horoszkóp
ruff-3170

Öt dolog, amiért a Sztárban sztár a legjobb műsor jelenleg

2015.10.11. 13:03

A Sztárban sztár évek óta az egyetlenegy olyan műsor a tévében, amin garantáltan jól lehet szórakozni: bármilyen korosztály élvezheti, politikai, vallási nézetektől függetlenül. Ezt csak tetézi, hogy a műsor mentes az erőltetett poénoktól és bennfenteskedéstől. Többek közt ezért is lehet szeretni, és mert pontosan annyira élveznek magukból hülyét csinálni a szereplők – a zsűri frappáns jelzőivel együtt –, amennyire azt egy ilyen műsortól elvárják a nézők. 

Minden korosztályt szórakoztat

Az éneklő és táncoló emberekről szóló műsoroknak se szeri, se száma, sőt, erre már többféle tévécsatorna is épül (Nóta tv, Muzsika tv), ami azt jelenti, hogy igény van ezekre a műsorokra. Lagzi Lajcsi kitaposta az utat, és évek alatt eljutott odáig a tévézés, hogy a tehetségkutató műsorok mellett jól megfér egy olyan zenés-táncos műsor, amelyben a hírességek parodizálják kollégáikat, egymást, példaképeiket.

A műfaj attól sikeres, hogy a résztvevők levetkőzik önmagukat, amitől sokkal emberibbek (vagy csak annak tűnnek, de ez lényegtelen), mint ahogy addig megismerte őket a közönség. Azaz a kisvárosi panelban ücsörgő nagymamák és a tizenéves kamaszok is megismerik, hogy Csonka András fél a magassarkútól, hogy Gáspár Lacinak mit jelent Michael Jackson, vagy hogy Tilla is képes bakizni – majd jóvátenni, és folytatni a műsor vezetését. Az egész attól emberi, hogy hibáznak, hogy vállalják, hogy nevetve továbbmennek, és mindenki jól szórakozik. 

A műsor nem túl rövid, nem túl hosszú

A kicsivel több mint kétórás műsorban egyensúlyban van a szavazási idő, a reklámblokkok és maga a műsoridő – azaz egyik sem túlzottan hosszúra nyújtott, nem zavaró. Az új szavazási rendszerrel – amit a TV2 Live applikációval lehet használni – a feleslegesen hosszú, visszaszámolós részt pontosan olyan rövidre redukálták a műsor szerkesztői, amitől nem kap hülyét az ember. Az előadások után a zsűri véleményének kifejtése is egyelőre pont annyi időt kap, amíg az embernek eszébe se jut, hogy az AXN-en a Klónok támadása megy. Ehhez azért nagyon kell a profi stáb, és Till Attila, aki pörgeti az élő műsort.

Aktuálpolitikától, vallásoktól mentes

A Sztárban sztár politikai felhangoktól mentes, vagy legalábbis pont annyira van benne aktuálpolitika, amennyire az még elfér. Bár Szily László kiszúrta, hogy Gáspár Laci kezébe valaki – a Michael Jackson előadása közben – Magyar Idők újságot adott, hogy ez mennyire volt direkt vagy sem, azt mindenki döntse el maga. A stábban, ahogy az életben is, biztosan akad jobbos, balos, mindenféle politikai nézetű ember, a műsoron ez azonban nem látszik – és ez így van jól. (Legalább két órára el lehet felejteni azt a sok mindent, ami a hírekből áramlik, a negatív érzésekkel együtt.) Magyar Idők ide vagy oda, Gáspár Laci talán soha ennyire nem volt önmaga, és soha nem tudta megmutatni azt, milyen is ő igazából, mint Michael Jackson bőrébe bújva. Még Bereczki Zoltán is állva tapsolt, aki hatalmas Michael Jackson rajongó – és akiről nehezen hittem el, hogy meg bírja állni, hogy ne menjen a színpadra táncolni. 

