Az alábbi esetben nem egészen helytálló az olvasói levél kifejezés, hiszen Aranka (ami egy álnév, természetesen) személyes ismerősöm, sőt, barátnőm. De mivel rendszeresen bújja a Randiblogot, így nem tévesztünk meg senkit azzal, ha olvasónak nevezzük, az üzenetek formájában megérkezett méltatlankodását pedig olvasói levélnek.
Aranka 30 éves, egyedülálló, és még kezdő felhasználója a netes társkeresőknek. Habitusát tekintve nem nevezném naivnak, de van abban valami bájos jóhiszeműség, ahogyan képes mindenkinek válaszolni, aki ír neki. Vagy csak túl sok a szabadideje és unatkozik. Ő küldte nekünk az alábbi gyöngyszemeket, amikhez hasonlókat 90 százalékban kap idegen, ismerkedésre (vagyis inkább szexre) vágyó pasiktól.
„Inkább egyedül öregszem meg, de nem randizom ilyenekkel” - jelentette ki.
A rosszfiú
„Persze, ne legyünk előítéletesek: egy háziőrizetes csávónak is joga van társat keresni. De ha valaki eleve ekkora hátrányból indul, miért kezdi a beszélgetést azzal, hogy miért nem vele fürödtem?!”
A humoros (nem)
„Vajon volt már olyan lány, aki erre a felkérésre igent mondott? Vagy viccesnek találta? És vajon ez a pasi írt már a Randiblogba, hogy milyen bunkók a társkeresős lányok, mert válaszra sem méltatja senki?”
A sietős
„A legnagyobb hibát tényleg ott lehet elkövetni, ha az ilyeneknek válaszolunk. Nem állnak le, nyomulnak, nem értik, mi a probléma, aztán még mi vagyunk a köcsög kurvák.”
Az udvarló
„Majd találkozunk a szökőkútnál, nem?”
Ön is írna?
Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket.