Azt gondolom, hogy az, hogy Magyarországon készül egy oktatófilm, vagy legalábbis oktató célzattal egy film a rendőrség berkein belül, amiben aztán egyértelműen az áldozatot hibáztatják azért, hogy ha vele nemi erőszak történik... hogy ez 2014-ben megtörténhet, hihetetlen és szégyentelen
– mondta Demcsák Zsuzsa a Velvetnek azután, hogy Pachmann Péter segítségével bemutatta A másik életem című könyvét.
A könyv alapvetően nemcsak magáról a műsorvezetőről, és a házasságán belül történt erőszakról szól, hanem általánosságban magáról a családon belüli erőszakról, és más olyan nőkről, akiket a férjük vagy élettársuk szintén bántalmazott. A beszélgetés során természetesen kitértek a Baranya Megyei Rendőrkapitányság nemrég megjelentetett filmjeire és a Vas Megyei Rendőrkapitányság közleményére is, amin nem csak a fél ország, de a külföldi sajtó is felháborodott.
A műsorvezető azt mondta, alapvetően azért akarta megírni ezt a könyvet Hevesi Judit szerkesztő segítségével, mert szeretné, ha Magyarországon is lehetne változatni a társadalmi sztereotípiákon, és az áldozathibáztató attitűdön.
Nem akarom magamra kihegyezni, mert itt tényleg a téma volt a fontos, és nem én. Én csak egy eszköz vagyok, egy szócső, amin keresztül ez most meg tud szólalni. Mert nagyon fontos, hogy valami induljon el, hogy valami változás történjen.
– mondta Demcsák, aki ennek ellenére saját fotójával a borítón adja el új könyvét. És persze értem én, hogy így többen veszik meg, de ha ő sem szeretné magára irányítani a figyelmet, akkor talán egy másik borító jobb választás lett volna.
Akár Cinthya Dictator alábbi fotója, amit a fotós celeb egy évekig bántalmazott nőről készített.
Az utóbbi pár hónapban foglalkoztam bántalmazott nőkkel, egy lányt fotóztam ezzel kapcsolatban, és neki meg is ismertem a történetét. Szerintem kötelességünk közszereplőkként felhívni arra a figyelmet, ami valóban fontos, és nem arról szól, hogy kitette valaki a fenekét a címlapra
– mondta a Velvetnek Cynthia Dictator, és hozzátette, kicsit sajnálja, hogy nem értesült előbb Demcsák könyvéről, mert szívesen összerakott volna neki egy másik borítót.
Demcsák azon túl, hogy szégyentelinek és gyalázatosnak nevezte a rendőrség videóit, arra is kitért, hogy a rendőrség a közleményeiben miként erősíti az áldozathibáztató attitűdöt.
...ha már sokat szidtuk a Baranya Megyei-, meg a Vas Megyei Rendőrkapitányságot, aki kiadták ezeket a bizonyos videókat és sajtóközleményt, amik tényleg gyalázatosak, akkor beszéljünk egy picit arról is, hogy például Balogh Lídia – a Magyar Tudományos Akadémia munkatársa, aki segített nekem abban, hogy a könyv médiafejezetét összeállítsuk –, kifejezetten azzal foglalkozik, hogy hogyan jelenítődik meg a családon belüli erőszak a médiában. Egy oktatási anyagot is gyártanak a rendőröknek, hogy hogyan kell a rendőrségi közleményeket megírni, kiadni, hogy nem használjuk azokat a szavakat, hogy "szerelemféltésből elkövetett", mert az eleve a "nem zörög a haraszt" sztereotípiát és az áldozathibáztató attitűdöt erősíti... meg romantizál, mintha abban lenne valami bájos történet.
És hozzátette még, hogy:
Hiába vannak szinte európai szintű jogszabályok a családon belüli erőszakra, ha ezeket "kapcsolati erőszak tényállás"-nak hívjuk, azért mert nem szabad a családot megszentségteleníteni azzal, hogy erőszakkal kötjük össze.
De nemcsak Demcsák Zsuzsa, hanem a beszélgetést vezető Pachmann Péter is ledöbbent azon, hogy a Vas megyei rendőrség közleménye szerint alapvetően a nők hibásak, vagy hibáztathatók azért, hogy ha velük szemben erőszakkal lépnek fel férfiak.
A könyv szerkesztője, Hevesi Judit úgy gondolja, az is gond, hogy gyakran hajlamosak vagyunk az elkövetőt patologizálni, vagyis azt mondani, hogy az illetőnek pszichés problémái vannak, és ezért követett el erőszakot, mert ezzel a felelősséget is elhárítjuk róla. Hevesi szerint az is nagyban összefügg az áldozathibáztató attitűddel, hogy már gyerekkorban azt mondják a lányoknak, hogy ne vegyenek fel rövid szoknyát, vagy akár szűk nadrágot sem, és ne mászkáljanak egyedül. És ha ebben a túlszabályozott rendszerben a lányok valami hibát vétenek, és erőszak éri őket, akkor ők maguk is úgy érzik majd, hogy ők a hibásak. Ezért úgy gondolja, hogy nem feltétlenül a kislányokban kell erősíteni ezt a dolgot, hanem a potenciális elkövetőkben kell tudatosítani azt, hogy mi a felelősségük.