Mindenki szórakozni akar

A műsor nemcsak a tévénézők kedvéért, esetleg a szavazásos tarhálásért készül, hanem azért, hogy mindenki jól érezze magát. Mindenki, azaz a zsűritagok is láthatóan nem az adásonkénti több százezerért ülnek ott, hanem mert élvezik az egészet, ahogy a fellépők is láthatóan imádják, amit vállaltak. Ez a harmadik évadra sem múlt el: Csobot Adél, a Nyári lányok, Rácz Gergő, Csonka András, Gáspár Laci, Wolf Kati, Tóth Gabi, Baby Gabi, Varga Győző és Peter Srámek hétről hétre bizonyítják, hogy nem véletlenül szerepelnek a műsorban. Nem utolsó sorban ez az a műsor, amiből kiderül, hogy Magyarország tele van tehetségekkel, csak éppen jó dalszerzők és producerek hiányoznak, de nagyon. 

mintha külföldi műsort nézne az ember, olyan

A Sztárban sztár pontosan kezdődik, pontosan van vége, a műsoridő alatt az applikáció – ami jelez egyébként, hogy pár perc múlva indul a műsor – minden hibáját kiküszöbölték a második adásra, ráadásul a Facebookon és a saját weboldalukon azonnal közvetítik az eseményeket. A műsor szerkesztői láthatóan tisztában vannak azzal, hogy 2015-ben a tévénézők közül sokan a mobiltelefonjukkal és a Facebookkal ülnek a kanapén. Ezt a trendet már évekkel ezelőtt az amerikai tehetségkutató műsoroknál lehetett érzékelni, itthon valamiért csak mostanra alakult ki, hogy a közösségi média bevonása – azaz azzal, hogy felületet adnak arra, hogy mindenki hőbörögjön vagy gratuláljon – sokat tesz hozzá egy műsorhoz. A rajongóknak egyszerűen kell a hely, ahol egymásnak ugorhatnak, vagy éppen odabőghetik valahova, hogy „a Majka egy népművészeti cserépedény!!!!!!!!!!!!!". 

+1 A zsűri

A harmadik évadban Hajós András helyére Havas Henrik került, és így három olyan ember ül a zsűriben, akik megosztó személyiségek, akiknek a rajongói elég nagy korosztályt lefednek (Liptai, Majka, Havas). Ez pedig csak előnyére válik bármilyen műsornak, ahogy az is, hogy mindegyikük hozzá tud tenni valamit a kollégák produkciójához. Még az is belefér, ha azon viccelődnek, hogy Havas Henriknek kellene egy kávé, mert mindjárt elalszik, vagy hogy Majka éppen Csonka András farkáról kérdezősködik, aki Amanda Learként próbált túlélni pár percet magassarkúban. A zsűritagok pontosan érzik, hol vannak a határok, így az is bőven belefér, hogy többen megszólják Majkát, amiért legalább hárommal több információt akar megtudni a nőnek öltöztetett Csonka Andrásról, mint azt a nézők várnák. A tévénéző egy pillanatra sem érzi magát kínosan. Liptai Claudia egyet jelent a TV2-vel, így elképzelhetetlen nélküle bármilyen vasárnap esti saját gyártású produkció. A sorból véleményem szerint Bereczki lóg ki, bár ő maga is fellépett a Sztárban sztár első évadában, és annyira jó volt, hogy meg is nyerte, mégis kicsit más, mint a többiek.

Bereczki Zoltán ugyanis nem egy megosztó személyiség, én személy szerint évek óta nem tudom eldönteni, szimpatikus-e vagy sem, joggal ül-e egy ilyen műsor zsűritagjai közt vagy sem, ezért szántam egy teljes délelőttöt arra, hogy az életművét végignézzem a Youtube-on. És bár fogalmam sincs, van-e egyáltalán bárki az országban, aki Bereczki Zoltán albumot vásárol, tény, hogy profi a színpadon. (A Youtube-on olyan dala is van, amit több mint 7 millióan néztek meg.) Kevés olyan előadó lehet Magyarországon, akinek ennyire sokszínű a színpadi tapasztalata, így ő már csak tudhatja, mennyire lehet nehéz vagy könnyű az adott színpadon egy bizonyos koreográfiát, élőben énekelve előadni. (Ha mással nem, azzal biztosan sokan tudnak azonosulni, hogy feltehetően az egész kamaszkorát az MTV előtt állva egy tükör előtt töltötte, hogy tökéletesen begyakorolja a táncmozdulatokat.)

A Sztárban sztár most már a harmadik ősszel nyújtja azt a szórakoztatást, amiről a tévézés műfajának szólnia kell: a tévénézők is megkapják, amire vágynak, azaz a garantált szórakozást, a műsorban fellépők is megkapják, amire vágynak, azaz a közönség sikerét, és a végén mindenki jól jár.