Én se beszéltem soha a leszbikus fantáziákról

„Sziasztok! Én is Richárd levelére reagálnék, csak egy teljesen másik szemszögből. Én ugyanis a barátnő vagyok, akinek lehet, hogy biszexuális a pasija” – mielőtt megmutatnánk, mi következik Eliza levelében ezután a bevezető után, hadd emlékeztessük önt arra, hogy ki is ez a Richárd, akiről szó van. Richárd arról írt nekünk, hogy bár van barátnője, egy párszor már szervezett le szexrandikat férfiakkal, ahol azonban sose történt semmi, Richárd mindig meggondolta magát.

Érthető, hogy egy ilyen különleges témára rengeteg levél érkezett, és a sort most Eliza folytatja a saját beszámolójával, saját kapcsolatáról. Természetesen Eliza beszámolójával sem tekintjük a témát lezártnak, ha ön még hozzátenne valamit, kérjük, írjon a Randiblog e-mailcímére! Várjuk véleményét, esetleg tanácsait, de főleg saját tapasztalatait!

„Harmonikus és boldog párkapcsolatban élek a barátommal már két éve, harminchoz közel vagyunk mindketten. A történetem ott kezdődött, amikor egy nap a pasim laptopjának netes előzményeiben tényleg véletlenül rábukkantam pár melegpornós videóra. Kicsivel több, mint fél éve voltunk együtt… sokkolódtam teljesen. A környezetemben sok meleg ismerős/barát vesz körül, rengeteg történetet hallottam tőlük másságuk felismeréséről, titkolásáról stb.  Így belém is egyből nyilallt az érzés: lehet, hogy a barátom titokban homoszexuális, csak fél felvállalni. Ezt aztán valahogy mindennapjainkra tekintettel csak kivertem a fejemből, jött a még számomra is ismeretlen pálya… a biszexualitás. Teljesen kiborultam.

Persze neki nem szóltam, nem mertem, csak őrlődtem hetekig magamban, nem kérdeztem semmit. Aztán valahogy csak arra tudtam gondolni, hogy ez az ember szeret engem, és én megbízom benne még ennek ellenére is, biztosra veszem, hogy nem lépett félre… akkor mik ezek a videók? A helyzet viszont az, hogy nekem is van titkom. Én is rengeteg pornót néztem megismerkedésünk előtt, még most is, csak nem olyan gyakran. Tinédzserkorom kedvelt pornói pedig egyértelműen a leszbikus pornók voltak… csak azokat néztem. A többi nekem akkor még túl durva volt. Ennek ellenére szemernyit sem tartom magam leszbinek, de még csak biszexnek sem. Mert ha egy hús-vér csinos nőt meglátok az utcán, akkor inkább csak az jut eszembe, hogy nekem miért nincs olyan szép nagy cicim, vagy formás fenekem, mint neki. A szexualitásra sosem gondolok… csak a pornóban izgat ez fel. Mostanában pedig például durva anál videókat szoktam nézni… A valóságban viszont ezt szinte sosem csinálom, néha napján, de csakis a pasim kedvéért, nem élvezem annyira, pusztán a fantáziálást.

Na de visszatérve a pasimra. Akkor lehet, hogy ő is csak így néz meleg pornót, mint én? Mert kicsit perverzebb? Miért ne lehetne? Miért vagyok én jobb és ártatlanabb, mint ő? Én se beszéltem soha senkinek ezekről a leszbikus fantáziákról. A férfiakban egyébként is nagyobb a szégyenérzet, sosem mernének egy ilyet nyilvánosság előtt felvállalni.

Na, egyszer aztán pár hónappal a sokk után újabb videót találtam… akkor éreztem, hogy most vagy soha, szembesítenem kell. Bejött a szobába és én remegve megkérdeztem: Miért vannak az előzményekben melegpornó-videók? Köpni-nyelni nem tudott. Hebegett-habogott, hogy hát fogalma sincs, lehet az egyik meleg barátja heccből nézelődött a gépén a múltkor az irodában, mert tudja, hogy a többieket borzolja ez a téma… és különben is, én azt hiszem róla, hogy meleg??? Teljesen kiakadt, személyes sértésnek vette a gyanúsítgatást, nem firtattam tovább. De ott motoszkált bennem ez az egész, és mivel ismerem, valószínűleg hazudott nekem erről a témáról. Szerintem ő nézte ezeket a videókat, csak ha az anyja életére is kéne esküdni se vallaná ezt be senkinek a világon, ahhoz túl büszke.

Az igazság az, hogy szeretem a barátomat. És megbízom benne, tudom, hogy soha nem csalna meg. Soha nem adott még okot arra, hogy kételkedjek benne. Ez viszont egy kényes téma. Ezért mérlegelnem kellett. Tényleg tovább firtassam ezt a témát, netán a félelmem miatt hagyjam-e el, vagy mit csináljak most? Arra jutottam, hogy ha elém állna, és azt mondaná, figyelj, én néztem azokat a videókat, mert megmagyarázhatatlanul, de hajtott a kíváncsiság, akkor valószínűleg a feszültségtől elsírnám magam, de azt mondanám, rendben drágám, szeretlek, és ha te is szeretsz, akkor ezzel együtt tudok élni. Én is néztem leszbikus pornót. A mi esetünkben valószínűleg erről van szó.

Más kérdés viszont, ha azzal állna elő, hogy drágám, nagyon szeretlek, de nekem másféle igényeim is vannak, és ezt gyakorlom is, mert akárhogy szeretlek, tőled ezt nem tudom megkapni. Na, akkor viszont egy világ omlana össze bennem és nincs az az indok, ami miatt nem hagynám el. Ugyanis itt jön a képbe a bizalom kérdése. Addig, amíg csak nézi a meleg pornót, és netalántán még ezt el is mondja, meg tudok békélni, és ha nem rendszeres, akkor elfogadom. Nehezen, de megteszem. Ha viszont kiderül, hogy félrelép, hogy nap, mint nap hazudik, az egyszerűen megbocsáthatatlan. Egy kulcs van ebben a meleg/biszexuális témában szerintem, amit mindenkinek figyelembe kéne venni: ŐSZINTESÉG. A partnereddel, magaddal egyaránt. Ez a boldogság kulcsa. Ne egy olyan lányt válassz, akit szeretsz (mint barátot), de inkább álca a mindennapjaidhoz. Ne tedd ezt vele, ne tedd tönkre az életét. Beszéld meg vele, és vagy elfogadja (mennyivel megkönnyebbülnél…) vagy szakít veled, de azzal mindenki csak jól jár. Majd jön egy, aki tényleg mindennel együtt szeret téged. Hál’ istennek nagyon sokan élünk ezen a földön, sokfélék vagyunk, de mindenki megtalálja az ideális párt magának. A kérdés csak az, hogy akarod-e, vagy a könnyebbnek tűnő és titkosabb utat választod inkább? Szerintem utóbbi őrjítő.”