Ebben a posztban két történetet teszünk egymás mellé, mindkettő egy-egy szerelmi viszony története apa és lánya között – csak hogy rögtön az első mondatban megindokoljuk a 18+-os karikát. Genetic sexual attraction, azaz genetikus szexuális vonzalom néven emlegetik azt a jelenséget, amikor valaki egy olyan személyhez vonzódik, akivel közös a genetikájuk. Magyarul rokonok. Még magyarabbul: a vérfertőzésről van itt szó, de annak is egy különleges változatáról, arról, ha valaki csak felnőttként ismerkedik össze vérrokonával.

Az alább bemutatott források szerint bár a témával nagyon kevesen foglalkoztak eddig, de a leggyakrabban azt az adatot szokták idézni, hogy az ember felnőttként megismert rokona irányában az esetek 50%-a esetében szexuális vonzalmat érez. Talán van köze ahhoz a jelenségnek, hogy az ember állítólag egyébként is saját magához hasonló párt keres.

Ebben az összefüggésben a szexuális vonzalom persze nem feltétlenül jelenti azt, hogy a késztetésnek az illető enged is, de az amerikai sajtó a héten két példát hozott arra, amikor mégis ez történt, és mind a kettő egy apa-lánya viszony. Mindkét esetre igaz, hogy a lányok gyerekként csak alkalmanként találkoztak apjukkal, aztán amikor felnőttként megismerkedtek vele, szexuális viszony lett a dologból, ám igen eltérő végkifejlettel a két esetben.

Az első nőt a New York Magazine újságírója interjúvolta meg. A névtelen illető 18 éves, és két éve él kapcsolatban az apjával, aki nála 18 évvel idősebb. A lány párszor ugyan látta, de érdemben nem ismerte meg az apját gyerekként. Anyja többek között bipoláris zavarban szenved, a 18 éves apuka pedig nem maradt meg a leányanya mellett, akivel a középiskolai szalagavató éjszakáján összefeküdtek. Az anya pszichés zavarai miatt a lányát sem volt képes nevelni eleinte, aki így a nagyszülőknél volt két éves koráig, és később sem lett soha jó a viszonya az anyjával. A lány 5 és 17 éves kora között egyáltalán nem találkozott az apjával.

Mint kiderült, az apa mindig is kereste a kapcsolatot a lánnyal, de ezt az anya úgy hárította, hogy a lány nem is tudta, hogy apja igazából szeretne találkozni vele. Végülis a Facebookon sikerült kapcsolatba lépniük, és mint kiderült, csak fél órára laktak egymástól. A lány azt meséli, hogy amikor először meglátta az apját, az volt az első gondolata, hogy „hű, de jól néz ki!”, de aztán elnyomta magában ezt a gondolatot, érthető okokból.

Az interjúban az a legmegdöbbentőbb, hogy a lány úgy meséli el kapcsolatuk kezdetét, mint egy normális románcot, csak a fiú helyén az apa szerepel. Amikor a lány először nála éjszakázott, apja a földön aludt, aztán egy ágyban feküdtek, később meg is érintették egymást, végül egy játékos harapdálás után megbeszélték, hogy milyen érzéseik vannak egymás iránt. Ugyanezen az éjszakán szeretkeztek is, és a lány ekkor vesztette el a szüzességét.

A lány határozottan állítja, hogy egyáltalán nem kényszerítette semmire az apja, és hogy az aktus után sem érezte magát furán, hanem nagyon természetesnek hatott és hat minden, amit csináltak és csinálnak együtt.

