Dominára van szüksége, és érzi, hogy bennem ehhez megvan minden

KÉSZ, VÉGE, FINITO

Ildikó álnevű olvasónk ezzel a három szóval kezdte a Randiblog e-mailcímére beküldött levelét. Rögtön azt gondoltam, hogy ez nyilván egy szakításról szóló történet lesz, de nem, Ildikó nem a (volt) szerelmével szakított, hanem úgy általában az online társkereséssel. Miért? Mert túl sok volt a rossz tapasztalata. Vicces mások rossz társkeresős tapasztalatait olvasni? Igen! Ildikó megírta nekünk ezeket a tapasztalatait? De meg ám!

Szóval olvassa ön is szeretettel, hogy milyen fazonokba botlott bele szegény Ildikó netes társkeresés közben, aztán ha van kedve, folytassa a listát ön! Az ön levelét is nagyon szívesen megjelentetjük itt a Randiblogban, csak persze ehhez előbb írnia kell. Várjuk az üzenetét!

„Töröltem magam minden online társkereső oldalról/alkalmazásból.

Nem nagykanállal ettem az életet, és egy időben csak egy helyen „futtattam magam”, de ezekből most volt elég!

Próbáltam végig fair játékot játszani, nem halmoztam a faszikat, egyszerre egy pasira koncentráltam, nem öntöttem rájuk az előző ismerkedésből szerzett frusztrációkat (pedig aztán lett volna bőven, de ismételgettem magamnak, hogy erről nem ő tehet), mindig új és tiszta lapot nyitottam mindegyiknek. Kinek csak két percre, kinek napokra, hetekre... na de hogy milyen jómadarakba botlottam bele, kezdjük az agyoncsépelt, ezerszer emlegetett típusokkal haladva a meghökkentőek fele:

• Felszívódik, eltűnik, nem reagál – és amilyen jótét lélek vagyok mindegyiknél meg voltam róla győződve biztosan baleset stb történt vele...
• Minden előzetes bejelentés nélkül kitöröl mindenhonnan – WTF??? Horgászott egy jobbat, szebbet? És mondjuk egy hello nem jár?
• Szimpla chatbandita őrült szexuális igényekkel – találkozni aaaaazt nem akar, de órákon keresztül ecseteli, hogy a pömpikéjét hogy és hová tenné, az sem tűnik fel neki, ha nem válaszolsz...
• Másik nagy szexuális igényű, aki már szintet lépett és fel meri emelni a telefont; bár csak telefonszexre, a duma szerint mielőtt találkozunk, le kell csekkolnunk ebben is egyezünk-e, tudok-e elég nyitott lenni rá? Hahahahaaaaa!
• Nagy nehezen kiböki, hogy házi dominára van szüksége, és érzi, hogy bennem ehhez megvan minden ambíció – nyitott vagyok, oké, de a tűsarkúmat nem a golyói közt tartom izgatónak...
• Eltűnik egy büdös szó nélkül (hozzáteszem az első lefixált randink előtt egy órával elérhetetlen), majd 1 hónap múlva felhív, hogy képzeljem, mi történt! Velem egy időben egy másik lánnyal is ismerkedett és sajnos akkor úgy tűnik rosszul választott, de most már újra itt van és lehetünk boldogok. És képzeljem, hogy az a lány mennyire őrült volt, még a Facebook-profilját is feltörte, amin meleg tartalmakat osztott meg és lelépett a lakáskulcsával, úgyhogy most még rohan zárat cseréltetni, de utána felugorhat? NEM!
• Hazahordja Anyuhoz a mosást minden hétvégén több száz kilométerre, és büszke rá hogy a lakását több éve nem takarította – ofkorsz, nem volt nála randink, sőt több randink sem volt.
• Kellemesen átbeszélgetett pár nap után első randi napján reggel rátör a pánik, hogy valóban van-e értelme találkoznunk. Erre a kérdésre reagálva nem erőszak a disznótor, ez esetben hagyjuk az egészet. Majd este előkerül, lehet, mégis jobb lett volna találkozni, de ő már nem áll le velem vitatkozni. Hogy mi vaaaaaaan?
• Állami nagyvállalat (segg)feje, aki saturészegen vár az első találkozáskor – megérkezéskor elém csap egy gintonicot majd bemutat egy sámánnak, hogy beszélgessek vele! Ledöbbenve néztem körbe, hol a kamera és honnan szerzett egy sámánt? Ital lehúz, pohár ugyanúgy visszacsap az asztalra, ahogy én tőle megkaptam, majd hátraarc.
• Szerinte a hétfő délután 5-kor találkozzunk a Fröccsterasznál nem egy lefixált randi, és nem is érti, miért mentem oda…

Ne már srácok, ez most komoly?

További sok sikert a párkeresésben!”