Kikötünk a hálószobában, és a férfi átváltozik egy gorillává

Egy ideje olvasom a Randiblogra írt leveleket, és személy szerint imádom ezt a szekciót. Alapvetően az a benyomásom, hogy még mindig tabu az ágytéma sokszor barátok között is, az emberek nehezen nyílnak meg, nehezen beszélnek róla, pedig szerintem nagyon is fontos lenne, hogy ezekről nyíltan tudjunk kommunikálni.

Egyrészt köszönjük a dicséretet Angéla álnevű olvasónknak, de persze igazából nem minket illet, hanem azokat az olvasóinkat, akik Angélához hasonlóan írtak már nekünk. Másrészt abszolút egyetértünk: egy kapcsolatban nagyon fontos, ha a felek tudnak nyíltan kommunikálni mindenről, a szexet is beleértve.

Angéla társkeresési tapasztalatait osztotta meg velünk, és ahogy azt a fenti bevezetőből lehet sejteni, nyíltan beszélve a szexről is – ezért éreztük úgy, hogy kell ehhez a poszthoz a 18+-os figyelmeztetés. Angéla azonban nemcsak mesél, hanem kérdez is, kérdései a levél utolsó bekezdésében találhatók. Ha ön úgy érzi, tudna ezekre mit válaszolni, lenne mit mesélnie a témában, kérjük, írjon nekünk e-mailt az alábbi címre, és akkor a legközelebb posztban már az ön meglátásai és főleg tapasztalatai szerepelhetnek majd!

„28 éves, szerintem egészséges vagy talán az átlagosnál kicsit magasabb libidóval rendelkező nő vagyok.

Ugyanakkor eddig nem igazán volt szerencsém a szex terén ideális pár megtalálásához. Sőt, az utóbbi időben egészen hajmeresztő szituációkban találtam magam, és ezért kérdeznék ki a nagyvilágba: én vagyok a prűd és ez a normális vagy tényleg ráférne az emberiségre egy szex-tréning...?

A legáltalánosabb probléma, amivel találkoztam, az a hamar elsülő fegyver esete.

Tulajdonképpen ez még nem is akkora probléma, ha ameddig tart, addig jó, legalább addig jó. Komoly párkapcsolataimban férfi partnereim eleinte elpirultak, hogy ez csak egyszeri eset, túl vonzó vagyok, túl ilyen, túl olyan vagyok, azért sült el ilyen hamar. Jöttek az ígérgetések, hogy majd változtatnak, életmódot, utánaolvasnak, ráedzenek, kivizsgáltatják – ezekből nem lett sajnos semmi, inkább más területeken váltak dominánsabbá, bántalmazóvá – ami aztán a kapcsolat végét jelentette.

Legalább ugyanennyire általános probléma, hogy még mindig nem hiszünk a nemi betegségekben, hogy megtörténhetnek velünk. Még mindig szenvednek a férfiak, ha óvszert kell felhúzniuk.

Ez pedig mindkét fél számára rendkívül kínossá tudja tenni az első együttléteket. Annyira jó lenne, ha ez a téma nem lenne ciki, ha nem hazudnának a srácok, hogy óóó most pont nincs nálam! Annyira jó lenne, ha ez egy közös érdek lenne. Egy 47 éves volt partnerem képes volt az arcomba mondani, hogy ő soha sem használt óvszert, és ezen nem is akar, és nem is fog változtatni. Nyilvánvalóan onnantól magára vethet az a nő, aki ebbe így belemegy, de szerintem ez nagyon gáz.

És akkor a hajmeresztő sztorik.

Adott egy középkorú férfi, mondhatni minden klappol, nagyon egymásra hangolódunk, néhány randi után kikötünk a hálószobában, és az addig szimpatikusnak ítélt férfi egyszer csak átváltozik egy gorillává. Össze-visszadobál az ágyban, grimaszol, turbó tempóra kapcsol, üvöltözik, majomszerű hörgést hallat, úgy tesz, mintha nagyon élvezné, de a merevedési problémái nem ezt tükrözik.  Ez egy rémálom volt, ami elől hamar elmenekültem, és nagyon reméltem, hogy ez egyszeri eset marad az életemben.

Azonban most volt szerencsém egy hasonló, de fiatalabb gorillához.

A történet majdnem ugyanaz: első együttlét, a srác össze-visszadobál az ágyban, minden különleges pózt be akar vetni, turbó tempóra kapcsol, teljes testével rám nehezedik, durván tövig benyomja a fegyvert, fojtogat, ami nekem nem jön be, sőt, tényleges fájdalmat okoz, amit hiába jelzek, nem változtat rajta – és a végén én érzem úgy, hogy hisztis vagy prűd vagyok, hogy ennyiszer szólnom kell. A hajamat tépi, nagyon durván megszorítja a kezem, a lábam, rámlép, véletlen(?) belémrúg, és nehezen viseli, hogy bármennyire is én domináljam a szeretkezést (ha ez annak nevezhető). Mindeközben majomszerű üvöltést hallat, amin már nem tudom, hogy sírjak-e vagy nevessek. A végén úgy összegzi az együttlétet, hogy nagyon jól érezte magát, visszajelzést nem kér. Mindezt egy sor baromi jó, romantikus randi előzte meg. Egy ilyen élmény után kuka az egész?!

Mert persze, nyilván, a tökéletes szex kifejlesztése, hogy a két pár egymáshoz csiszolódjon, sok idő, és nagyon ritka eset, hogy két ember úgy találjon egymásra, hogy majdnem minden stimmeljen. De megoldható egy helyzet ilyen különbségek esetén? Kuka az egész ember? Sajnos ilyenkor a pornó rossz hatását vélem felfedezni, a srácok (és középkorú férfiak!!!) még mindig azt hiszik, hogy ha tövig benyomják és turbó tempóra kapcsolnak, az szexi és szenvedélyes?!

Szóval szeretnék kiszólni egyrészt férfiakhoz, hogy mit gondolnak ezekről az esetekről. Miért kell bevetni a durvaságot, szenvedélyességet a legelső együttlétekkor? És hogy számukra mi lohasztó egy nő részéről első együttlétekkor? Ugyanakkor kiszólni nő társaimhoz, hogy ők hogyan vélekednek az óvszerek használatáról (és nem használatáról) első együttlétekkor, illetve a durva szexről?”