, és bár maradandó sérüléseket egyikünk sem szenvedett, csak azoknak ajánlom ezeket a nassolnivalókat, akik mindenképpen szeretnének bevinni a szervezetükbe egy nagy adag tartósítószert egy halom felesleges műanyaggal együtt úgy, hogy közben még rosszul is érzik magukat.

Kommentálná? A Facebookon tegye!