horoszkóp
shutterstock 215577151

Ekkor döntöttem úgy, hogy belenézek az üzeneteibe

2016.09.23. 20:41

Szeretném elmesélni nektek a kapcsolatomat egy pszichopatával. Sokáig úgy gondoltam, hogy a pszichopaták azok a gyilkosok, akiket a híradóban is mutogatnak. Viszont rá kellett jönnöm, hogy ők csak az extrém esetek, egy kutatás alapján minden 10. ember pszichopata. Azért is írom meg az én történetemet, hogy aki még nem találkozott ilyen emberrel, tudja, mik a vészjósló jelek.

Alaposan utánanéztem szakirodalmakban és más forrásokban is, mert kíváncsi voltam hogyan válhat valaki ilyenné, egyáltalán megjavulhat-e. Sajnos azonban a javulás teljességgel kizárt, mivel a legtöbb esetben még a pszichológust is félre tudják vezetni.

Linett fenti bevezetővel ellátott, alább teljes egészében olvasható levele arra is jó, hogy egy kicsit utánaolvassunk annak, hogy pontosan mi a pszichopátia, de persze önmagában is borzaszótan olvasmányos és tanulságos ez a történet. Linett természetesen álnéven szerepel, mint ahogy Linett szerelmét sem Líviusznak hívják igazából, de a történet lényegén természetesen egy betűt sem változtattunk, úgy szerepel itt, ahogy mi megkaptuk.

Ha ön azt hiszi, mindent hallott már, akkor is olvassa el – szerintünk lesz, amin meg fog lepődni. Ha vannak hasonló tapasztalatai, vagy véleményét, saját történetét osztaná meg, akkor pedig írjon nekünk a Randiblog e-mailcímére!

A srácot (nevezzük Líviusznak) a munkahelyemen ismertem meg. Már a legelső pillanattól kezdve nagyon szimpatikusak voltunk egymásnak, egyből megtaláltuk a közös hangot. A sok flörtölgetés viszont a munka rovására ment, és mivel engem feltartott, a főnökség úgy döntött, hogy megválik tőle. Aznap mindenkitől elköszönt, csak tőlem nem. Később írt nekem egy üzenetet, miszerint azért nem jött oda hozzám elbúcsúzni, mert remélte, hogy velem még úgyis találkozik munkán kívül. És itt kezdődött az egész.

A lelkesedésünk töretlen volt, az időhiány miatt nagy nehezen, de sikerült lebeszélni egy randit. Azt kell, hogy mondjam, ennyire jól még soha életemben nem éreztem magam egy pasival sem. A randink 12 órán keresztül tartott, eseménydús volt és nagyon-nagyon sokat beszélgettünk, úriemberként viselkedett, a végén pedig elcsattant a csók is. Elmondta, hogy nagyon sokat csalódott a nőkben, ő most már komoly kapcsolatra vágyik, ami akár örökké is tarthat. Azt mondta, olyan lányt szeretne, aki őszintén tudja őt szeretni, és akinek ő is mindent megadhat. Merthogy ő soha senkibe nem volt még szerelmes, viszont érzi, hogy velem más lesz.

Hát ezek után én odáig meg vissza voltam érte. Ennyire tökéletes, és ennyire hozzám passzoló ember nem létezhet – gondoltam, de aztán mégis kezdtem elhinni. Mivel én is nagyon sok csalódáson vagyok túl, úgy gondoltam, azért nem adom olyan könnyen magam. Elterveztem, hogy addig nem fekszem le vele, amíg ki nem mondja, hogy szeret.

shutterstock 467373695

Folytatódtak a találkozások, az éjszakába nyúló csetelések, és én továbbra is remekül éreztem magam vele/miatta. Az első 1-2 hónapban már voltak azért furcsa dolgok, de akkor még nem figyeltem ezekre. Például az, hogy sokszor felszívódott pár napra, aztán valami hihetetlen magyarázattal jött mindig (pl. baleset, haláleset, komoly pénzügyi gondok). Előfordult, hogy kaptam egy üzenetet egy számomra ismeretlen csajtól, aki megkérdezte, hogy mi van köztünk Líviusszal, mert ő azt mondta neki, hogy csak munkakapcsolat. Sajnos ekkor még mindig nem gondoltam semmi rosszra, mert Líviusz végig biztosított afelől, hogy ő engem imád és már tudja, hogy én vagyok az a nő, akivel közös életet képzel el. Milyen jól hangzik…

2 hónap után szerelmet vallott, én pedig határtalanul boldog voltam. Azután minden nap elmondta/leírta, hogy mennyire szeret és mennyire fantasztikusnak tart. Úgy gondoltam, együtt vagyunk már egy ideje, felnőttek vagyunk, meg is bízom benne, itt az ideje a szexnek is. Azonban soha nem volt rá megfelelő alkalom. Ha nagy ritkán volt is, mindig visszakozott, hogy ne siessük el, ő csak fél, hogy esetleg teherbe eshetek (WTF?). Már ez is nagyon furcsa volt, hogy ha annyira szeret és kíván (mert láttam rajta, hogy kíván…), akkor miért nem akarja? Végül 4 hónap után jött össze az első alkalom…

Több mint egy évig voltunk együtt, azalatt bemutatott a barátainak, a szüleinek (akiknek meg is mondta – előttem –, hogy feleségül fog venni). Büszke volt rám a barátai előtt is, Facebookon is felvállalt, közös profilképet állított be. Azt mondta, csak engem tud elképzelni maga mellett, és alig várja, hogy megkérje a kezem.

