Esélyt sem kapnak a pszichiátriai betegek családtagjai

Z. Dávid egy családi házas övezetben veszekedés közben megszúrta édesanyját. A nőt a mentők és rendőrök még életben találták, de később a gondos ellátás ellenére életét vesztette. A bűncselekmény elkövetésével gyanúsított 34 éves Z. Dávid elmenekült a helyszínről.

A hír nem különbözik a hetente megjelenő rendőrségi sajtóközleményektől, Z. Dávid azonban pszichés beteg. A férfi kezelést nem kapott, mert családja nem kezeltethette a betegségtudattal nem rendelkező férfit, a törvények ezt nem teszik lehetővé.

Nem tudják kezeltetni az agresszív hozzátartozókat

Az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI) 2007-es bezárásakor több száz beteg került az utcára. A szakemberek armageddont vizionáltak, az utca embere pedig arról beszélt,  hogy az agresszív betegek ártatlan embereket fognak lemészárolni. Bár szerencsére a rendőrségi statisztikák szerint az intézet bezárásával nem változott a kényszergyógykezelésre ítéltek száma, több ezer család néz szembe nap mint nap azzal, hogy beteg hozzátartozóját nem tudja kezeltetni. Magyarországon ugyanis a kényszergyógykezelés elrendelése nem egyszerű, a betegek nagy részének viszont nincs betegségtudata, ezért nem megy orvoshoz.

Az OPNI feladatát a  Semmelweis-terv alapján az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet vette át, a Nyírő Gyula Kórházban létrehozott új országos centrum azonban az OPNI 840 ágya helyett mindössze 350-el fog üzemelni.

Ugyanakkor az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala még 2012 februárjában bejelentette, hogy elkezdték egy, az agresszív magatartást tanúsító pszichiátriai betegek tartós gondozását biztosító speciális intézet létrehozásának tervezését.

Az Egységes Nyomozóhatósági és Ügyészségi Bűnügyi Statisztika (ENYÜBS) adatai az erőszakos bűncselekményt elkövetők körében elrendelt ideiglenes kényszergyógykezelésekről

Szabó Máté ombudsman még 2011 novemberében írta jelentésében, hogy a jogszabályok nem adnak egyértelmű utasítást arra, hogy melyik intézménynek a feladata a súlyosan agresszív pszichiátriai betegek kezelése, illetve hogy milyen hosszan kezeljék őket. A jelentés szerint jelenleg nincs olyan intézmény, amelyik akár életük végéig gondozná a pszichiátriai betegeket.

H. Csanád Jutas négy embert megölt, hármat megsebesített Kulcson. A 2012 áprilisában történt gyilkosságok 23 éves elkövetőjénél felmerült a droghasználat gyanúja, de ezt később nem erősítették meg. A férfit elfogása után az IMEI-be (Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézet) szállították, és rá, csakúgy mint a családját halálra éheztető életmódtanácsadóra, börtön helyett, kényszergyógykezelés vár.

A családot csak a halálesetről kell értesíteni

A sürgősségi gyógykezelés lényege, hogy a beteg köz- vagy önveszélyes, és a mentők, ha úgy ítélik meg, hogy kórházi kezelést igényel, beszállítják a pszichiátriára. A sürgősségi gyógykezelés lezárultáról azonban nem kell értesíteni a családot, a kórháznak egy esetben van ilyen kötelezettsége, ha a beteg meghal, mondta el Simon Zsuzsanna, a Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ munkatársa.

„Azok a pszichiátriai problémákkal küzdők, akiknek nincs betegségtudatuk (a paranoidok általában ilyenek), de önmagukra vagy a környezetükre közvetlenül nem veszélyesek, nem kötelezhetők intézményi ellátásra. Ha környezetükben sok problémát okoznak, ezt a gyámhatóságnak lehet jelezni, ahol elindíthatják a bírósági eljárást, és a  bíróság rendelheti el a kényszergyógykezelést. Agresszivitás miatt a rendőrséget is lehet értesíteni” – mondta Simon.

