A szív- és érrendszeri betegségek megelőzésének középpontjában hosszú ideig elsősorban a koleszterinszint és a vérnyomás rendezése, valamint a dohányzás visszaszorítása állt. Nem véletlenül: számos tudományos vizsgálat igazolta, hogy a magas LDL-koleszterinszint elősegíti az érelmeszesedés kialakulását, míg a sztatinkezelés jelentősen mérsékli a szívinfarktus és a stroke kockázatát – írta meg a Weborvos.
Az elmúlt évek kutatásai ugyanakkor arra is rámutattak, hogy a koleszterin önmagában nem magyaráz meg mindent. Sokan normális vagy megfelelően kezelt koleszterinszint mellett is szív- és érrendszeri betegséget kapnak, míg mások kedvezőtlenebb laboreredmények ellenére sem szenvednek el kardiovaszkuláris eseményt. Ez arra utal, hogy a jól ismert kockázati tényezők mellett más, kevésbé nyilvánvaló folyamatok is szerepet játszanak a betegségek kialakulásában.
A hiányzó láncszem
Az elmúlt évek kutatásai szerint az érelmeszesedés nem csupán zsírlerakódás az erek falában, hanem egy krónikus gyulladásos folyamat is.
Az érfal károsodására adott immunválasz kezdetben védelmet nyújt, tartós fennállása azonban elősegítheti az érelmeszesedéses plakkok kialakulását, növekedését és instabillá válását.
A tartós, alacsony fokú gyulladás összefüggést mutat a szívinfarktus, a stroke és más kardiovaszkuláris események fokozott kockázatával. Ezt többek között a C-reaktív fehérje (CRP) szintjének vizsgálata is alátámasztja: a magasabb gyulladásos aktivitás önmagában is növelheti a kockázatot, még kedvező laboreredmények mellett is. A gyulladás ráadásul hozzájárulhat az érelmeszesedéses plakkok megrepedéséhez is, amely a szívinfarktusok és számos stroke közvetlen kiváltó oka lehet.
Új terápiás lehetőségek
A gyulladás jelentőségét a mérföldkőnek számító CANTOS-vizsgálat is megerősítette: a kutatás szerint egyes gyulladáscsökkentő kezelések képesek csökkenteni a szív- és érrendszeri események kockázatát akkor is, ha a koleszterinszint nem változik.
Azóta több vizsgálat is igazolta, hogy az érelmeszesedés gyulladásos folyamatainak célzott befolyásolása ígéretes lehet. Bizonyos betegcsoportokban például a colchicin is kedvező eredményeket mutatott. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozzák: ezek a kezelések nem helyettesítik a hagyományos kockázatcsökkentő terápiákat, hanem azok kiegészítői lehetnek.
Mit jelent ez a mindennapokban?
A koleszterin-, vérnyomás- és vércukorszint megfelelő beállítása, a dohányzás elhagyása, a rendszeres testmozgás, a kiegyensúlyozott életmód, a megfelelő alvás és a stressz csökkentése továbbra is a megelőzés alapjai.
Ugyanakkor ma már egyre világosabb, hogy a szív- és érrendszeri betegségek hátterében összetett biológiai folyamatok állnak. A krónikus gyulladás szerepének felismerése új távlatokat nyithat a megelőzésben és a kezelésben.
További egészségmegőrzéssel és egészségtudatos életmóddal kapcsolatos tartalmak a Weborvos oldalán találhatóak.
(Borítókép: Szív. Illusztráció: Getty Images)