A banyapúp elnevezés nem új keletű, a téma azonban annál aktuálisabb: a nyak tövénél, a lapockák fölött kialakuló kidudorodás a közösségi oldalak egyik felkapott témája lett. A videók gyakran azt ígérik, hogy néhány perc alatt megszabadulhatunk tőle, a jelenségért pedig rendszerint a telefonhasználatot teszik felelőssé. Csakhogy a banyapúp elnevezés alatt két egészen eltérő állapotot is értenek, és a legelterjedtebb magyarázat korántsem olyan megalapozott, mint azt sokan gondolják – írja a Weborvos.
Banyapúp vagy zsírpárna?
A banyapúp hátterében két különböző állapot állhat: a háti hiperkifózis, vagyis a gerinc túlzott görbülete, illetve a tarkó alatti zsírpárna, amely a bőr alatti zsírszövet felhalmozódásából ered. Bár külsőre hasonlíthatnak, más okok állnak mögöttük, ezért elkülönítésük orvosi feladat. A gerinc görbületét röntgenfelvételen, a Cobb-szög mérésével vizsgálhatják, de a testhelyzet is befolyásolja a hát megjelenését.
Mivel a két állapot kezelése eltérő, a megfelelő diagnózis elengedhetetlen. Ezt a közösségi médiás videók nem helyettesíthetik.
A háti görbületet a csigolyák és a porckorongok alakja, valamint a hátizmok ereje is befolyásolja. Fiatal felnőtteknél általában 20-29 fok közötti, és a negyvenes évektől fokozódhat. Ha a csigolyák elülső része ék alakban összenyomódik, a porckorongok pedig egyenetlenül lapulnak, a görbület tovább nőhet, ami még nagyobb terhelést ró a porckorongokra. A gyenge hátizmok szintén hozzájárulhatnak a probléma súlyosbodásához. A hiperkifózis a kutatások szerint növelheti az elesés kockázatát, és súlyosabb esetekben a légzést is nehezítheti.
Ha tarkó alatti zsírpárnáról van szó, akkor ez önmagában nem utal konkrét betegségre. Leggyakrabban az elhízással függ össze, de tartós szteroidszedés, bizonyos HIV-gyógyszerek, ritka genetikai rendellenességek vagy a kortizol túltermelésével járó Cushing-szindróma is okozhatja. Önmagában tehát keveset árul el a hormonális állapotról. Gyanúra inkább akkor adhat okot, ha könnyen kialakuló véraláfutások, kipirult arc vagy a törzshöz közeli végtagizmok gyengesége is társul hozzá.
Tényleg a mobilozás okozza?
Mobilozás közben valóban hajlamosak vagyunk görnyedni. Egy német vizsgálatban 50 résztvevő gerincét mérték telefonhasználat közben, és minden feladat jelentősen fokozta a háti görbületet, állás és járás közben is. A telefonfüggőség mértéke ugyanakkor nem mutatott összefüggést a testtartás változásával, a hosszú távú hatások tisztázásához pedig további kutatásokra van szükség.
A testtartásnak ettől függetlenül fontos szerepe van: a tartási kifózis, vagyis a még nem merev, rugalmas gerincgörbület célzott gyakorlatokkal javítható. Egy 2025-ös metaanalízis szerint a fiataloknál végzett gyakorlatok mérsékelten csökkentették a görbület mértékét. Idősebb korban ezzel szemben gyakrabban a csontritkulás okozta csigolyaváltozások állnak a fokozott görbület hátterében. Arra azonban egyelőre nincs bizonyíték, hogy a mobilozás vagy a görnyedt ülés önmagában tartós, csontos elváltozást okozna.
Megelőzés és segítség
Itt buknak el a közösségi média tanácsai: egy tornavideó nem deríti ki, mi okozza a nyaki púpot. Érdemes háziorvoshoz fordulni, aki szükség esetén szakorvoshoz irányít. A kezelés az októl függ: célzott gyakorlatokat gyógytornász állíthat össze, gyógyszer okozta zsírpárna esetén pedig az orvos módosíthat a terápián.
Ha púpot veszünk észre a nyakunkon, előbb vizsgáltassuk ki, és ne egy gyors tornától várjunk megoldást.
További egészségmegőrzéssel és egészségtudatossággal kapcsolatos tartalmak a Weborvos oldalán találhatóak.
(Borítókép: Nyaki púp. Illusztráció: Getty Images)