Jó biztonsági fokkal működő osztály még nincs Magyarországon, annak ellenére, hogy Szabó Mátétól függetlenül az egész szakma szerint szükség lenne rá. „10–15 éves problémáról beszélünk, ugyanis a pszichiátriai betegek egy része szenvedélybeteg, akiknél a betegség mellett a szerhasználat is fent áll. Ezek a betegek gyakran agresszívek, ezért lenne szükség egy olyan intézményre, ahol a kórházi dolgozókon kívül biztonsági őrök is vannak. Az egészségügyi törvény jelenleg nem teszi lehetővé, hogy ilyen osztályt hozzanak létre, de tudomásom szerint a törvényváltoztatás folyamatban van, és a Nyírő Gyula Kórházban tervezik egy ilyen osztály nyitását.” Ilyen osztályok Nyugat-Európában és Amerikában is vannak, mivel a szokványos pszichiátriai osztályok nem alkalmasak az agresszív betegek kezelésére. Ezeken a helyeken vannak speciális szobák, a speciálisan képzett személyzet is nagyobb létszámú.

A dokumentációs központ munkatársa szerint a gyerekpszichiátriai ellátás helyzete még problémásabb, főleg a serdülőkorúak ellátása megoldatlan. Jelenleg Magyarországon négy akut eseteket ellátó gyerekpszichiátria van, kettő Budapesten, egy-egy Szegeden és Debrecenben. A dunántúli gyerekek kezelése körülményes, pedig egyre többen szorulnának ilyen ellátásra, mondta el Simon Zsuzsanna.

Egyre több a nehezen nevelhető kamasz

Vaskuti Pál klinikai szakpszichológus, a Chance Program vezető pszichológusa szerint a felnőttkori pszichiátriai zavarok nagy része gyerek-, illetve kamaszkorban alakul ki, a fejlődés korai szakaszában jelennek meg az első – jellemzően még nem pszichiátriai – tünetek. „A Chance Programmal azoknak a családoknak igyekszünk segíteni, akik nem találtak megfelelő ellátást a nehéz helyzetbe került gyereküknek. A kórformák rögzülését egy megfelelően kiépített rendszerrel meg lehetne előzni, de a gyermekpszichiátriai ellátás Magyarországon nem működik megfelelően, a páciens és családja többnyire legfeljebb a diagnózisig jut el. Eleve nagyon kevés a gyerekpszichiáter, másrészt az egészségügynek ezen a területén nincs eléggé kidolgozva, hogy bizonyos kórformákra milyen terápia szükséges” – mondta Vaskuti.

A diagnózis és az esetleges gyógyszerbeállítás után általában ráírják a zárójelentésre, hogy „pszichoterápia javasolt”. A pszichoterápia azonban akkor tudna igazán jól működni, ha egy kézben lennének a kezelések, és a gyermekpszichiátriai osztályok végeznék a pszichoterápiát, illetve az egyéni- és családterápiát is, így a kivizsgálást követő ambuláns kezelés részeként szükség esetén be lehetne feküdni az osztályra, fejtette ki véleményét a szakpszichológus.

„Nagyon fontosnak tartom az osztályos hátteret és a gyerek kezelésében részt vevők egységes szemléletét. A hozzánk érkező gyerekek és fiatalok többségét már kezelték kórházakban, illetve alapítványi kórházakban, és nem kapták meg ezt a fajta teljes, komplex ellátást” – mondta a program vezetője.

Vaskuti szerint a „nehezen nevelhető” kamaszok száma rendkívüli módon megnőtt, a problémák minősége és a mennyisége is változott. Generációk alól csúszott ki a talaj, rengeteg gyerek környezetében nincs következetesen képviselt értékrend, sok család széthullott. A problémák és feszültségek súlyosbodása mellett megjelentek a kamaszoknak is könnyen hozzáférhető drogok, és nincsenek fékek, vagy nem működnek megfelelően. „A problémák korai felismerése az iskolák feladata lenne, azonban az iskolapszichológus intézménye nem tud megfelelően működni. Egy, az intézményen beüli belső pszichológus helyzete igen nehéz, mert vagy a gyerekek felé fog húzni, vagy a rezsim felé, és ezt az ellentmondást nem lehet feloldani” – mondta Vaskuti Pál.

A közoktatási törvény szerint jelenleg ötszáz fő alatt fél, felette egy teljes státuszú alkalmazott iskolapszichológusra van szükség. Ez nem azt jelenti, hogy a pszichológus napi négy órában tudna a gyerekekkel foglalkozni, ebbe a négy, illetve nyolc órába bele kell férniük más feladatoknak (adminisztráció, esetmegbeszélés) is.

Az elrendelt kényszergyógykezelések száma a BVOP adatai alapján

Z. Dávidot két hét után fogták el, és döntöttek az előzetes letartóztatásról. A meghallgatás után azonnal Budapestre szállították az Igazságügyi Megfigyelő és Elmegyógyító Intézetbe (IMEI).