GettyImages-1039896318

Mikor volt az Eurovízió aranykorszaka? Itt egy rahedli retrófotó, döntsön ön!

2020.05.10. 15:58

A most következő hét az Eurovízió hete lett volna, ha a koronavírus közbe nem szól. Rotterdamban tartották volna 65. dalversenyt, amit 1956. óta eddig minden évben megrendeztek, most lesz először az esemény történetében, hogy Eurovízió nélkül múlik el a tavasz. Természetesen olyan szempontból nekünk úgyis mindegy, mert Magyarország még az ősszel bejelentette, hogy nem akar többet részt venni a versenyben, de sem ez, sem a koronavírus nem fenyegeti az Eurovízió pozícióját a kontinens legnézettebb nem sporttémájú élő tévéadásaként.

Hat teljes évtizedet zárt le tavaly ez a dalfesztivál, és a heti trendet mindig a hatos szám köré próbálom felépíteni, így eléggé adódik az alábbi megközelítés: nézzük meg ezt a hat évtizedet külön-külön, és döntsünk, hogy melyik volt leginkább az Eurovízió aranykora! Mindegyik évtizedet 5-5 fotó képviseli a képösszeállításban, szóval a lényeget nem olvasni, hanem nézni kell ezúttal is. A véleményét pedig, mint mindig, most is a szavazógéppel mondhatja el a cikk legalján.

'60-as évek

Esetleg a kezdetek számítanak az aranykornak? A '60-as években az Eurovízión is a korszak csinos-elegáns szólóénekesei szerepeltek, és többször nyertek nők, mint férfiak. Ezek a nyertes nők általában kibodorított hajjal, miniruhában énekelték táncdalaikat az orkesztra előtt, amint azt jobban meg is lehet nézni a képösszeállításban. Lulu, Gigliola Cinquetti vagy Udo Jürgens neve máig ismerősen csenghet, és persze a fenti képen az évtized leghíresebb indulója, Cliff Richard látható.

'70-es évek

Eurovíziós győzelem eddig csak egyszer csinált világsztárt a nyertesből: 1974-ben az ABBA-ból. Ha így vesszük, akkor a '70-es évek volt az Eurovízió aranykora, és ez volt az az évtized is, amikor a szólóénekesek nem annyira számítottak trendinek, helyettük a férfi és női tagokból is álló együttesek arattak meglepően sokszor. Ekkor, ezekkel az együttesekkel még nagyobb hangsúlyt kapott az elfogadás-együttlét-szeretet vonulata az Eurovízión, ami persze eredetileg is azért jött létre az '50-es éveket, hogy összehozza egy fesztiválszínpadra, egy közös tévéműsorba a nem sokkal korábban még egymással háborúzó országokat.

'80-as évek

Sokan elfelejtik Céline Dionról, hogy részben ő is az Eurovíziónak köszönheti, hogy 1988-ban reflektorfénybe került, igaz, neki az igazi áttörést nem a dalfesztivál hozta meg (hanem hogy 1990-ben kiadott egy angol nyelvű albumot). A '80-as években az Eurovízió kevés változáson ment át, de teret adott a korszak mai szemmel elég extrémnek tűnő divatjának, miközben az évtized újhullámos, a mai napig menő zenéi csak ritkán szüremkedtek be a dalfesztiválra.

'90-es évek

Mire Dana International hatalmas szenzációként megnyerte az 1998-as Eurovíziót, egy csomó minden megváltozott. A '90-es évek elején az egyesült Európa egy menő és lelkesítő ötletnek tűnt: Toto Cutugno az Insieme című nyertes dallal üdvözölte, hogy már együtt lehet kelet és nyugat. Bár az Insieme 1990-ben győzött, csak 1993-ban és 1994-ben érkezett meg 10 exszocialista ország a fesztiválra, köztük Magyarország is. Abban az évtizedben Írország négyszer győzött, sokak szerint részben azért, mert ők angolul énekelhettek, így 1999-re eltörölték azt a szabályt, hogy mindegyik országnak a saját nyelvén kell énekelnie, azóta az angol az Eurovízió domináns nyelve. Miközben a '90-es évek zenéje nagyrészt az underground újításokról, útkeresésről, elektronikáról, gombamód szaporodó műfajokról szólt, mindezt az Eurovízió az egyesülés feletti nagy lelkesedésében nagyrészt figyelmen kívül hagyta, és a zene túlnyomórészt továbbra is klasszikus szórakoztatóipari hagyományokat követte.

'00-s évek

Az ezredfordulótól kezdve az Eurovízió egyre sikeresebben tudott felzárkózni azzal, hogy nagyjából éppen hol tart a könnyűzene, megjelentek az újabb műfajok, és olyan különlegességek is nagy sikerrel szerepelhettek, mint a Lordi által győzelemre vitt skandináv metál. A sokszínűség elfogadása ekkor már nemcsak azt jelentette, hogy nők és férfiak együtt zenéltek, 2001-ben került be az Eurovízió történetébe az első színesbőrű győztes (az észt Dave Benton), 2007-ben egy leszbikus nő győzött (a szerb Marija Šerifović) és a kelet-európai országok mellett nagy sikerrel szerepeltek Görög- és Törökország is.

'10-es évek

Ön szerint melyik évtized volt az aranykorszak az Eurovízió számára?

  • 443
    A '70-es évek
  • 214
    A '00-s évek
  • 77
    A '10-es évek
  • 70
    A '80-as évek
  • 64
    A '90-es évek
  • 53
    A '60-as évek

Az utóbbi tíz évből a legemlékezetesebb fellépő egyértelműen Conchita Wurst, de a fenti képösszeállítás persze nem csak őt tartalmazza. Mindenesetre ő azért válhatott a dalverseny emblematikus figurájává, mert amellé, hogy van mersze úgy öltözködni és borotválkozni, ahogy neki tetszik, még van egy meglepően jó hangja is. A tízes évekre a dalverseny zenei világa minden korábbinál közelebb került a hétköznapokban sikeres/menő popzene hangzásához, a Euphoria egész szép slágerré is tudott válni Európa-szerte.

Az Eurovízió üzenete kezdettől fogva egymás elfogadása és a békés együttélés volt, de amíg ennek fókuszában kezdetben a világháborús, majd hidegháborús ellentétek legyőzése volt, addig mostanra a szexuális és egyéb kisebbségek kapnak nagyobb teret. Mára már a felületes Eurovízió-nézőnek is egyértelmű, hogy ez a műsor különösen népszerű a melegek körében, akik egy rendszeresen elsütött vicc szerint úgy állnak hozzá ehhez a fesztiválhoz, mint a heteró férfiak a focivébéhez.

Érdekes, hogy ezzel párhuzamosan a magyar indulók számára mindenképpen a tízes évek jelentették az aranykort, mert ekkor háromszor is bekerült a magyar induló a legjobb 10 közé a döntőben. Na és ön szerint mikor volt a legjobb az Eurovízió? Várjuk a szavazatát!