A savanyú káposzta jellegzetes savanyú ízét a tejsavas erjedésnek köszönheti, amelynek során a tejsavbaktériumok a káposztában található cukrok egy részét tejsavvá alakítják. A fermentáció nemcsak a tartósítást segíti, hanem az élelmiszer összetételére is hatással van. Mindez a bélrendszerünk számára is előnyös lehet – írja a Weborvos.
A fermentált ételek hatása
A Stanford Egyetem kutatói a Cell folyóiratban publikált tanulmányukban arra jutottak, hogy a fermentált élelmiszerekben gazdag étrend növelheti a bélmikrobiom sokféleségét.
A vizsgálatban 36 egészséges felnőtt vett részt, akik közül az egyik csoport tíz héten át több fermentált élelmiszert fogyasztott. Étrendjükben többek között joghurt, kefir, kimchi és más erjesztett zöldségek is szerepeltek. Az eredmények alapján:
- a résztvevők bélmikrobiomjának változatossága növekedett, vagyis többféle mikroorganizmus volt jelen a bélrendszerükben;
- több, a gyulladással összefüggő laboratóriumi értékük is csökkent.
Az emésztőrendszeri panaszok csökkentése
A savanyú káposzta hatásait egy norvég vizsgálat is elemezte, amelyben 34, irritábilis bél szindrómával (IBS) élő ember vett részt. Hat héten át az egyik csoport pasztőrözött, a másik nem pasztőrözött savanyú káposztát fogyasztott. Az emésztőrendszeri panaszok mindkét csoportban enyhültek, a javulás mértékében pedig nem találtak jelentős különbséget.
Mivel a pasztőrözés elpusztítja az élő baktériumok jelentős részét, a kutatók szerint a kedvező hatásban a káposzta rostjai és az erjedés során keletkező vegyületek, például a tejsav is szerepet játszhatnak. A pontos hatásmechanizmus azonban egyelőre nem tisztázott.
Mire figyeljünk a savanyú káposzta fogyasztásakor?
A hagyományosan erjesztett, nem hőkezelt savanyú káposzta élő tejsavbaktériumokat is tartalmazhat, amelyek főzés vagy pasztőrözés hatására nagyrészt elpusztulnak. Az élő baktériumok jelenléte azonban önmagában még nem bizonyít probiotikus hatást. A hőkezelt savanyú káposzta is értékes élelmiszer marad, hiszen rostjai és az erjedés során keletkező egyes vegyületek a feldolgozás után is megmaradhatnak.
Nincs tudományosan meghatározott napi adag, amely bizonyítottan javítaná a bélflóra állapotát. Érdemes néhány evőkanállal kezdeni, különösen érzékeny emésztőrendszer esetén, mivel a savanyú káposzta puffadást és fokozott gázképződést okozhat. Magas sótartalmára is figyeljünk, főleg, ha magas vérnyomás vagy más egészségügyi ok miatt korlátoznunk kell a sóbevitelt.
A savanyú káposzta tehát hasznos része lehet a változatos étrendnek, de önmagában nem csodaszer. Bélrendszerünk egészségét elsősorban az étrendünk egésze, különösen a megfelelő rostbevitel és a sokféle növényi élelmiszer fogyasztása támogatja.
További egészségmegőrzéssel és egészségtudatossággal kapcsolatos tartalmak a Weborvos oldalán találhatóak.
(Borítókép: A bélflóra egészsége. Illusztráció: Getty Images)