Egy hét alatt nem lehet tartósan hét kilót fogyni, a biciklizés nem jogosít fel a csokis sütire, a diétás keksztől nem leszünk karcsúbbak. Tíz dolog, amit nem akar hallani a fogyókúráról.

Mostanában az összes női magazin kínál valami tuti fogyókúrás módszert, amivel (a csekély megterhelés ellenére) napok alatt lehet egy gatyaméretnyit fogyni. De bárki, aki valaha próbálkozott már a fogyással tudja, hogy a gyorsan ledobott kilók pillanatok alatt visszakúsznak, és a tartós eredményhez következetesség és kitartás kell. Szívás.

A magyar dietetikusok már összeszedték a jó fogyókúra legfontosabb ismérveit, most a divine caroline is összeállította saját tíz pontos szabályrendszerét. Ha a felsorolásból kimaradt valami, ne habozzon, kommenteljen.

1. Felesleges a táplálkozástudományi áttörésre várni

Hiába aposztrofálja bárki a brit tudósok legújabb felfedezéseként a rendszeres gyümölcsfogyasztást, hiába virít a címlapon, hogy a gyümölcs az új csodaszer, valójában mind tudjuk, hogy ha több gyümölcsöt eszünk (persze nem túl sokat) jobb lesz nekünk. Ha máshonnan nem, hát a nagyitól még rémlik.

Amikor a zsírt kiáltották ki fő gonosznak, az emberek száműzték az étrendjükből az esszenciális zsírsavakat is, amikor a szénhidrát lett a mumus, az emberek nekiálltak light termékeket vásárolni. Nem mintha az sokat segítene. Új divat mindig jöhet, de azt biztos, hogy ha minél többféle kaját eszünk, köztük sok zöldséget és gyümölcsöt, nem zabálunk és nem eszünk éjjelente junkfoodot, nagy baj nem lehet.

2. Több edzés kell

A szívünknek és az immunrendszerünknek ugyan már az is segít, ha napi fél órát aktívan tevékenykedünk, például kertészkedünk vagy havat lapátolunk, de a fogyáshoz, hiába utáljuk, ennél több kell. Körülbelül kétszer ennyi. Az amerikai National Weight Control Registry, ami a nép testsúly problémáit hivatott kezelni 5000, átlagosan harminc kilótól megszabadult embert követett nyomon öt és fél évig, és azt találta, hogy a súlycsökkenést azok tudták tartani, akik legalább napi egy órát mozogtak.

Az Archives of Internal Medicine 2008 júliusi számában egy kicsit enyhített a hatvan perces rezsimen. Kétszáz túlsúlyos nő fogyókúráját követték két éven át, és kiderült, hogy azok voltak képesek testsúlyuknak legalább 10 százalékát leadni, akik heti 275 percet, azaz napi 39 percet mozogtak. A National Weight Control Registry olvasatában egyébként a testmozgás nem eszetlen ugrándozást, csak egy kiadós sétát jelent.

3. Nincs biztos recept

A legtöbb fogyókúra úgy hirdeti magát, mint a legjobb, a tökéletes megoldást, pedig nincs az a program, ami mindenkinek ugyanolyan jól működne. Egy vegának nem biztos, hogy bejön az Atkins, a csapatjátékosok egy hét után feladják a gyúrást, aki pedig éjjel aktív az nem bírja a reggeli futást. Olyan fogyókúrát kell találni, ami passzol az ember személyiségéhez, napi ritmusához, étkezési szokásaihoz. Felesleges erőltetni a természetellenes, kényelmetlen életmódot, az hosszú távon úgysem vezet sehova.

4. Fél óra gyaloglás nem egyelő egy csokis sütivel

Gyakran követjük el azt a hibát, hogy túlértékeljük az aktivitásaink energiaigényét, így bátran eszünk kalóriadús kajákat mozgás után. Még akkor is, ha csak húsz percet bicikliztünk lejtőn lefelé. A Journal of the American Dietetic Association nevű újság szerint ha tényleg fogyni akarunk, azt csak több mozgással és kevesebb táplálékkal érhetjük el. Lemondás nélkül nincs kisebb gatya.

5. Van idő edzeni

Ha valakinek van ideje tévézni, nézelődni a neten, barátokkal találkozni vagy kirakatokat nézegetni, annak van ideje edzeni is. Persze szükség van kikapcsolódásra, szociális életre, alvásra, de ahogy már az előző pontban is megállapítottuk: lemondás nélkül nincs eredmény. Szóval, nem árt átrendezni a priorításokat.

6. A több kaja nem fogyaszt

Hiába mondják, hogy több gyümölcsöt vagy tejterméket kell enni, hiába tömjük magunkba a diétás sütit, a light üdítőt, meg a teljes kiőrlésű kenyeret, ez önmagában nem fogyaszt. Csak kevesebb táplálék vezet eredményre.

7. Égessünk el többet, mint amennyit bevittünk

Tény, hogy az ember csak úgy hízhat, ha több kalóriát visz be, mint amennyit eléget. Az, hogy hány kalóriára van szükségünk változik a kor, a nem, a súly és a magasság valamint a fizikai aktivitás függvényében. A BMR (Basal metabolic rate) azt az energiamennyiséget mutatja meg amennyire a szervezetünknek nyugalmi állapotban szüksége van a létfenntartáshoz. Önnek mennyi kell?


Persze az sem mindegy, hogy miből szerezzük be azt a szükséges kalóriamennyiséget. Nyilván hasznosabb a szervezetünk számára, ha csirkéből és brokkoliból gyűjtjük be a 600 kalóriás ebédünket, mintha megeszünk tíz deka popcornt.

8. A testünk ellenünk dolgozik

A legtöbb 25 év feletti Velvet-olvasónak feltűnhetett már, hogy sokkal nehezebb fogyni, mint hízni. Ez a tulajdonság az emberi evolúció egy korábbi szakaszában kifejezetten adaptívnak számított, igaz, akkor még nem volt ilyen egyszerű ételhez jutni. A génjeinkbe kódolt ízlés az energiadús ételek felé terel, hiszen őseink így élhették csak túl az ínséges időket. Persze most, a bőség korában ezek a tulajdonságok nem éppen előnyösek, de nem is determinálnak örök kövérségre. Éljen a kitartás!

9. A kultúra is ellenünk dolgozik

A nyugati kultúra nem könnyíti meg annak a dolgát, aki egészségesen próbál étkezni és rendesen edzeni. Eleve, sokszor nem akkor eszünk, ha éhesek vagyunk, hanem ebédidőben, amikor az ügyfél is ráér, a gyerek edzése után vagy amikor a nagybácsi átjön vacsorára. Ráadásul akkor is ritkán jutunk egészséges koszthoz. A menzás rántott csirkétől pedig még nem fogyott le senki. Nem segítenek nekünk sem a gyorséttermek, sem az autóban vagy a tévé előtt töltött idő. Meg különben is, ki látott már karalábé reklámot?

10. Ez nem fogyókúra, hanem az új élet

Nem újdonság, hogy a legtöbb fogyókúra nem nyújt hosszú távú megoldást a súlyproblémákra. Ha nem változtatunk életmódot, például nem mondunk le örökre a sült krumpliról, akkor nagy valószínűséggel néhány hónap alatt minden dekát visszaszedünk. Sok szerencsét!