Hosszabb út után gyakran érezzük, hogy elnehezedtek a lábaink, megmerevedett a hátunk, zsibbad valamelyik végtagunk, vagy feszül a vádlink. Ezek a panaszok többnyire ártalmatlanok, ám ugyanaz a háttérben álló mechanizmus ritka esetben mélyvénás trombózishoz is vezethet – írja a Weborvos.
A köznyelvben „repülős trombózisnak” vagy „turistaosztály-szindrómának” nevezett állapot valójában nem a repüléshez kötődik. A kockázatot elsősorban a hosszan tartó mozdulatlanság növeli, ami autóban, buszon vagy vonaton ugyanúgy előfordulhat.
A keringésünk mozgás közben működik a leghatékonyabban: járáskor a lábszár izmai minden lépésnél segítik a vénás vér szív felé áramlását. Ezt nevezzük izompumpának. Hosszú ülés közben azonban ez a „segédmotor” kevésbé dolgozik, így a vér lassabban áramolhat a lábak vénáiban, ami kedvezhet a vérrögképződésnek.
Nem csak trombózis okozhat panaszokat
A legtöbb utazónál nem alakul ki trombózis, sokkal gyakoribbak az átmeneti, ártalmatlan panaszok. A hosszú ülés miatt bemerevedhetnek az izmok, lelassulhat a keringés, és enyhén megduzzadhatnak a lábak. Zsibbadás, bizsergés és lábgörcs is jelentkezhet, amelyek általában néhány perc mozgás után enyhülnek. A görcsöt a kényelmetlen testhelyzet, a folyadékhiány vagy az izmok szokatlan terhelése is okozhatja.
Mélyvénás trombózis hosszú utazás után: ezekre a jelekre kell odafigyelni
Mélyvénás trombózis esetén vérrög alakul ki egy mélyen futó vénában, leggyakrabban a lábban. A vérrög leszakadhat, a tüdőbe juthat, és életveszélyes tüdőembóliát okozhat.
Gyanúra adhat okot az egyoldali jelentős lábduzzanat, tartós vádlifájdalom, feszülés, melegség vagy bőrelszíneződés. Hirtelen nehézlégzés, mellkasi fájdalom vagy ájulásérzés esetén azonnali orvosi segítségre van szükség.
A hosszú utazás önmagában csak kis mértékben növeli a trombózis kockázatát egy egészséges embernél. Nagyobb lehet a veszély, ha más hajlamosító tényezők is jelen vannak, például:
- korábbi trombózis,
- aktív daganatos betegség,
- közelmúltbeli nagyobb műtét,
- terhesség,
- ösztrogéntartalmú hormonkezelés,
- örökletes véralvadási zavar,
- jelentős túlsúly.
Ilyen esetekben hosszabb utazás előtt érdemes orvossal egyeztetni a megfelelő megelőzésről.
A legjobb védelem a megelőzés
A legegyszerűbb és legtöbb ember számára elegendő módszer a rendszeres mozgás. Már néhány perc séta is segíti a vérkeringést. Repülőn vagy vonaton érdemes időnként felállni, átmozgatni a bokát, illetve megfeszíteni és ellazítani a vádlit. Autózás közben pedig a rendszeres pihenők a keringés szempontjából is fontosak.
Kompressziós harisnyára nem minden utazónak van szüksége, de fokozott trombóziskockázat esetén hosszabb út során hasznos lehet. Véralvadásgátlót vagy aszpirint rutinszerűen nem ajánlott szedni egy hosszú utazás miatt. Ezek alkalmazásáról mindig az egyéni kockázatok alapján, orvossal érdemes dönteni.
További egészségmegőrzéssel és egészségtudatos életmóddal kapcsolatos tartalmak a Weborvos oldalán találhatóak.
(Borítókép: Repülőn utazók. Illusztráció: Getty Images)