Ennél hülyébb kérdéseket nem kaphatnak a gyerekes társkereső nők

Háromgyerekes anyaként cirka két hónapig próbálkoztam ismerkedni az egyik legnagyobb hazai internetes társkeresőn. Tapasztalataim több mint száz férfi több száz levele alapján bővültek, öniróniával felfegyverkezve hálistennek jól szórakozva. Most összegyűjtöttem, mik voltak azok a leggyakoribb kérdések a férfiaktól, amitől családanyaként valószínűleg nem csak én dobok hátast. 

Ugye az, hogy három gyereked van, csak vicc?

A kezdetekkor nagyon sokáig filóztam azon, hogy egyből a társkereső férfiak orrára kössem-e, hogy van három gyerekem. Aztán úgy döntöttem, saját magamat köpném szembe, ha nem vállalnám be őket, úgyhogy az internetes adatlapon mindig feltüntettem, hogy több gyerekem is van, illetve személyes ismerkedésnél már az első tíz percben szóltam erről a tényről, hiszen, akit ez zavar,  azzal kár egymás idejét fecsérelni. Hamar kiderült, hogy a férfiak többsége el sem olvassa az infókat rólam, egyszerűen átugranak ezeken a dolgokon, és semmi más nem érdekli őket, csak a mély dekoltázsom. Akiknek mégis szemet szúrt a precízen kitöltött adatlapom, azok konkrétan nem hitték el, hogy ennyi gyerekem van, poénnak vélték az egészet, és még jól is szórakoztak azon, milyen vicces lány vagyok, hátha ezzel közelebb jutnak a dekoltázsomhoz. Nem jutottak. 

Miért hagyott ott a férjed?

Agyfaszt tudok kapni azoktól a férfiaktól, akiknek egyértelmű, hogy egy gyerekes nő nem száll ki sose a házasságból, hanem a férje hagyja ott, többnyire egy másik nő miatt. Pedig tapasztalatból mondom, ez az általános tévhit a társkeresőn: egyből az érdekelt mindenkit, mi lehet a gond velem, ami miatt a férjem megpattant. 

Az apjuk fizet gyerektartást?

Ezt a kérdést MINDENKITŐL megkaptam. Fogalmam sincs, hogy a rossz tapasztalat, az előítélet, vagy valami más lehet ennek az oka, de amint a gyerekekről kezdtünk el beszélgetni, egyből az érdekelte a pasikat, hogy anyagilag hogyan bírom el ezt a megterhelést, illetve legalább a férjem perkál-e nekem súlyos tízezreket. Mindenkit megnyugtattam, hogy nem, nem fogok tőlük kölcsönkérni, annyira szarul nem állok. 

Akkor te most apát keresel a gyerekednek?

Ha apát kerestem volna a gyerekeimnek, akkor apakeresőre regisztráltam volna, nem társkeresőre. A nők elsősorban egy szerelmi- és szexuális partnerre vágynak, ezen túl pedig egy olyan férfira - természetesen egy személyben -, aki elfogadja (netán szereti is) a gyerekeket, és érett felnőttként viselkedik a társaságukban. Részemről ha a második elvárás nem jött össze, mert a férfi idegenként kezelte a gyerekeimet és távolságtartóan viselkedett, az a randik végét jelentette, de ez nem egyenlő azzal, hogy új apát akartam becserkészni. 

És vannak terhességi csíkjaid?

A fenti kérdés öt perccel a beszélgetés megkezdése után hangzott el, és ennél a pontnál el is köszöntem. Nem, nem azért, mert vannak terhességi csíkjaim, hanem, mert a primitív, bunkó emberekre nem fogom pazarolni az időmet. 

Akkor nincs sok szabadidőd, mi?

A társkeresőn eltöltött hetek alatt egyértelművé vált, hogy a gyerekkel rendelkező nők a férfiak lelki szemei előtt agyonmosott pólóban, macinaciban, kócosan, kialvatlanul és kövéren jelenik meg, de ezek ráadásul még azt is hiszik, hogy minden a kölkök körül forog. Tényleg úgy gondolják, hogy onnantól kezdve a nő ki sem teszi a lábát a lakásból, és ha saját magára sincsen ideje, akkor egy pasira pláne nem lesz. Mondjuk találkoztam a másik véglettel is: az Amerikában élő férfival, aki nem értette meg, hogy nem fogom egy hónapra magukra hagyni a gyerekeket, csak mert ő meghívott magához ennyi időre. (Meg amúgy sem.)