Bevallom, a szép szavak és ígéretek még nagyobbra fújták a rózsaszín ködöt körülöttem, ezért nem láttam meg a valódi énjét. Boldog voltam vele, viszont még többet sírtam miatta. Leginkább az eltűnései és a kifogásai miatt, és amiért soha nem tudott rám időt szakítani. 30 km-re laktunk egymástól, de csak 1-2 hetente ért rám. Mindig a munkára fogta, illetve a családi problémáira. Néha viszont nagyon idióta kifogásokkal jött. Amikor együtt voltunk imádott, bújt, kívánt, dicsért, megtett értem mindent. Viszont ezek a találkozások nagyon ritkák voltak. Sokat veszekedtünk emiatt, pontosabban én próbáltam volna elmondani neki, hogy ezzel mennyire megbánt, mire az ő reakciója általában az volt, hogy szakított velem. Soha semmilyen lelkiismeret-furdalást, empátiát vagy megbánást nem láttam a szemében, ha bántott és sírtam miatta. Érzelmileg zsarolt: vagy elfogadom, hogy ő ilyen problémás, vagy szakítsunk – közben persze sajnáltatta magát, nehogy otthagyjam.

Nem bíztam már benne, túl sok volt a furcsa dolog volt körülötte. Úgy gondoltam, ha már feleségül akar venni, akkor nem árt tudnom, hogy kihez megyek hozzá. Ekkor döntöttem úgy, hogy belenézek az üzeneteibe. LESOKKOLTAM…

Először is megtudtam, hogy az első 4 hónapban megcsalt. Ráadásul egy nem is akármilyen lánnyal. Nem szeretnék ítélkezni, vagy nagyképűnek tűnni, de Líviusz egy jó megjelenésű, helyes pasi, én pedig szintén adok magamra. De az a kislány (mivelhogy fiatalkorú volt), a részegen, bottal sem piszkálnám meg kategóriába tartozott, aki Líviusz mellett még 2 pasit tartott…

shutterstock 262370510

A következő sokkoló dolog az volt, amikor megtudtam, hogy miket írt az exbarátnőjének. Teljes hazugságokat állított rólam, egyszerűen hihetetlen volt… Először is azt, hogy én telefonon zaklatom az ő anyját (ekkor még soha életemben nem beszéltem vele, nem is jártam náluk), és az összes Facebook képet, amit ő feltöltött rólunk, azokat igazából én töltöttem fel, mert féltékeny voltam mindenkire (??). Továbbá azt mondogatta neki, hogy egyszer ők még úgyis együtt lesznek, és csak vele szeretne közös jövőt, mert velem egyáltalán nem érzi jól magát. Eközben persze más lányokat is próbált felszedni, tehát mindenkinek hazudott.

a Pszichopata

Gyakran igen jó intellektusú, simulékony modorú ember, aki kedvességével még a szakembert is megtéveszti. A pszichopata embert leginkább a fejletlen erkölcsi ítélőképesség, a többi ember érzelmeinek figyelmen kívül hagyása, a megbánás és bűntudat hiánya jellemzi. Viselkedésszintjén a pszichopátiás személyiségvonások általában bűnözéssel, hazudozással, sekélyes érzelmi élettel párosulnak, ami gyakran a partner(ek) kihasználásával vagy promiszkuitással (=gyakori partnercsere), házasságszédelgéssel is párosul, azaz állandó hódítási, uralkodási igénnyel. A betegség okait a szakma még kutatja vélhetőleg genetikai okai vannak. Forrás: Wikipédia

Nekünk van egy kis családi vállalkozásunk, amihez neki semmi köze, maximum annyit tud róla, hogy mivel foglalkozunk. Megdöbbenve olvastam, hogy ezzel a vállalkozással próbál csajozni. Azt állította több lánynak is, hogy ő ebben dolgozik.

A kapcsolatunk alatt egyszer autóbalesetem volt (ő ott sem volt), és később ezt a sztorit úgy adta elő az egyik csajnak, mintha ő szenvedett volna autóbalesetet. Aztán persze örömmel fogadta a lány sajnálkozását.

Kiderült, hogy amiket a múltjáról mondott, azok közül semmi nem volt igaz. Hazudott a végzettségéről, az exbarátnőiről, a pénzügyi helyzetéről, és még nagyon sok jelentéktelenebb dologról. Miközben nekem azt mondogatta, hogy elítéli a megcsalást és ki nem állhatja azokat az embereket, akik ezt megteszik, ő folyamatosan nyomult más csajokra, randizgatott velük, miközben velem volt megbeszélve közös program – ő pedig szó nélkül eltűnt.

És hogy miért volt pszichopata? Tökéletesen összehangolta a hazugságait, mindenkit át tudott verni. Az üzeneteit elolvasva rájöttem, hogy még a barátainak is hazudozik. Ő egy nagy tudású, intelligens pasi egyébként, most már középvezetői pozícióban, akit minden kívülálló megkedvel az udvarias és vicces stílusa miatt. Ha a felszínt nézzük, tehát ő Mr. Tökély. De ha kicsit mélyebbre megyünk, kiderül, hogy marionettbábuként mozgatja az embereket: szerelmet, aggodalmat, csalódottságot, szomorúságot, dühöt, sírást színlel, hogy elérje, amit akar. Valójában azonban soha nem voltak őszinte érzései.

Végülis én szakítottam vele és örülök, hogy megszabadultam tőle.

Ön is írna?

Véleményét, hozzáfűznivalóját és főleg saját tapasztalatait vagy történetét küldje be nekünk e-mailben! A Randiblog e-mailcímén folyamatosan várjuk az üzeneteket.