A tanulmányt az American College of Cardiology éves tudományos ülésén mutatták be. A kutatók 340 924 résztvevő adatait vizsgálták, akiket átlagosan több mint 13 éven át követtek. A résztvevők a vizsgálat kezdetén beszámoltak alkoholfogyasztási szokásaikról, a kutatók pedig azt elemezték, hogyan alakult későbbi halálozásuk, különös tekintettel a szív- és érrendszeri, valamint a daganatos betegségek okozta halálesetekre – írja a Weborvos.
A kutatás legfontosabb eredménye nem az alkoholtípusok közötti különbséghez kapcsolódott. A legtöbbet fogyasztóknál 24 százalékkal magasabb volt a bármilyen okból bekövetkező halálozás kockázata, mint azoknál, akik ritkán vagy egyáltalán nem ittak.
Ebben a csoportban a daganatos betegségek miatti halálozás kockázata 36, a szívbetegséghez kapcsolódó halálozásé pedig 14 százalékkal volt magasabb. Az összefüggés valamennyi vizsgált alkoholtípus esetében megfigyelhető volt. Az alacsony és mérsékelt alkoholfogyasztásnál azonban már más képet mutattak az eredmények: a kutatók ebben a tartományban is különbséget találtak az egyes italtípusok között.
A sörnél és a töménynél magasabb kockázatot mértek
Az alacsony mennyiségben sört, cidert vagy tömény szeszes italt fogyasztóknál 9 százalékkal magasabb volt a szív- és érrendszeri halálozás kockázata, mint azoknál, akik ritkán vagy egyáltalán nem ittak. A bornál ezzel szemben ellentétes összefüggést figyeltek meg: a mérsékelt borfogyasztóknál 21 százalékkal alacsonyabb volt a szív- és érrendszeri halálozás kockázata, mint a ritkán vagy egyáltalán nem alkoholt fogyasztóknál.
Nem biztos, hogy maga az ital okozza a különbséget
Az eltérő eredmények mögött több tényező is állhat. A borfogyasztás például gyakran étkezésekhez kapcsolódik, és a borivók étrendje, társadalmi-gazdasági helyzete vagy egyéb életmódbeli szokásai is különbözhetnek a sört vagy tömény italokat fogyasztókétól.
Az italokban található egyéb vegyületek szerepe sem zárható ki. A bor, különösen a vörösbor, polifenolokat és más bioaktív anyagokat tartalmaz, amelyek elméletileg hatással lehetnek a szív- és érrendszer működésére. A vizsgálat alapján azonban nem lehet megállapítani, hogy ezek az összetevők magyarázzák-e a megfigyelt különbséget.
Fontos az is, hogy ugyanannyi ital nem feltétlenül jelent ugyanannyi alkoholt. Körülbelül 3,5 deci sör, 1,5 deci bor és 4,5 centiliter rövidital egyaránt nagyjából 14 gramm tiszta alkoholt tartalmazhat.
Ezért az alkoholfogyasztás egészségügyi hatásainak összehasonlításakor nem elég azt nézni, hány pohárral fogyaszt valaki, hanem az alkoholtartalom mennyisége is számít.
A daganatok szempontjából nincs „jobb” alkohol
A különböző alkoholtípusoknál megfigyelt halálozási különbség nem jelenti azt, hogy a bor egészségügyi szempontból biztonságosabb választás lenne.
A WHO szerint a daganatos betegségek kockázata szempontjából nincs biztonságos alkoholfogyasztási szint: a bor, a sör és a tömény italok egyaránt növelhetik bizonyos daganatok kialakulásának esélyét.
Ebben elsősorban az etanol és annak lebontásakor keletkező acetaldehid játszik szerepet, ezért ebből a szempontból nem az ital típusa, hanem az elfogyasztott alkohol mennyisége a meghatározó. Az alkoholfogyasztás bizonyítottan összefügg legalább hét daganattípussal, köztük a szájüreg, a garat, a gége, a nyelőcső, a máj, a vastag- és végbél, valamint nőknél az emlő daganataival. A kockázat már kis mennyiség mellett is növekedhet, és az alkoholfogyasztással tovább emelkedik.
További egészségmegőrzéssel és egészségtudatos életmóddal kapcsolatos tartalmak a Weborvos oldalán találhatóak.
(Borítókép: Boros poharak. Illusztráció: Getty Images)