Nem ez az első poszt a Randiblogban, ami válás (illetve szakítás) utánra ad tanácsokat, és minden bizonnyal nem is ez lesz az utolsó. De egy fontos és hosszú kapcsolat végét annyira nehéz feldolgozni, hogy mindig jól jön egy pár tanács, főleg, ha azt olyasvalaki adja, aki azért tudja, hogy miről beszél. Jelen esetben a tanácsadó Tina Gilbertson pszichológus, aki a Psychology Today nevű holnapon írt meg hét dolgot, ami segíthet abban, hogy az önértékelésünket kicsit feltornásszuk onnan, ahova egy válás után összeomlik.

1. Ne kudarcként gondoljon a válására!

Aki úgy éli meg a házasságkötést és a családalapítást, hogy ez a legfontosabb dolog az egész életében, az valószínűleg váláskor úgy érzi, hogy ez most azt jelenti, hogy abban vallott kudarcot, ami a legfontosabb az egész életben. Nyilván az ember nem tudja kontrollálni, hogy mi jut eszébe és mit érez, de próbálni kell más oldalról is nézni a dolgot: hogy megvolt a kapcsolat, tartott, ameddig tartania kellett, aztán vége lett.

A kapcsolatok többsége így működik, a házasságok nagy része válással végződik. Ez nem kudarc, ez benne van a pakliban. Ugyan mindig nehéz elengedni azt, amihez hozzá vagyunk szokva, de el kell fogadni, hogy életünk egy fejezete lezárult, és a következőt már több tapasztalattal kezdjük.

2. Gyászolja meg, ami elveszett!

Sokan a válásra odáig jutnak, hogy az exüket mindennek elmondják, látni se akarják, csak rossz színben tüntetik fel. Ehelyett a szakértő azt mondja, hogy nem szabad kitörölni a szép emlékeket a kapcsolatról, hiszen biztosan voltak ilyenek is.

Ehelyett meg kell gyászolni, ami jó volt a kapcsolatban, de vége lett, hagyni kell, hogy hiányozzon, amit elvesztettünk. Könnyebben nyitunk majd az újra, ha ezen a gyászon túltettük magunkat.

3. Ne hagyja, hogy az érzelmei vezéreljék!

Az előző pont ugyan arról szól, hogy nem szabad az érzéseket elfojtani, de rögtön hozzá is teszi a pszichológus, hogy azt sem szabad engedni, hogy ezek vegyék át az uralmat ön felett. Az normális, ha ön mérges az exére, az viszont nem normális, ha megpróbál bosszút állni rajta egy szaftos válóperrel vagy bármi egyéb módon.

Nem egyszerű ilyenkor, de próbálja meg nem félretenni azokat az értékeket, amikben mindig is hitt! Koncentráljon azokra az értékekre, amiket mindig is fontosnak tartott, ne tévessze szem elől hosszú távú céljait!

4. Ne gondolja, hogy most megnyomorította gyerekeit!

Erről számos levél volt itt a Randiblogban is elvált szülők gyerekeitől. Igen, a gyerekeknek rossz veszekedő szülőkkel élni, de ez nem azt jelenti, hogy akkor a válás a legrosszabb, hanem éppen azt, hogy ha nincs más választás, a gyerekeknek is jobb, ha a szülők különmennek a végtelenségig tartó viszálykodás helyett.

A gyerekeknek jó példa lehet, ha látják, hogy a szülők normális ember módjára le tudták beszélni egymás között a kapcsolat végét. Van hatása a gyerekekre egy válásnak, persze, de még nagyobb hatása van annak, hogy a szülők hogyan válnak el.

5. Ne szidja a másik szülőt a gyerekek előtt!

Nem könnyű megállni ezt se, de gondoljon csak bele pár dologba! Ha a másik szülőt pocskondiázza a gyerek előtt, annak elsősorban az a következménye, hogy a gyerekben tesz kárt: neki ugyanis valószínűleg megmarad a kapcsolata a másik szülővel. Ezáltal ön a saját gyerekével való kapcsolatát is tönkre teszi, ha a gyerek előtt a másik szülőt szidja.

Plusz a gyerek jól tudja, hogy az ön döntése volt, hogy annak idején összeállt az exével. Hát akkor mit fog gondolni önről a gyerek, ha hirtelen csak a rosszat hallja erről a bizonyos exről?

6. Mozogjon!

Na ez az a tanács, ami bármilyen listán bárhol, bármikor szerepelhet. Ha ön a válás előtt nem nagyon sportolt, akkor ez a ragyogó alkalom, hogy elkezdje. Ha sportolt, folytassa, tegye bele az összes levezetendő energiát! Érezze, ahogy a mozgás jó érzéseket kelt önben! Tűzzön ki célokat és érje el őket!

7. Kérjen segítséget!

Beszéljen valakivel, lehetőleg egy terapeutával, ha úgy érzi, nem tudja egyedül feldolgozni a történteket, ha nem találja önmagát, ha meggyőződése, hogy önt nem lehet szeretni és az ön élete nem ér semmit! Így felfedezheti, hogy mik azok a területek, ahol előre tud lépni, miben fejlesztheti magát, és büszke lehet magára, hogy vette a fáradságot, hogy komolyan foglalkozzon ezekkel a dolgokkal.