A férfinak volt egy barátnője ekkoriban, vele azonnal szakított, és most már a lányával él kapcsolatban, aki az interjú szerint már az esküvőt tervezgeti annak ellenére, hogy törvényesen természetesen nem házasodhatnak össze. Sőt, a lány gyerekeket is akar saját apjától, azt mondja, a genetikai hibáktól nem tart, mert ezek csak akkor szoktak jelentkezni, ha egy családban már régóta többször fordulnak elő belterjes házasságok, náluk viszont ilyenről nincs szó. A lány ezt nyilatkozta a kapcsolatukról:

Szerintem a mi kapcsolatunk jobb, mint bármely más páré, akit valaha láttam, mert annyira erősen kötődünk egymáshoz. Annyira közel érzem őt magamhoz, annyira szerelmes vagyok belé! Már majdnem két éve tart a kapcsolatunk, és még mindig olyan, mint a szerelem első pár hetében. Mindenki azt mondja, hogy nagyon aranyosak vagyunk együtt. Vele mentem el a szalagavatómra.

A második nő a Jezebelnek írt egy cikket, aztán másnap meg is interjúvolták. Az ő neve Natasha Rose Chenier, és ő 19 évesen látogatta meg Jamaikában élő édesapját. Szülei akkor mentek szét, amikor Chenier édesanyja még terhes volt. A férfi a kislányt 5 éves koráig látogatta hébe-hóba, de az anyuka egy leszbikus kapcsolatban élve nevelte a lányát, az apa teljesen kikerült az életükből.

Ennek a leszbikus kapcsolatnak akkor lett vége, amikor Chenier 19 éves volt, és a lány ekkor döntött úgy, hogy megkeresi az édesapját. Miután az interneten felvette vele a kapcsolatot, elutazott hozzá Jamaikára, és annyira jól érezték magukat együtt, hogy a lány innentől kezdve két évig folyamatosan járt hozzá.

Egy év után kezdte úgy érezni, hogy szexuálisan is vonzódik ehhez a férfihoz, aki csak biológiailag az apja, de normális apa-lány kapcsolat soha nem volt köztük. Az apa kezdettől fogva megosztott intim részeket a lányával a magánéletéről, pl. azt, hogy csalja a barátnőjét, sőt, egy ágyban is aludtak, de két évig semmi szexuális nem volt köztül.

Két év elteltével azonban, 2009. augusztusában a férfi valamiért pornócsatornára kapcsolt lánya jelenlétében – ezen a Chenier felháborodott, mire apja elnézést kért, majd vitatkozni kezdtek, és ezek után történt meg közöttük az első szexuális aktus. Chenier arról számol be, hogy az orális szexet izgalmasabbnak találta mindennél, amiben valaha része volt az életben, de másnap rettenetesen érezte magát az egész miatt. Később aztán mégis újabb alkalomba egyezett bele. Orális szexnél tovább soha nem mentek, pedig Chenier kezdeményezte is ezt, de az apja nemet mondott.

Aztán néhány alkalom után Chenier megálljt parancsolt a viszonynak, és soha többet nem ment vissza Jamaikába, az apjával azóta sem találkozott. Vádolta és gyűlölte önmagát azért, hogy ilyenbe beleegyezett, de azt mondja, a pszichoterápia hatására idő közben rájött, hogy nem az ő hibája, hogy így történt, hanem az apja a felelős, aki direkt erre csábította az első perctől kezdve, miután felnőttként találkoztak. Chenier, aki most terápiás célzattal regényt is ír erről a viszonyról, ezt nyilatkozta a kapcsolatról:

A beleegyezés egy nagyon egyszerű szó, amibe annyi minden nem fér bele. Ha egy szülő a gyerekét megkérdezi, hogy nem akar-e szexelni vele, nem mindegy, hogy mi a válasz? Nem már maga a kérdés is rossz? Az apám megkérdezte, hogy akarom-e, mielőtt először volt közöttünk orális szex, és én igent mondtam. De az nem én voltam. Az egész alatt egyfolytában azt mondogattam magamban, hogy „ezt nem hiszem el, ezt nem hiszem el”, mint egy mantrát. Teljesen kívül voltam saját magamon. A hatalmába kerített valami és nem tudtam küzdeni ellene.