A könyv egyébként egy éven keresztül készült, a munkát pedig a fotós így foglalta össze: „egy évnyi levelezés, facebookozás, telefonálgatás, időpont egyeztetés, időpont változtatás, fénybeállítás, gőzölés, átváltozás, fűzőzés, harisnyázás, kitömés, elszorítás, tűzés, átöltözés, bebújás a magassarkúba, kibújás a magas sarkúból, cipzározás, ragasztás, parókázás, nevetés, újrafotózás, megszerkesztés, az elgurult strasszok és boa tollak felsöprése, az elveszett csomagok keresése, várakozás, várakozás és várakozás.”
Ez pedig elég jól bemutatja, mennyire elképesztően sok munkájuk van a nőimitátoroknak a transzvesztita énjük elkészítésében.
Fotó: Gregory Kramer / mediadrumworld.com / Northfoto