A szervezetünknek alapvetően szüksége van a szénhidrátra ahhoz, hogy egészségesen működjön. Általánosságban véve a cukor sem egészségtelen, hacsak nem fogyasztunk belőle mértéktelenül. De vajon mennyi cukorról mondható el, hogy az már ártalmas? Ennek jártunk utána!
Mit nevezünk cukornak?
A köznyelvben elsősorban azokat az egyszerű cukrokat szoktuk „cukorként” emlegetni, ami például a cukorrépából előállított répacukor, a nádcukorból előállított nádcukor, vagy akár a gyümölcscukor, a tejcukor. Ennél azonban érdemes nagyobb területről is beszélni. Az egészségre gyakorolt hatás szempontjából fontos elkülöníteni az élelmiszerekben található természetes és hozzáadott cukrokat. A hozzáadott cukrot „üres kalóriának” is nevezhetjük, hiszen ugyan van energiatartalma (grammonként 4,2 kcal) viszont semmilyen plusz értéket (vitaminokat, ásványi anyagokat, rostokat) nem ad az ételhez. A kristálycukor visszaszorítására a természetben rejlő édesítőszerek kiaknázása jelentheti a megoldást.
Ezekkel pótolhatja a cukrot: íme a legegészségesebb édesítőszerek
Akkor végülis mennyi cukrot ehetünk?
Mint sok más étel, így a cukrok tekintetében is a mértékletesség a kulcs. Az Egészségügyi Világszervezet, a WHO szerint a napi összes energiabevitelünknek maximum az öt százalékát teheti ki.
Ez mérhető értékben körülbelül öt teáskanálnyi cukrot jelent naponta.
A hozzáadott cukrokat elhagyhatjuk, azonban fontos tudni, hogy a szénhidrátok, és ezen belül a cukrok is alapvetően energiaforrások a szervezetünkben. Ahhoz kellenek, hogy például az izmaink, az agyunk megfelelően működjön. Éppen ezért, ha valaki egyáltalán nem fogyaszt szénhidrátot, annak súlyos egészségügyi következményei lehetnek. A túlzott cukorfogyasztás ugyanakkor nemcsak az elhízás valószínűségét növeli, hanem fokozza a szív- és érrendszeri betegségek kockázatát is.
(Borítókép: Kockacukor szemekkel. Illusztráció: Carmen MartÃnez Torrón/Getty)
