Kezdjük ott, hogy ami 9 hete elég volt A Nagy Duettben, az a döntőre elfáradt. Pedig a négy párostól kezdve a műsorvezetőkön át a táncosokig mindenki beleadott apait-anyait, de mégis nehezen kötött le két és félóráig Kasza Tibor humora. Többet gondoltam a mosatlanra, mint mondjuk Kulcsár Edinára, aki ezen a héten ráadásul rockosat játszott Hevesi Tamással. Meg Hairt énekelt, ahol Hevesi akkorát kiáltott az asztaltánc végén, hogy csoda, hogy a poharak nem törtek ripityára. De első körben a lényeg, hogy Pachmann Péterék nyertek. Óriási meglepetés nem történt, már jó néhány adás óta érezhető, hogy a Péter Szabó Szilviáék magasan viszik a hátukon a színvonalat, kiemelkednek a mezőnyből. Szerethetőek, aranyosak, nem hamisak. Mi kell még?!
Az utolsó duettekre a szó pozitív értelmében vett bohócok kikoptak a műsorból, Schobert és Berki kizárólag azzal operáltak, hogy egy kedves, fahangú hülyét csináljanak magukból a színpadon. Dér Heniéken kívül nemcsak a bénaságot lehetett szeretni a döntős párosokban. Kucsera Gábort viszont a döntőig vitte a ritmusérzék abszolút hiánya. Már az első próbálkozásoknál kihallatszott, hogy a szolfézst még csak hírből sem ismeri. De ennek ellenére szerethetően kerülgette Dér Henit, aki igazán lelkiismeretesen próbálkozott valami értékelhetőt összehozni.
A végső hármas (Pachmann Péter – Péter Szabó Szilvia, Keleti Andrea – Peter Sramek, Kulcsár Edina – Hevesi Tamás) egymástól lopkodott számokat a korábbi produkciók közül, így énekelték például Hevesi Tamásék a Hair asztaltáncolós számát. Őszintén szólva ez a kör is csak azt erősítette meg, hogy Pachmann Péter az egész Nagy Duett aduja. 9 hét alatt kiderült, hogy a legkevésbé sem egy sótlan híradósról van szó, vannak viccei, jó előadó, és ki tudja, hogyan, de piszok gyorsan megtanult énekelni. Ahhoz képest, hogy folyamatosan azt szajkózták, hogy Kulcsár micsoda tehetség, nem csak szép, de jól is énekel, Pachmann nem egyszer lepipálta. Bár Szulák Andrea Kulcsár Edinának javasolta, hogy nem ártana kiadnia egy cédét. Én azt mondom, hogy inkább ne, de ki vagyok én, hogy megállítsam a szépségkirálynőt a világhírnév felé vezető úton. Senki, szóval hajrá.
Ez mind nem fontos. De nem ám. Mit ér az egész döntő, kit érdekel a győztes, amikor akad egy Peter Srámek, aki Sandokannak képzelhette magát alig 3 percre egy kevés Zámbó Jimmys beütéssel. Megérte.
