„Meggyilkoltak egy szexmunkást a budapesti VII. kerületben. Az áldozattal vendége végzett, egy hamutartóval mért ütéseket a fejére" – olvasható a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének Erőszaktérképén (itt). Az eset a Nancy-gyilkosságot takarja, a 19 éves lánnyal az otthonában végzett a kuncsaftja. A napokban az M0-ás autópályánál a Gyáli lehajtónál találtak rá egy szexmunkás holttestére, a 24 éves nőt szex közben fojthatta meg a kuncsaftja.

Mindkét esetben a vendégek gyilkolták meg a szexmunkásokat, az érdekvédelmi szervezet álláspontja szerint mindez a hatóságok hozzáállásának, az emiatt a szexmunkásokban kialakult bizalmatlanságnak és a biztonság hiányának a következménye. A két gyilkossági eseten túl rengeteg bántalmazás is történt, derült ki az egyesület Kapcsold le a kék fényt! kampányának sajtótájékoztatóján. A projekt a szexmunkásokat érő erőszak és diszkrimináció ellen lép fel, az erőszaktérképpel az országban és határon túl történő bántalmazásokról, diszkriminációkról adatokat tesznek közzé.  

Nem hozzáférhetőek a biztonságos szexmunka körülményei

„Minden szexmunkás maga dönti el, hogy milyen szolgáltatást vállal be. És aki kimegy egy ilyen szexre, (a szex közben fojtogatás - a szerk.) az ezt vállalja. Valószínűleg ő sem úgy ment, hogy engem meg fog fojtani, hanem benne van a repertoárjában az ilyen jellegű szolgáltatás. Ez egy balul sült szexuális játék lehetett, láttunk már ilyet jópárat a privát életben is" –mondta Földi Ágnes, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének elnöke a Velvetnek, és hozzátette, a hatósági szervek erőszakos fellépésének száma szaporodott inkább, és nem a kuncsaftok erőszakos fellépésenek száma.

„Idézőjelbe téve jó év volt az idei, csak két gyilkosságunk volt. Emellett ezer más bántalmazás történt, amivel az a baj, hogy ha sikerül meggyőznünk a szexmunkást, hogy menjen be a rendőrségre, és tegyen feljelentést, akkor a rendőrség hozzáállása olyan amilyen. Általában oda szoktak kilyukadni, hogy nem veszik fel a bejelentést, és elküldik a szexmunkást."

A hatóságok hozzáállása alatt a rendészeti szervek és a mentőszolgálat hozzáállását érti az egyesület, a visszejelzéseik szerint rendszeres a szóbeli bántalmazás, ami még a bíróságon is előfordul. Nagy általánosságban a szexmunkások tapasztalata az, hogy ha egy kuncsafttal problémájuk akad –például kirabolja, megveri őket –, és a szexmunkás rendőrt hív, akkor a hivatali személy a kuncsaftot védi meg, és szabálysértésért eljárást kezdeményez a szexmunkással szemben – szemetelésre hivatkozva, vagy mert védett övezetben áll, vagy mert lelépett az úttestre, vagy mert rossz helyen sétálgatott. (Megkerestük az Országos Rendőr-főkapitányság sajtóosztályát, a választ várjuk a kérdésben, van-e tudomásuk arról, hogy bármelyik rendőr megkülönböztetően járt el egy szexmunkással szemben.)

A hatósági zaklatások miatt a szexmunkásoknak kevesebb lehetőségük van, például a megélhetésüket figyelembe véve nem engedhetik meg maguknak, hogy bizonyos klienseket elutasítsanak. Bár Magyarországon a prostitúció legálisan végezhető munka, a szabálysértési büntetések összege mostanra elérte az egymilliárd forintot. Az eljárások miatt a szexmunkások bizalma a hatóságokban megrendült, a saját biztonságuk pedig kérdésessé vált.

Biztonságosabb, ha nem megy el a lány a kliens lakására?

Papp Réka Kinga szerint szexmunkát végezni valószínűeg soha nem lesz biztonságos, ahogy ő fogalmazott a Kapcsold le a kék fényt! kampány sajtótájékoztatóján, a magyarországi jogi szabályozás pont egy olyan réteget sújt, ami alapvetően anyagilag súlyosan deprimált. A biztonság kérdésköréről a két gyilkosság miatt is fontos beszélni: akár utcán dolgozik a lány, akár egy lakáson, mindenhol problémás a saját biztonsága.

„Ránk van bízva, hogy kimegyünk-e a szállodába, az ügyfél lakására. Én nem megyek lakásra, csak szállodába, valamivel biztonságosabbnak érzem a külső helyszínt. Minden szexmunkásra rá van bízva, hogy kimegy-e, vagy sem.

Az ügyfél lakásán nincs semmi védelem. Azt lehet, hogy megkérek valakit, ismerős taxist vagy bárkit, hogy kísérjen el, és amikor felmegyek a lakásba, akkor visszatelefonálok, hogy minden rendben van" – mondta a Velvetnek egy szexmunkás. 

Az egyesület álláspontja szerint a rendészeti szervek a védelem helyett kriminalizálja a szexmunkásokat. Egy 2011-ben készült, egészségfejlesztéssel kapcsolatos kutatásból kiderült, hogy a megkérdezett 240 szexmunkás 11,4 %-ával egy alkalommal történt fizikai bántalmazás a kliens részéről. 7,3 % két-három esetben élt át fizikai bántalmazást, verbális agressziót a kutatásban résztvevők 45,5 % tapasztalt, a fenyegetés miatt kialakult konfliktusról a megkérdezettek 32 %-a számolt be. 

A kutatásban a hatóságokkal kapcsolatos konfliktusokra is kitértek, eszerint minden tizedik szexmunkással előfordult már, hogy a rendőr fizetés nélküli szexuális szolgáltatást kért, azért cserébe, hogy elengedi a bírságot. A szexmunkások és a rendőrség konfliktusainak a vége 30 %-ban az előállítás – közölte az egyesület. A hatóságok mellett a szociális szolgáltatások közbeni megaláztatások is gyakoriak, továbbá a bérbeadók is kizsákmányolják a szexmunkásokat. A hazai jogi szabályozások szerint bérelt lakásban nem lehet prostitúciót folytatni, mert az kimeríti a bordélyházzal kapcsolatos jogszabályt, ami tilos Magyarországon. Kevés szexmunkásnak van saját tulajdonú ingatlanja, ahol legálisan dolgozhat. 

2015. december 1-ig összesen 2444 szabálysértési eljárás indult szexmunkásokkal szemben, ezzel szemben a Btk.-ban megfogalmazott kerítés, prostitúció elősegítése bűncselekményekkel kapcsolatban 100 darab eljárás indult. Budapesten van a legtöbb szabálysértési eljárás a szexmunkásokkal szemben, a Szexmunkások Érdekvédelmi Egyesületének ismeretei szerint 1505 darab.