Hazánkban is rohamosan növekszik az asztmás betegek száma: a légszennyezés és az egészségtelen életmód is közrejátszik a lesújtó statisztikákban. Az asztma nem gyógyítható betegség, de tünetei sokféleképpen enyhíthetők. A legújabb kutatások szerint a beleinkhez hasonlóan a tüdőben is egy speciális mikrobiom található, ami új terápiás lehetőségeket nyit meg a betegek előtt.
A világon 300-350 millió ember szenved asztma miatt, 2025-re további 100 millió esettel számolnak. Az asztma ilyenformán a világ egyik leggyakoribb krónikus betegsége, a világ népességének 5-10%-át érinti1. Magyarországon is egyre növekszik az asztmás betegek száma: míg 2008-ban csak 233 ezer asztmás beteg volt Magyarországon, addig 2022-ben már 324 ezer, ami több mint 140 százalékos növekedést jelent.
Mi az asztma?
Az asztma a légutak, elsősorban a hörgők gyulladásos betegsége. Kialakulásában öröklött és környezeti tényezők is szerepet játszanak. A betegség tünetei széles skálán mozognak: van, amikor valaki teljesen tünetmentes, de a fulladásos rohamok is gyakoriak lehetnek.
Megelőzhető a betegség?
Mivel az asztma kialakulás az esetek többségében többtényezős, nincs bevált módszer a betegség elkerülésére, viszont vannak olyan körülmények, amelyeket befolyásolni tudunk annak érdekében, hogy csökkentsük a kialakulás esélyét. A légszennyezés kerülése, a dohányzás mellőzése, az olyan allergének, mint a poratka, az állatszőr vagy a pollenek kerülése javíthatja a betegség megelőzésének esélyét. Az egészséges életmód közvetetten járul hozzá a betegség elkerüléséhez: aki egészségesen táplálkozik, rendszeresen mozog és kerüli a stresszt, annak erősebb lesz az immunrendszere, így kisebb lesz a betegség kialakulásának esélye.
Új mikrobiomkutatás segíthet az asztma tüneteinek enyhítésében
Az asztma nem gyógyítható, de kezelhető betegség, hatékony kezelés esetén a beteg akár teljesen tünetmentesen is élhet. Az asztmások többsége gyógyszert szed a tünetei enyhítése érdekében, a gyógyszerek egy része a hörgőgyulladást csökkenti, másik része segíti a hörgők tágulását, ezáltal könnyebb lesz a páciens légzése. Súlyosabb asztma esetében, amikor a páciens tablettás, vagy injekciós formában kap szteroidot, az immunterápia lehet a megoldás a szteroid elhagyására. A terápia minden esetben személyre szabott és jellemzően az említett gyógyszerek kombinálását takarja.
Ebből pedig az következik, hogy a korábbi elképzelés, miszerint a probiotikumok csak a bélegészségre hatnak, idejétmúlt.
Megfelelő probiotikumokkal a tüdő egészségére is hatást lehet gyakorolni és csökkenthetők az olyan kellemetlen betegségek tünetei, mint amilyen például az asztma.
Érdemes tehát minél több probiotikus élelmiszert fogyasztani, ilyenek például a savanyított/fermentált káposzta, kovászos uborka, élőflórás (elsősorban növényi) joghurtok, mert ezzel nemcsak a bélrendszerünk, hanem a légzőszerveink egészségét is szolgáljuk.
„Korábban azt gondolták, hogy a tüdő és az alsó légutak bakteriológiai szempontból gyakorlatilag steril területnek számítanak. Azonban napjainkra kiderült, hogy még az egészséges tüdőben is jelen van egy jelentős baktériumflóra. Friss kutatások pedig azt igazolják, hogy létezik egy úgynevezett bél-tüdő-tengely is, vagyis a bélrendszerünkben lévő mikrobiomok összetétele a tüdő egészségét is befolyásolja” – mondja Dr. Patai Valentina, az Affidea Magyarország tüdőgyógyász szakorvosa.
(Borítókép: Egy férfi asztmával. Illusztráció: ljubaphoto/Getty)