A tüdőrák továbbra is az egyik legsúlyosabb népegészségügyi probléma Magyarországon. A Nemzetközi Rákkutatási Ügynökség (IARC) 2024-es becslése szerint 9505 új tüdőrákos esetet diagnosztizáltak, a betegség pedig 8066 halálesetért felelt. A tüdőrák ezzel a második leggyakrabban diagnosztizált daganattípus hazánkban, és a daganatos halálozás vezető oka – írja a Weborvos.
Bár a férfiaknál az elmúlt évtizedben csökkent a tüdőrák okozta halálozás, a nőknél kisebb mértékű javulás történt. A 2025-ös magyar rákügyi országprofil szerint a hazai tüdőrák-halálozás továbbra is jelentősen meghaladja az uniós átlagot.
Egy 2024-es reprezentatív kutatás szerint a 40-69 éves magyarok 96 százaléka legalább néhány évente részt vesz tüdőszűrésen. Fontos azonban, hogy a szűrés többféle képalkotó módszerrel végezhető, amelyek érzékenysége eltérő lehet.
A CT másképp látja a tüdőt, mint a röntgen
A hagyományos mellkasröntgen kétdimenziós képet készít, amelyen a mellkas különböző szövetei egymásra vetülnek. A CT ezzel szemben a tüdőt vékony szeletekben, több száz felvételen ábrázolja, így a kisebb elváltozásokat is nagyobb eséllyel képes felismerni.
A CT egy milliméternél is vékonyabb szeletekben jeleníti meg a tüdőt, ezért sokkal kisebb elváltozások felismerésére képes. Az alacsony dózisú CT-vel akár néhány milliméteres képletek is láthatóvá válhatnak, amikor még nem okoznak panaszt
– mondta dr Kardos Lilla, az Affidea Magyarország vezető orvosigazgatója.
A tüdő magas levegőtartalma miatt az alacsony dózisú CT (LDCT) a hagyományos diagnosztikus mellkasi CT-nél jóval kisebb sugárterhelés mellett is megfelelő képet adhat a tüdőről. A sugárdózis akár a tizede is lehet egy, a mellkas lágyrészeit részletesen vizsgáló diagnosztikus CT-vizsgálaténak.
A vizsgálat néhány perc alatt elvégezhető
Az LDCT-hez nincs szükség éhezésre, különösebb előkészületre vagy kontrasztanyagra, így vesefunkciós laborvizsgálat sem kell. Maga a képalkotás mindössze 10-15 másodpercig tart, a teljes vizsgálat pedig általában 10-15 percet vesz igénybe.
Elsősorban a magas kockázatú pácienseknél jöhet szóba
Az LDCT-t főként tünetmentes, magas tüdőrákkockázatú emberek szűrésére alkalmazzák, különösen idősebb, jelenlegi vagy korábbi, jelentős dohányzási előzménnyel rendelkezőknél, illetve például COPD esetén.
A dohányzási előzményt csomagévben mérik: 30 csomagév például napi egy doboz cigarettát jelent 30 éven át. A szűrés szükségességét az életkor és az egyéni kockázati tényezők alapján érdemes mérlegelni.
Egy apró tüdőgóc még nem jelent daganatot
Az LDCT érzékenysége miatt olyan apró elváltozások is láthatóvá válhatnak, amelyek nem rosszindulatúak, ezért egy góc felfedezése önmagában még nem jelent tüdőrákot.
„A tüdőben talált apró gócok jelentős része jóindulatú, például korábbi gyulladás után visszamaradt heg vagy kis nyirokcsomó. Az elváltozás természetét a mérete, alakja és változása alapján, szükség esetén kontrollvizsgálatokkal lehet tisztázni. A növekvő vagy gyanús képletek további pulmonológiai kivizsgálást igényelnek” – hangsúlyozta dr. Kardos Lilla.
Nagy nemzetközi vizsgálatok szerint a magas kockázatúak LDCT-szűrése a mellkasröntgenhez képest csökkentheti a tüdőrák okozta halálozás kockázatát.
A korai felismerés jelentőségét az amerikai Nemzeti Rákkutató Intézet adatai is jól mutatják: a még csak a tüdőre korlátozódó betegség ötéves relatív túlélése 65,5 százalék, távoli áttétek esetén viszont mindössze 10,5 százalék. Bár ezek az adatok nem vetíthetők közvetlenül a magyar betegekre, jól érzékeltetik, mennyit számíthat a betegség felismerésének időpontja.
További egészségmegőrzéssel és egészségtudatos életmóddal kapcsolatos tartalmak a Weborvos oldalán találhatóak.
(Borítókép: Mellkas röntgen. Illusztráció: Getty Images)