Ételallergia nemcsak gyermekkorban alakulhat ki: felnőttként is előfordulhat, hogy egy korábban problémamentesen fogyasztott élelmiszer allergiás reakciót vált ki. Ennek hátterében az immunrendszer működésének változásai állhatnak, amelyek hatására a szervezet egyes ételek bizonyos összetevőit veszélyesnek érzékeli, és ellenanyagokat, például IgE-antitesteket kezd termelni – írja a Weborvos.
Ezt a folyamatot szenzitizációnak nevezik, és akár hosszabb ideig tünetmentesen is fennállhat, mielőtt megjelennek az allergiás panaszok. Dr. Balogh Ádám allergológus és klinikai immunológus szerint ezért különösen fontos a pontos diagnózis, hiszen így elkerülhetők a szükségtelen diéták, és az is kiderülhet, valóban ételallergia okozza-e a tüneteket.
Keresztallergia és a reakcióküszöb változása
A felnőttkorban jelentkező ételallergiás tünetek hátterében keresztallergia is állhat. Ilyenkor az immunrendszer egy korábban felismert allergénhez hasonló fehérjét tartalmazó másik élelmiszerre is reagálhat. Parlagfű-allergiásoknál például a dinnye, a banán vagy az uborka fogyasztása okozhat szájüregi viszketést, míg a nyírfapollenre érzékenyeknél az alma, a mogyoró és egyes csonthéjas gyümölcsök válthatnak ki hasonló panaszokat.
Az allergiás reakció kialakulását az elfogyasztott étel mennyisége és más körülmények is befolyásolhatják. Az intenzív testmozgás, az alkoholfogyasztás, bizonyos gyógyszerek, a fertőzések és a hormonális változások egyaránt csökkenthetik azt a küszöböt, amelynél a szervezet allergiás választ ad. Így előfordulhat, hogy valaki önmagában gond nélkül fogyaszt egy élelmiszert, de sportolás vagy más hajlamosító tényező mellett már tüneteket tapasztal.
Új ételallergia megjelenése
A felnőttkorban kialakuló ételallergia sokszor olyan élelmiszerekhez kapcsolódik, amelyeket az érintettek korábban rendszeresen fogyasztottak, mindenféle kellemetlen tünet nélkül – emeli ki Balogh Ádám.
Felnőtteknél a rákfélék és más tengeri állatok, a diófélék, bizonyos gyümölcsök és zöldségek, valamint a búza is okozhat újonnan jelentkező allergiás reakciót.
Az ételallergia kialakulásának pontos oka nem minden esetben állapítható meg. A háttérben genetikai hajlam, már meglévő allergiás betegségek, illetve az immunrendszer működésében bekövetkező változások egyaránt szerepet játszhatnak.
Diagnózis
„Az ételallergia diagnosztizálására többféle vizsgálati módszer áll rendelkezésre, a vérből történő allergénspecifikus IgE-meghatározástól az alkaros bőrpróbán át egészen az ellenőrzött körülmények között végzett ételterheléses vizsgálatig. Fontos azonban különbséget tenni a különböző vérvizsgálatok között. Az IgE-alapú tesztek segíthetnek az allergia kimutatásában, ám az eredmények értékelésekor a keresztreakciókat is figyelembe kell venni, ezért mindenképpen szakember bevonása szükséges. Ezzel szemben az IgG-antitestek mérésén alapuló ételintolerancia-tesztek nem alkalmasak az ételallergia diagnosztizálására, és az eredményeik alapján megkezdett diéta szakmailag nem megalapozott” – mondta dr. Balogh Ádám.
További egészségmegőrzéssel és egészségtudatossággal kapcsolatos tartalmak a Weborvos oldalán találhatóak.
(Borítókép: Allergiateszt. Illusztráció: Getty Images)