Egy új, szájüregi kenetvizsgálaton alapuló teszt segíthet megjósolni, milyen gyorsan öregszik a szervezetünk, és mekkora eséllyel nézünk szembe a korai halálozással.

A kutatók egy olyan tesztet fejlesztettek ki, amely a szájüregből vett sejtminták alapján képes felmérni az öregedési folyamatokat és az életkilátásokat. A CheekAge nevű teszt egy forradalmi eljárás, amely nem igényel fájdalmas vagy bonyolult vérvételt, hanem egyszerűen, egy szájüregi kenet segítségével gyűjti be a szükséges mintát – írja a LaDbible.

A módszert Dr. Maxim Shokhirev és csapata hozta létre az Egyesült Államokban, és az epigenetikai változások elemzésével pontosabb képet adhat az egészségünkről és várható élettartamunkról.

De hogyan működik ez a vizsgálat?

Az öregedési folyamat során különféle életmódbeli tényezők – mint a stressz, dohányzás, rossz alvás vagy egészségtelen táplálkozás – epigenetikai változásokat idéznek elő a DNS-ünkön. Ezek a változások befolyásolják a gének működését, és gyorsíthatják az öregedési folyamatot. A CheekAge ezeket a változásokat méri fel a szájnyálkahártyából vett sejtminták alapján.

Dr. Shokhirev a Frontiers in Aging folyóiratban megjelent tanulmányában kifejtette, hogy a CheekAge pontosan képes jelezni az öregedéssel kapcsolatos kockázatokat, és segíthet azonosítani azokat a géneket, amelyek felelősek a különböző betegségek, például a rák vagy a szívproblémák kialakulásáért.

A kutatás során több mint 200 000 különböző metilációs pontot vizsgáltak, hogy pontosan felmérjék, mely gének befolyásolják a várható élettartamot és az egészségi állapotot.

A szájüregi kenetvizsgálat nagy előnye, hogy nem jár fájdalommal és jóval egyszerűbb, mint a vérvétel

– magyarázta Dr. Shokhirev.

Ezáltal könnyebbé válik az öregedési folyamatok folyamatos követése, és lehetőséget nyújt az életmódbeli változtatások hatásainak pontos nyomon követésére.

A kutatók szerint a CheekAge nemcsak a korai halálozás kockázatát képes előre jelezni, hanem a krónikus betegségek – például a rák vagy a szív- és érrendszeri betegségek – kialakulásának valószínűségét is.

A jövőbeli kutatások célja, hogy tovább pontosítsák a módszert, és széles körben alkalmazhatóvá tegyék a megelőző orvoslásban.

(Borítókép: orvos, aki DNS-tamponot tart fiatal nő szájában. Fotó: Getty Images)